Erste-ügyfél meccs félmilliárdos téttel

Elszánt és kitartó ellenfélbe botlott az Erste Bank. A. Sándor, egy jólmenő budapesti vállalkozó 2006 decemberében kötött „private banking” megállapodást az Erste Bank Hungary Nyrt.-vel, és az Erste Befektetési Zrt.-vel, két évvel később viszont elmérgesedett vitába keveredett a pénzintézettel, mert szerinte jogtalanul használták fel a banki számláján tartott megtakarításait.

Emelték a tízmilliókat

A vállalkozó azt állítja, két év alatt több mint harminc alkalommal emeltek le nagyobb, egy esetben százmillió forintot meghaladó összeget az Erste Banknál tartott számlájáról az elvileg különálló cég, az Erste Befektetési Zrt. privát bankárai, hogy különféle részvényekbe fektessék. A. szerint a tranzakciók nincsenek jól lepapírozva, a számlamozgásokról nem kapott értesítőt, a részvényvásárlásokra pedig nem volt hatályos meghatalmazása a brókereknek. Az Erste azt hangoztatja, hogy alkalmazottai sem jogszabályi, sem üzletszabályzati tilalmat nem hágtak át, rendelkezésre állnak a bizonylatok, az ügyfél pedig csak az idő közben elértéktelenedett részvényeken elúszott a milliókat szeretné bevasalni a bankon.

A. Sándor az utóbbi években elektronikus levelek százaival ostromolta a pénzintézeti vezetőket, hogy bizonyítsa igazát, a bankosok egy darabig válaszoltak a levekre, de a hajthatatlan reklamáló kezelését hamarosan outsourcingolták Bánáti János ügyvédnek.

Az elhúzódó vita során a bank álláspontja nem változott, sőt a maga részéről le is zárta az ügyet. A patthelyzeten sokáig az sem változtatott, hogy az ügyfél 2009 januárjában a PSZÁF-nál bepanaszolta a pénzintézetet. A pénzügyi felügyelet vizsgálata szokásos 30 nap helyett kerek egy évig tartott. A hosszas rágódás eredménye az lett, hogy a felügyelet elmarasztalta, sőt meg is büntette az Erste Bankot, de az ügyfélnek sem adott igazat, így mindkét fél megtámadta a határozatot.

A PSZÁF megbüntette a bankot

A PSZÁF tavaly december 18-án kiadott határozatában hatmilliós felügyeleti bírság megfizetésére, egyben számos komoly hiányosság kiküszöbölésére kötelezte a bankot.

A felügyelet megrótta az Erstét, mert a szabályzatában nem határozta, hogy mihez van jogosultsága egy privát bankárnak, megállapította, hogy az ügyfelek számára készült „private banking” hirdetmény sem tartalmazta a megbízások felvételi módját, és annak szabályait. A hosszúra nyúlt kutakodás alatt a felügyelet megállapította, hogy rendszeresen elmaradt a pénzátvezetésekre vonatkozó megbízások írásba foglalása, valamint hogy a telefonos megbeszélések során egyszer sem kérték az ügyfél azonosító kódját, vagy ellenőrizhető személyes adatait, nem használták a biztonságos ügyfélkapcsolatot biztosító Telebankot sem.

A PSZÁF ugyanakkor azt is leszögezte, megítélése szerint „a vizsgált átvezetések a panaszos ügyfél szándékának megfelelően számlái aktuális egyenlegeinek figyelembevételével gazdaságilag indokolható célzattal történtek, amelyről az ügyfél több alkalommal és módon is igazolást kapott.” A határozat azt is tartalmazza, hogy “az ügyfél az általa megjelölt és kifogásolt tranzakciókkal kapcsolatosan egyetlen egy alkalommal sem élt reklamációval, panasszal a Befektetési Zrt., a Bank, vagy a privát bankár felé annak időszakában, hanem utólagosan a teljes szerződéses kapcsolat idejére visszamenőlegesen kíván jogorvoslati igénnyel fellépni formai okokra hivatkozással.”.

Hívták, beszélgettek

A vizsgálatot kezdeményező építési befektető nagyon furcsának tartja az érvelést. Az Indexnek nyilatkozó A. véleménye szerint, szándékalapú kereskedés nincs, vagy szabályos egy tranzakció, és van róla bizonylat, vagy nem érvényes. „Tény, hogy az erstés bróker sokszor hívott különféle befektetési ötletekkel, olyankor elbeszélgettünk arról, hogy mit lehetne kezdeni a megtakarításokkal, de hatályos befektetési, átutalási megbízások ezeken a telefonos tanácskozásokon nem születtek” – szögezte le a vállalkozó. Ha megbüntették a bankot a vele szemben is alkalmazott eljárásért, akkor szerinte jogosan követeli 441,2 millió forint visszafizetését. A. visszaemlékezése szerint két éven át nem kellett az Ersténél elhelyezett megtakarításaihoz nyúlnia, ezért nem is tűnt fel neki, hogy nem kapott számlakivonatokat. A bajok akkor kezdődtek, amikor a hiányzó visszaigazolások pótlását kérte. A pótértesítők, amelyeket csak többszöri kérés, és több hónapos késés után, ám akkor is csak részleges formában kapott meg, arról tanúskodtak, hogy óriási tételek vándoroltak el a bankszámlájáról.

Formai okokra alapozza a fellépést

Az ügy kezelésével megbízott Bánáti János ezzel szemben azt hangoztatja, hogy A. Sándornak tudnia kellett a pénzmozgásokról, mert a bank rendszeresen postázta a számladokumentációt. A Befektetési Zrt-nél valamennyi írásban vagy szóban megadott megbízásra van bizonyíték, valamennyi telefonbeszélgetés szövege azt bizonyítja, hogy a megbízások az ügyféltől származtak, azok szabályosak és teljesíthetők voltak, mondja az Erste ügyvédje, aki szerint PSZÁF-határozat is rögzíti, hogy a Befektetési Zrt. ebben a tekintetben nem sértette meg üzletszabályzatát. Bánáti János fontosnak tartja hangsúlyozni a határozatnak azt a részét is, hogy “az ügyfél az általa megjelölt és kifogásolt tranzakciókkal kapcsolatosan egyetlen egy alkalommal sem élt reklamációval, panasszal a Befektetési Zrt., a Bank, vagy a privát bankár felé annak időszakában, hanem utólagosan a teljes szerződéses kapcsolat idejére visszamenőlegesen kíván jogorvoslati igénnyel fellépni formai okokra hivatkozással.”.

Fake oldal alapján büntettek

Bánáti álláspontjából viszont az is kiderül, hogy a bank ügyfélszabályzatát a PSZÁF sem nagyon találta, legalábbis nem a valódit. Az ügyvéd szerint ugyanis az igazi szabályzat nem tartalmaz egy olyan, a határozatban idézett tételt, amely egyébként döntő lehetne a pénzét visszakövetelő ügyféllel folytatott vitában. A PSZÁF megállapította, hogy a http://erste.mooo.com/ címen található ügyfélszabályzat szerint az 5 millió forintot meghaladó átutalási tételeket telefonon egyáltalán nem lehetett volna intézni, sőt az idézett üzletszabályzat azt is kimondja, hogy a nem írásos formában tett közlések csak írásbeli megerősítéssel válnak hatályossá. A. szerint a felügyelet ezzel teljes mértékben alátámasztotta követelését, hiszen részvényvásárlási megbízásokról szóló papír nincs, az utalások értéke pedig minden esetben meghaladta az 5 milliós határt

A PSZÁF határozatában hivatkozott internetes oldal Bánáti János szerint nem az Erste-csoport honlapja. A külföldi szerveren elhelyezett oldal ugyan küllemével és nevével megtévesztheti a látogatót, de azt ismeretlen személy készítette és üzemeltette. Bánáti szerint az 5 milliós értékhatár nem szerepel a bank üzletszabályzatában, erről utólag a felügyeletet is tájékoztatták.

A PSZÁF szóvivője szerint azonban a jogorvoslati határidőn belül egyik fél sem támadta meg a határozatot. A felügyelet álláspontja az, hogy az eredeti panaszt benyújtó A. Sándornak a határozat megállapításaiból levont, saját követelésére vonatkozó következtetése túlzás. Binder István, a szervezet szóvivője az Indexnek azt mondta, a PSZÁF-nak nem feladata konkrét ügyfelek vitás ügyeiben igazságot tenni.

Ezt a nézetet a bank is osztja, bár az ügyről alkotott véleményüket nem lehet meg tudni, az Erste Bank Hungary, valamint az Erste Befektetési Zrt. szóvivője az Index megkeresésére jelezte, nem nyilatkoznak az ügyről, az affér kommunikációját vezetőségi döntés alapján Bánáti János kizárólagos felelősségi körébe utalták.

Kiírta alá az aláírási kartont?

A közel két éve húzódó történet legújabb fordulatat, hogy A. két írásszakértői tanulmány megállapításai miatt a rendőrséghez fordult. Az vállalkozó szerint ugyanis a papírmunkával nemcsak a tranzakciók lekönyvelésénél, hanem már a szerződéskötésnél probléma volt. A bank egyik fiókjában 2009 novemberében és idén februárban hivatalosan pecséttel és aláírással írásba adták, hogy A. Sándor nevű ügyfelüknek nincs a pénzügyi tranzakciókhoz szükséges aláírási kartonja. Az igazolások akkor kerültek A. birtokába, amikor megpróbálta a régi számláján maradt összeget továbbutalni, de a karton hiánya ezt meghíúsította. A bank aztán mégis megküldött egy kartont a vizsgálódó PSZÁF-nak. Erről a dokumentumról Olajos Géza írásszakértő egyértelműen azt állítja, nem A. Sándortól származnak az aláírások. A. az Indexnek azt mondta, a feljelenette a bankot, és az esetről az Erste ausztriai vezetését valamint az osztrák pénzügyi felügyeletet is értesíti.

Bánáti János szerint nem igaz, amit A. Sándor állít, mindig volt az ő valós aláírását tartalmazó aláírási kartonja. Az ügyvéd úgy ítéli meg, hogy „az írásszakértői vélemény A. Sándor újabb próbálkozásának tekintjük, ennél nagyobb jelentőséget nem tulajdonítunk neki”. Az ügyfél „a bank központjával támadt vitában olyan nyilatkozatokat használ fel, amelyeket a bank kihelyezett fiókjaiban dolgozó jó szándékú alkalmazottaitól szerez be, akiknek sem a jogvitáról, sem arról nincs semmilyen tudomásuk nincs, hogy A. Sándor azokat mire fogja felhasználni. Az Erste Bank ezzel kapcsolatosan belső vizsgálatait lefolytatta, és a szükséges intézkedéséket megtette.

Az Index információi szerint a feljelentés nyomán a Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával.

A. egyébként azzal indokolta, hogy a hosszas és meglehetősen nagy összegről szóló vitájával miért nem fordult bírsághoz, mert az Erste kikötötte, hogy a problémás ügyeket a pénz- és tőkepiaci választott bíróságon kell rendeznie a feleknek, ahol egyébként Bánáti elnökségi tag. A vállalkozó elmondta, hogy a szerződés apróbetűs részében található kikötés alapján csak a vita során vált számára is világossá, hogy a polgári bíróság helyett csak a tízmilliós kiadási tételt jelentő választott testületnél kezdeményezheti az ügy vizsgálatát. A. szerint a bank a jogorvoslati lehetőségek terén is megtévesztette, mert az eredeti szolgáltatás reklámanyagaiban még az szerepel, hogy a panaszokkal a területileg illetékes bírósághoz lehet fordulni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!