Emma
3 °C
10 °C

Tényleg drága a benzin?

2010.09.07. 10:58 Módosítva: 2010-09-07 12:08:18
Négyszáz forintba kerülne ma a 95-ös benzin és 366 forintba egy liter gázolaj, ha 2000 óta mindig csak az inflációval nőtt volna az üzemanyagárak mértéke. Az áremelések nemhogy ezeket az árakat nem hozták el, de a rekordárak ellenére idén körülbelül kétszer annyi benzinre futja nettó fizetésünkből, mint tíz évvel ezelőtt. Persze bőven nem olcsó az üzemanyag, ugyanis az adóemelések és a forint gyengesége magasabbra repíti az árakat, mint amikor történelmi csúcsot döntött az olajár. A környező országokban sem sokban különbözik a helyzet, most sem érdemes Ausztriában tankolni.

Érdekes képet kapunk, ha megnézzük mennyibe kerülne a benzin, ha 2000 óta mindig az adott évi átlagos infláció drágította volna az üzemanyagokat, és nem számított volna, hogy milyen erős volt a forint, hogyan alakult az olaj világpiaci ára, vagy mennyi adóterhelés sújtotta az üzemanyagokat (azon túl persze, hogy ezeknek a tényezőknek a hatása nyilván az inflációban is megjelenik).

Tíz évvel ezelőtt 234 forintba került egy liter benzin és 214 forintba egy liter gázolaj. Ha a Magyarországon érvényes átlagos drágulással szorozzuk fel ezeket az árakat az elmúlt tíz évben, akkor mára négyszáz forintot kellene fizetni egy liter 95-ös benzinért, és 366 forintot egy liter gázolajért. Az üzemanyagok drágulása tehát elmaradt a magyarországi árak átlagos emelkedésétől.

 

Többre telik, mint régen

Ennél fontosabb, hogy figyelembe véve az elmúlt évek üzemanyagárait, adott évben hány litert vásárolhattunk volna a nettó kereseteinkből. Az elmúlt tíz év legtöbbjében a nettó keresetek jobban emelkedtek, mint a tankolások árai, így évről évre több liter benzint vagy gázolajat engedhettünk meg magunknak. Úgy tűnik, hiába uralkodott el időről időre a pánik, amikor elszállni látszottak az üzemanyagárak, a jövedelmünk lépést tartott a drágulással, és nem kellett kevesebbet autóznunk a költségek miatt.

Ez különösen a kétezres évek első felére igaz, azóta inkább stagnálás jellemző. A legtöbb benzinre tavaly futotta volna, 477 liter benzin árát fedezte volna a KSH által nyilvántartott 2009-es átlagos nettó kereset. Ez a szám 2000-ben még csak 238 liter volt. Idén ismét kevesebbet tankolhatunk, de ameddig tíz éve a 234 forintos benzinből csak szűk 240 literre tellett volna, magasabb fizetésünknek köszönhetően 2010-ben a jóval drágább, 332 forintos 95-ös benzinből már 402 litert vehettünk. Ez a mennyiség körülbelül a 2005-2006-os szintnek felel meg.

Az autósok is a forintért izgulhatnak

Ha az elmúlt évek üzemanyagárának alakulását tanulmányozzuk, akkor három nagyon fontos tényezőt kell figyelembe vennünk. Ezek az adók és járulékok – konkrétabban a jövedéki adó és az áfa –, az olaj világpiaci ára és a dollár forintban kifejezett árfolyama. Közülük az olajár és a dollárárfolyam a leginkább dinamikus tényező, az árváltozásokat az esetek nagy részben e két dolog valamelyikének a változása okozza. Az adóterhek általában állandóak az árban, csak akkor okoznak árváltozást, amikor valamilyen adómódosítások lépnek életbe.

Január elsején például adóváltoztatások miatt változott meg drasztikusan az üzemanyagok ára, azóta csak az első két tényező alakította az árakat. A forint árfolyamának ugyanolyan szerepe van, mint az olajárnak, ugyanis az áfát a termelői ár forintban kifejezett értékére vetítik. Tehát ha gyengül a forint, vagy nő az olaj ára, akkor nemcsak a termelői ár lesz drágább, hanem a húsz százalék adóteher is a megemelkedett összeget növeli. Ezáltal a forgalmi adó felerősíti az árfolyam és az olajár változását. Jó esetben az olajár és a forintárfolyam változása ki is olthatja egymást, rosszabb esetben egymást erősítve okozhatnak drágulást.

Az elmúlt tíz évben sokat segített az áraknak, hogy a dollár trendszerűen gyengült a forinthoz képest (ebben elsősorban a dollár erőteljes leértékelődése játszott szerepet). A benzin drágulását így leginkább az olajár változása és az adóemelések okozták. Ha a forint nem erősödött volna folyamatosan a dollárhoz képest, már évekkel ezelőtt találkozhattunk volna a mostani benzinárakkal.

Szerencsére a jelenlegi világpiaci felállás szerint a dollár és az olaj árfolyama ellentétes irányba mozog. Ha nő a kockázatvállalási kedv, akkor gyengül a dollár, és nő az olaj árfolyama, amikor bizonytalanabbak a piacok, erősödik a dollár és csökken az olajár. Emiatt nem valószínű, hogy a két nagyon fontos ármozgató hatás egyszerre növelje az üzemanyagok árát.

Az olajár azonban – egészen pontosan a kész, finomított termék, a benzin termelői ára – csak a kutaknál megjelenő ár harmadát adja. A tankolásért fizetett pénz döntő része, több mint fele a költségvetésbe vándorol az ár 36 százalékát kitevő jövedéki adó, az egyszázalékos környezetvédelmi díj és a 25 százalékos áfa miatt.

A 2010-es, a tavalyinál jóval magasabb üzemanyagárakat az év eleji áfa- és jövedékiadó-emelésnek köszönhetjük, ezek kapásból 18-19 forinttal dobták meg az árakat literenként. Ehhez párosul még a gyengélkedő forint, így hiába esett vissza az olaj árfolyama 70-75 dollár körüli értékre, még a 2008-as árszintek elérése sem tűnik reálisnak. Annak ellenére van így, hogy 2008 nyarán az olajat történelmi csúcsán, a jelenleginél kétszer drágábban jegyezték a világpiacon.

Tankturizmus ide-oda

Üzemanyag forgalom (millió liter)
Üzemanyag 2010 I. félév 2009 I. félév Változás
RON95 638 745 -14.4%
RON98 17 29 -42.5%
Benzin összesen 655 774 -15.4%
Gázolaj 745 826 -9.8%
Üzemanyag összesen 1400 1601 -12.5%

A magyarországi fogyasztás ennek megfelelően jelentősen visszaesett, 2010 első félévében a benzin fogyasztása 15,4 százalékkal, a gázolajé 9,8 százalékkal a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint. Ennek legfőbb oka, hogy korábban a magyarországi árak kedvezőbbek voltak a környező országokénál, aminek köszönhetően tankturizmus alakult ki az országban, nyilatkozta dr. Wilde György, a szövetség főtitkára.

A hazai kutaknál tankoltak a határtól nem messze élők és azok is, akik átutaztak Magyarországon. Az első komoly visszaesés tavaly volt, amikor az áfát öt százalékponttal, a jövedéki adót öt forinttal emelték. Erre jött januárban az újabb nagy adóemelés, ami miatt hirtelen drágult meg a magyar üzemanyag a külföldihez képest. Ezután a tankturizmus megfordult, elmaradtak a külföldiek, és mi kezdtünk el a határon túlra járni. A hatás példátlan mértékű visszaesés volt a benzinkutak forgalmában.

 

Ugyanakkor még ezzel együtt sem állunk rosszul a mostani árakkal európai összevetésben, a gyenge forint miatt drágábbak a nyugat-európai benzinkutak. Szerdai középárfolyamon számolva Franciaországban és Németországban is négyszáz forint körül tankolhatunk egy liter 95-ös benzint, és Szlovákia is drágább a 286 forintos euróárfolyam miatt.

Azokban az országokban, ahol hozzánk hasonlóan leértékelődött a pénz az euróval szemben, már a hazaihoz hasonló áron vagy olcsóbban lehet tankolni. Ez azt is jelenti, hogy a 285 forint fölötti euróárfolyam az olaj árváltozásától függetlenül is újabb emeléseket eredményezhet a következő hetekben.