Farkas
2 °C
11 °C

Matolcsy: 3 százalék alatt lesz jövőre a hiány

2010.09.08. 17:17
| Módosítva: 2012.01.11. 15:06
Brüsszel nyomása elég volt, a kormány nem várta meg, hogy a piac az árfolyam durvább leértékelésével jelezze, valamit mondani kell a 2011-es büdzséről. Matolcsy György szerdán bejelentette, betartjuk a 3 százalékos hiányhatárt, ráadásul függetlenül attól, hogy az EU enged-e és milyen játékteret a magánnyugdíjpénztári pénzekkel. A forint azonnal erősödött a bejelentésre.

Gazdaságtörténeti döntésre szánta el magát a kormány a mai ülésen, vállalta, hogy jövőre 3 százalék alá szorítja a költségvetés hiányát a GDP arányában – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Azért nevezte ezt mérföldkőnek a miniszter, mert a rendszerváltás óta, így az EU-ba való belépésünk óta sem volt soha a bűvös 3 százalék alatt az államháztartási hiány, ezért mind a mai napig az unió túlzottdeficit-eljárása alatt állunk.

Matolcsy bejelentése véget vetett annak a cikkcakknak, amit a kormány a választások után produkált. Mindezidáig a kabinet a mozgásterét igyekezett bővíteni, nem köteleződött el a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett. Jóllehet abban, hogy most ez megtörtént, szerepet játszhatott az is, hogy Brüsszel tegnap egyértelművé tette Matolcsyéknak, nem tolerálják, ha  Magyarország jövőre nem tartja magát a konvergenciaprogramban tett vállalásához. A miniszter erre utalt, amikor elmondta, hogy a kormány mai döntéséhez hozzájárult az, hogy az EU jelezte, a 3 százalék alatti hiányhoz minden segítséget megad, de másban nem lesz partner.

A Költségvetési Tanácsra hallgat a kormány

A KT augusztus közepén publikált elemzésében megállapította: ha a kormány befagyasztja a kiadásokat az állami szférában jövőre, azzal 185 milliárdos megtakarítást ér el. (Ez a bértömeg szinten tartását is jelentheti, és a dologi kiadások befagyasztását is.) A KT szerint ha ez a lépés kiegészül a beígért 200 milliárdos bankadó beszedésével, akkor a jövő évi deficit simán becsúszik GDP arányosan 3 százalék alá. A KT szerint 2012-ben a kiadások befagyasztására sem lenne szükség, a közszférában inflációkövetően lehetne emelni a bérkiadásokat. Ha 2012-ben is befolyna a bankadóból a remélt 200 milliárd forint, úgy a költségvetési hiány még tovább apadna, és nagyon közel lenne a 2,5 százalékos, 2012-re ígért szinthez.

Most kezdik kidolgozni a költségvetést

Matolcsy tárcája most kezdi kidolgozni a 2011-es büdzsét, ezért pontosan nem lehet tudni, hogyan teljesülhet a deficitterv. Ennek öt feltétele van: be kell tartani az idei 3,8 százalékos hiánycélt, és ezt meg is fogjuk csinálni – fogalmazott Matolcsy. 2010 után jövőre is be kell szedni 200 milliárd forintot bankadóból, erre van esély – hangsúlyozta. Egy jövő évi 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés is segít többletbevételt generálni. Olcsóbb államigazgatásra van szükség, ebből 100-200 milliárd forintos megtakarításra számít a kormány. Az állami vállalatok rendbetétele pedig tehermentesítheti a költségvetési kiadási oldalt – sorolta.

Eddig többet akartak, de IMF így sem kell

A jövő évi 3 százalék alatti hiány kardinális pontja volt az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásoknak, a megbeszélések megszakadásához hozzájárult, hogy a kabinet ódzkodott ennek vállalásától. Az emelletti elköteleződés elvileg lehetőséget adhatna a tárgyalások felújítására, azonban Matolcsy jelezte, hogy a most futó kölcsönszerződést októberben-novemberben a menetrend szerint lezárják, és új kölcsönszerződést nem akarnak kötni a Valutaalappal.

Az EU tisztségviselői a tegnapi uniós pénzügyminiszteri találkozón adták Matolcsy tudtára, nem nézik jó szemmel, hogy a 3 százaléknál magasabb deficit felé kacsintgat a kabinet. Az Ecofin-ülésen azonban más fontos kérdések is terítékre kerültek, amelyek mind befolyásolhatták a magyar lépést. A költségvetési hiányra tett vállalásait megsértő országokat valahogy szankcionálni kell, a pontos döntés október végére várható. Ahogyan abban a kérdésben is akkorra juthatnak dűlőre, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszert felállító országok esetleg figyelembe vehetik-e az államháztartási, államadósság-kimutatásoknál a nyugdíjreformot. Matolcsy jelezte, hogy a kormány úgy vállalja a 2011-es 3 százalék alatti hiányt, hogy ezzel a nyugdíjtényezővel nem számol.

Elkészült a tényfeltárás

Költségvetési témakörben a Matolcsy-féle sajtótájékoztató mellett egy másik esemény is történt. Végzett a munkával a Varga Mihály-vezette tényfeltáró bizottság. A Miniszterelnökség államtitkára ismertette, hogy 64 kisebb-nagyobb olyan ügyet azonosítottak, amelyeket elmondása szerint az előző kabinet a kormányzati átadás-átvétel során nem jelzett, de kockázatot jelentenek az államháztartásra. Ilyen például a társasági adónál, személyi jövedelemadónál, jövedéki adónál tapasztalt túltervezés, amelyek nagysága Varga elmondása szerint 50, 40, illetve 30 milliárd forintra tehető. De voltak kisebb ügyek is, akár pár százezer, pár millió forintos tételek is. Varga szerint ezek összességében idén a GDP 1,6 százalékával növelnék az idei költségvetési hiányt, azonban hogy ez ne történjen meg, ezért hozott június elején egy 29 pontos intézkedési csomagot a kormány. A következő években pedig a rejtett tételek Varga elmondása szerint a GDP 2,2-2,5 százalékos kockázatot jelenthetnek.

A tárcavezető azt a meglepő kijelentést is tette, hogy a válságból való kilábalás után, a kormány várakozásai szerint 2013-tól meginduló stabil fellendülés idején nemcsak hogy egyre alacsonyabbra kell szorítani a költségvetési hiányt, hanem nullszaldós vagy többletes államháztartási egyenlegre kell törekedni.

Az Ecofin-ülésen szóba került a bankadó kérdése is. Eddig négy uniós tagállam, Svédország, Németország, az Egyesült Királyság és Magyarország vezette be, de több ország jövőre követheti a példát. Nem dőlt el, hogy milyen célt szolgáljon a bankadó (mi a költségvetésbe folyatjuk, a németek egy bankstabilizációs alapot kívánnak belőle felállítani), majd később határoznak erről, addig a tagállamokra bízzák, milyen célra fordítják a bankadóból befolyó bevételt – monda Matolcsy. A pénzügyi tranzakciókra kivetendő adót a nagy többség ellenezte, mondván, addig veszélyes lenne ilyent bevezetni az EU-ban, amíg az Egyesült Államokban, Kelet-Ázsiában tartózkodnak egy ilyen sarc kivetésétől.

A forint örömtáncot járt

Már Matolcsy bejelentése előtt is  erősödésnek indult a forint, de a nagyobb előrelépés a grafikonokon időben mégis ehhez köthetőnek látszik. A délelőtt 226 forint felett rekordott döntő frank ára négy óra körül 222,30-ig csökkent (innen újra drágult 223 környékére), az euró ára pedig 286,60 környékére esett 289,30 körüli napi csúcsáról.

A kormány eddig is többször feleslegesen kockáztatot, és bár a forintra nehezedő nyomás most döntően nem országspecifikus, nagyon jó, hogy ebben a helyzetben a kormány végre oszlatja a bizonytalanságot - fogalmazott egy, az erősödést a bejelentéshez kötő, neve mellőzését kérő piaci elemző. Szerinte eddig élhetett egy olyan forgatókönyv, hogy a kormány nem törödve a piaci nyomással az önkormányzati választásokig semmilyen részletet nem árul el a költségvetésről, de valószínűleg realizálták, hogy ennek komoly veszélyei vannak. Ilyen bizonytalan piaci környezetben a kormányzati szándékok kommunikálása hiányában ha kis eséllyel is, de egy akár katasztrófális forintesés is jöhetett volna, ez a forgatókönyv a mostani bejelentéssel alighanem elfelejthető.

Kezdenek helyére kerülni a dolgok

Kezdenek helyére kerülni a dolgok, tavasszal onnan indultunk, hogy magasabb hiány lesz IMF-fel, mostanra odáig jutottunk, hogy alacsonyabb hiány IMF nélkül – fogalmazott az Indexnek Barcza György. A K&H Bank makroelemzője nem lát összefüggést a forint erősödése és Matolcsy György bejelentése között, a forint a nemzetközi jó hangulatban a régiós devizákkal és a tőzsdeindexekkel együtt erősödött.

Az elemző szerint Matolcsy bejelentése az eredetileg tervezett 2,8 százalékos deficitcél tartását jelenti. Így idén és jövőre is tartanák magunkat a vállalásainkhoz, nem kellene felfelé módosítani a hiányt, amire 2002 óta nem volt példa. Ha ez sikerül, 2012 elején kikerülhetünk a túlzott deficiteljárás alól, ami a piaci bizalmat tovább erősítené.

Ezek után nagy kérdés, hogy a kormány hogyan képzeli el az új hiánycél betartását. Az alacsony hiány ugyanis csak komoly költségvetési fegyelemmel tartható, amihez szigorítani, megszorítani kell, ami a kiadások csökkentését jelenti. Barcza szerint ez elkerülhető lehet. Ha a büdzsé 2,5 százalékos növekedésre és 3 százalékos inflációra épül, akkor az így megjelenő költségvetési bevételi többlet kiadásvágás nélkül is elég lehet a hiánycél eléréséhez. Ehhez persze a kormánynak a kiadási oldalt nominálisan be kellene fagyasztania, tehát a költségvetés nem költhetne többet, mint ebben az évben. Ez persze fájdalmas lépés, de Barcza szerint még mindig jobb, mint egy megszorítás.

A másik nagy kérdés, hogy ilyen alacsony hiánycél mellett lesz-e mozgástér az adócsökkentésre. Barcza szerint ez az ígéret már megérne egy kiadásvágást, és könnyebben eladható lenne, mint általában a megszorítások, hiszen egy adócsökkentéshez teremtené meg a mozgásteret.