Kevés adóst mentenének meg az MNB javaslatai
További Magyar cikkek
Megoldáscsomagot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank a bankok erőfölényének megszüntetésére és a hiteltörlesztők fokozott védelmére. Az MNB szerint a csomag célja hasonló, mint Rogán Antal és Kósa Lajos által felvetett nyolc pont szándéka, de a jegybank javaslatai figyelembe veszik az üzleti környezet kiszámíthatóságát, nem rontják a bankok hitelezési hajlandóságát, így támogatják a magyar gazdaság fellendülését - olvasható az MNB közleményében.
A bankok erőfölénye főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg az MNB szerint, így a jegybank úgy látja, hogy az ügyfél és a bank viszonyában ezen a ponton szükséges beavatkozni.
Ezért az MNB azt javasolja a kormánynak, hogy alkosson jogszabályt, ami alapján a fogyasztók kétféle hitel közül választhatnak a jövőben: referenciakamathoz kötött hitllel, illetve olyannal, melyben akár több éves periódusra rögzítik a kamatot, ami így nem változtatható. A jegybank azt is javasolja, hogy ezek a szbályok terjedjenek ki a fennálló hitelállományra is.
Az MNB egyetértve a PSZÁF felvetésével azt is javasolja, hogy a kormány jogszabályban korlátozza a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfeleknek hátrányos szélesítését, korlátozza a marzs lehetséges mértékét. A javaslat arra is kitér, hogy az ügyfeleknek lehetővé kell tenni a devizában történő törlesztést is.
Rogán-Kósa nyolc pontja
1. Az ügyfél számára hátrányos esetekben tiltanák meg az egyoldalú szerződésmódosítást.
2. Tiltanák az önkényes kamatemelést.
3. Előírnák a középárfolyam alkalmazását.
4. Megteremtik az ingyenes előtörlesztés lehetőségét.
5. Automatikusan öt évvel meghosszabbítható legyen a törlesztési idő.
6. Az adóssal szembeni követelés a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének szász százalékát nem haladhatja meg.
7. Tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák minden büntetőkamat, késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását.
8. A felsoroltak nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlanhitelezésére.
Az MNB egyetért a Rogán-Kósa féle nyolcpontos csomaggal abban, hogy a hiteltörlesztők fokozott védelemre szorulnak, illetve, hogy meg kell szüntetni a bankok erőfölényét.
Ugyanakkor a jegybank kiemeli, hogy a politikusok javaslata az ügyfél és a bank viszonyában nem a megfelelő ponton avatkozik be, így a problémát valójában nem kezeli, sőt nem kívánt következményekkel járhat - fogalmaz a közlemény.
Amivel nem ért egyet az MNB
A képviselői előterjesztés közül a késedelmi kamat elengedésére, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítására és a „tiszta lapra” tett javaslatok (a banki követelésnek a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 100 százalékában való maximalizálása) kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtenek és nagyban ronthatják az adósok hitel-visszafizetési hajlandóságát, illetve emiatt arra késztethetik a bankokat, hogy egyre kevésbé hitelezzenek - véli az MNB.
Így szerinte a beavatkozás csupán látszólag védi az ügyfelek érdekeit, valójában azonban a hitelhez jutás megnehezülésén keresztül éppen a szándékolttal ellentétes hatást válthat ki.
| Az MNB ezt javasolja: | Az MNB nem ért egyet: |
| 1. kétféle hitel legyen, referenciakamathoz kötött, illetve rögzített kamatozású |
1. a késedelmi kamat elengedésével |
| 2. Az 1. pont vonatkozzon a fennálló hitelállományra is | 2. hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbításával |
| 3. törlesztésnél számított árfolyamrés szélesítésének kizárása | 3. "tiszta lap" bevezetésével |
| 4. kamatmarzs korlátozása | |
| 5. devizában törlesztés lehetőségének szavatolása |
Kérdések és szépséghibák
A jegybank nem tesz külön említést az egyoldalú szerződésmódosítások tilalmáról, bár például az árfolyamrés szélesítésének tilalma, illetve marzs korlátozása szűkítené a bankok ilyen típusú mozgásterét, a referenciaszinthez kötött illetve a fix kamatozású hitelekkel pedig az egyoldalú szerződésmódosítások legjellemzőbb hivatkozási alapját iktatnák ki. A marzs korlátozása viszont csak akkor lenne érdemi könnyítés az adóságaikkal küzdőknek, ha a kamatfelárat a mostaninál alacsonyabban rögzítenék. Sokaknak viszont már önmagában az is megnyugvást jelentene, ha nem kellene további hiteldrágulással számoljanak.
A kétféle hiteltermék bevezetése egyébként azért lehet hasznos, mert javítana a hitelek költségeinek átláthatóságán. A portfolio.hu szerint ez némileg szigorít a Magatartási Kódexben foglaltakon, hisz csak abban az esetben tenné lehetővé a kamat emelését, amikor a bank forrásköltsége megemelkedik. Míg a bank számára ez egyes esetekben (pl. jogszabályváltozás miatti alkalmazkodás) a jövőben a bevétel elmaradását jelentheti, az ügyfelek számára jelenleg nem jelent érdemi könnyebbséget, hisz az ügyfelek korlátozott terhelhetősége miatt nem jellemzőek az egyoldalú kamatemelések.
Az MNB azt javasolja, hogy a futamidő során rendszeresen felszámított kezelési költséget a bankok töröljék el és építsék be az ügyleti kamatba.
Az MNB javaslata a Fidesz nyolcpontos csomagjánál annyiban mindenképpen kedvezőbb lenne a pénzintézeteknek, hogy nem kötelezné őket a törlesztőrészlet kiszámításakor a középárfolyam alkalmazására, csupán annyit mond, hogy az árfolyamrést nem lehetne az ügyfeleknek hátrányosan szélesíteni.
Fontos elem a devizában történő törlesztés beemelése. Ez elsősorban azoknak jelent komoly könnyebbséget, akiknek euró vagy svájci frank megtakarításuk van, illetve ilyen pénzben keletkezik a jövedelmük. Ugyanakkor az összes adós számára megnyitja annak lehetőségét, hogy adott esetben másutt, vagy előre vásárolt, így a bank által a levonásnál érvényesítettnél kedvezőbb árfolyamon szerzett devizával törlesszen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
