Olcsóbb energiában az üzlet

2010.09.23. 12:11
Van Magyarországon két olyan tőzsdén jegyzett vállalat, amelyik a válság alatt is képes volt dinamikusan növekedni. Arra építettek, hogy olcsó energiát szolgáltatnak az önkormányzatoknak. A Regionális Fejlesztési Vállalat energiahatékonysági projektek megvalósításával lett az egyik legsikeresebb magyar vállalat, a Pannergy Magyarországon elsőként hasznosítja a geotermikus energiát távfűtésre.

A válság és a Budapesti Értéktőzsde mélyrepülésének ellenére az utóbbi három évben kétszáz százalékkal, azaz háromszorosára nőtt az RFV részvényeinek árfolyama a magyar tőzsdén, csak idén augusztus közepe óta harminc százalékkal drágultak a papírok. A vállalat már ötvenkét hazai önkormányzatnak szolgáltat olcsóbb energiát, és a közeljövőben három romániai város távfűtési rendszerét is üzemeltetheti.

A Pannergy részvényei ezen a héten hétfőn éves csúcsra emelkedtek, majd kedden újabb rekordot döntöttek, a papír bő tizenhárom százalékkal ér többet augusztus végi árfolyamánál. Noha hazánk geotermikus adottságai világszinten is kiemelkedőnek, a vállalat gyakorlatilag az egyetlen cég Magyarországon, amelyik nagy léptékben foglalkozik geotermikus energia hasznosításával. Már idén kilencszáz lakást fűtenek, és sikeres fúrásaiknak köszönhetően 2011-től Miskolc távfűtésének közel negyedét is megújuló energiából látják el.

Célkeresztben az olcsóbb fűtés

A Regionális Fejlesztési Vállalatot két hazai magánbefektető, Soós Csaba és Makra József alapította 2000-ben. A cég fő tevékenységi köre energiahatékonysági projektek megvalósítása és hosszú távú üzemeltetése. Elsősorban hőszolgáltatással, illetve közvilágítással foglalkoznak, beruházásaikat maguk tervezik, maguk finanszírozzák és üzemeltetik, és a kockázatokat is egyedül vállalják. Alapjában véve elavult energetikai rendszerek üzemeltetését korszerűsítik, és ezzel olcsóbbá teszik az energiaszolgáltatást.

Ebből a költségmegtakarításból keletkezik az RFV profitja is, így a beruházások finanszírozása az ügyfeleknek nem kerül semmibe. Eddig ötvenkét hazai önkormányzatnál valósítottak meg projekteket, és tavaly kiléptek a román piacra is, ahol három pályázatot nyertek meg, mondta el a cég vezérigazgatója, Kassai Ákos.

Nulláról a BUX-ba

A vállalat részvényeit 2007-ben bocsátották ki a Budapesti Értéktőzsdére, amit 2009-ben újabb tőkekibocsátás követett. Még ebben az évben megnyerték első külföldi projektjüket, ők korszerűsíthették és üzemeltethetik Gyergyószentmiklós távfűtő rendszerét.

Sikeres kötvénykibocsátások

A vállalat korábban sikeres kötvénykibocsátással is finanszírozta új beruházásait, ezt szeptember 27-én újabb kibocsátással ismétlik meg. A cég szempontjából a lényeg az, hogy a hat–kilenc hónapig eltartó projekt kötvényekkel gyorsabban finanszírozható. A PSZÁF egy tízmilliárdos kibocsátási keretet hagyott jóvá, de ennél valószínűleg kevesebb lesz a tényleges kibocsátás.

A beruházás sikereinek is köszönhetően az utóbbi hetekben további két román városban nyertek pályázatot. Előbb Zilahon, majd pár nappal később Marosvásárhelyen is. A sikert jelzi, hogy a két városban korábban összesen több mint ötvenkétezren csatlakoztak ahhoz a távfűtési rendszerhez, amit az RFV fog üzemeltetni. Ezzel egy időben a Budapesti Értéktőzsde úgy döntött, hogy a cég részvényei bekerülnek a BUX indexbe, a magyar tőzsde vállalatainak elitklubjába. Kassai Ákos szerint kivételes eset a hazai tőzsde történetében, hogy egy teljesen nulláról induló magyar vállalat bekerül ebbe a részvénykosárba.

Bill Gates nyomdokain

A vállalat üzleti filozófiája a vezérigazgató szerint leginkább a 70-es és 80-as évekbeli PC-sztorihoz hasonlítha. Az akkori informatikai piacot nagy kapacitású, úgynevezett mainframe számítógépek jellemezték, amelyekből egy nagyobb vállalat egy darabbal rendelkezett, a dolgozóknak lyukkártyával kellett sorban állniuk a gépidőért. Ezt a korszakot követte az időosztásos technológia, amikor a fogyasztók terminálokon csatlakoztak a központi számítógéphez, és az egyszerre több igényt is ki tudott elégíteni.

negyedéves piaci kapitalizáció

Az energetika ma ugyanebben a fázisban van. Vannak nagy erőművek 400–800 MW vagy nagyobb kapacitással, ugyanazzal a szerepkörrel, mint a régi nagy számítógépek, és a fogyasztók a régi terminálokhoz hasonlóan leveszik a teljesítményt. Ezt a fajta piacot alakította át az IBM, az Intel és a Microsoft úgy, hogy a számítógépek kapacitását az egyén igényeihez igazították, így elterjedtek a kisebb teljesítményű, a felhasználókat hatékonyabban kiszolgáló személyi számítógépek, a PC-k.

Az RFV a fogyasztók kiszolgálását nem 400–800 MW-os nagy kapacitású erőművekkel valósítja meg, hanem a helyi adottságokat figyelembe vevő, a fogyasztók számára hatékonyabb energiaellátást részesíti előnyben. A hőenergia piacán lehetőség van arra, hogy egy, három vagy öt megawattos kis erőművek telepítésével a helyben megtalálható, megújuló energiaforrásra is támaszkodva biztosítsák az energiaellátást.

RFV nem megújuló energiát, hanem alternatív energiát szolgáltató vállalat. Az első számú cél a környezeti és gazdasági fenntarthatóság, ami az energiahatékonyság növelésével és a megújuló, illetve fosszilis energiahordozók szakszerű kombinációjával érhető el. A romániai beruházások már egyértelműen ennek szellemében valósulnak meg, mondta Kassai Ákos. Ráadásul ezzel a módszerrel a beruházás sokkal gyorsabban megtérül, mint az egyetlen energiahordozóra épülő megoldásoknál, és kevesebb tőke is elegendő hozzá.

Száguld az árfolyam

A sorozatos siker jót tett a vállalat részvényárfolyamának is, ami tavaly április óta erőteljesen felülteljesíti a BUX indexet. Egy RFV-részvény ma háromszor annyit ér, mint a 2007. októberi induláskor. Ugyanebben a periódusban a BUX még a három évvel ezelőtti szintjét sem tudta utolérni. Még látványosabb a papírok teljesítménye akkor, ha csak az elmúlt heteket vesszük figyelembe: augusztus közepén 6300 forintba került egy RFV részvény, majd a romániai hírek után az árfolyam napok alatt 8000 forint fölé ugrott.

Beindult a román piac

A vállalat ezzel a filozófiával képes a folyamatos építkezésre, míg a múltban leginkább az energiahatékonyságra koncentrált, mostani projektjeiben már részben megújuló energiákra támaszkodik. A vezérigazgató szerint a 2011-es év is a romániai terjeszkedés éve lesz, nagyon jó üzleti lehetőséget látnak ezen a piacon. A céget már segíti a gyergyószentmiklósi referencia, és várhatóan a mostani projektek is sikeresek lesznek. A stratégia további eleme, hogy egy-másfél évente új országba lépnek be, jövőre várható belépésük egy harmadik közép-kelet európai országba.

árfolyam3

Sikeres időszak áll az egyetlen tőzsdén jegyzett geotermikus energiával foglalkozó vállalat, a Pannergy mögött is. A vállalat geotermikus üzletága 2007 októberében jött létre, jogelődje, a korábban is tőzsdén jegyzett Pannonplast ekkor jelentette be, hogy markánsan átalakítja a stratégiáját, és a továbbiakban – cégnevet is váltva – a geotermikus energiára fog koncentrálni: a Föld hőjét felhasználva, hévíztározókból hoznak fel meleg vizet, és fűtési rendszereket látnak el vele.

A meleg víz olcsóbb, mint a gáz

A gyakorlatban a meleg vizet több lépcsőben alkalmazzák fűtésre, majd a lehűlt vizet visszasajtolják a Föld mélyére, ezzel biztosítják az energiaforrás megújulását. A vállalat már 2006 óta végez méréseket és fúrásokat Magyarországon, és 2009-re sikerült feltérképezniük a magyarországi víztározó rezervoárok elhelyezkedését, mondta el a Pannergy igazgatótanácsának elnöke, Bokorovics Balázs.

A beruházásokat az önkormányzatokkal közösen alapított cégek végzik, ami az RFV esetéhez hasonlóan semmibe sem kerül a településeknek. A vállalat eddig hat önkormányzattal alapított társcéget, akik így részt vesznek a projektekben és képesek átlátni a beruházás folyamatát is. Emellett sikeres beruházás esetén a társaság képes legalább tíz százalékkal olcsóbban szolgáltatni a távhőt.

Megújuló lendület

Az Pannergy első nagy fejlesztése a szentlőrinci geotermikus beruházás volt, ahol a most kezdődő fűtési szezonban már a vállalat szolgáltatja a távhőt a városban kilencszáz lakásnak, de tervezik további intézmények bekapcsolását is. A második beruházás Mályiban, Miskolc közelében van, ott a teljes beruházás a 2011-es fűtési szezonra lesz kész. A miskolci távhőrendszer az intézményeken kívül huszonötezer lakást ér el, 23-24 százalékukat a Pannergy fogja hővel ellátni.

miskolc feltörő víz

A miskolci kapacitásokról az elmúlt hetekben érkeztek meg az első felmérések. Ezek szerint a lelőhely nemzetközileg is kiemelkedő, Magyarországon a második legnagyobb hozamú kútja lesz, ahonnan ráadásul nagyon meleg, 110-120 fokos vizet hoznak föl. A most feltárt kút annyira túlszárnyalta a várakozásokat, hogy a vállalat az áramtermelést is fontolóra vette. Ha ez megvalósulna, ők termelnének Magyarországon először áramot a Föld hőjéből.

A harmadik projekt Gödöllőn van, a terek szerint ott is a 2011-es fűtési szezonban indul a szolgáltatás, és ha megfelelő lesz a vízhozam, ott is szóba jöhet az áramtermelés is. A cég elnöke szerint ezek a beruházások azért is sikeresek, mert a nemzetközi tapasztalat szerint egy geotermikus beruházás hét évet vesz igénybe, míg nekik sikerült négy év alatt befejezniük a szentlőrinci beruházást, és a következő két projektjük is befejeződik jövőre.

Versenytárs nélkül

A vállalat malmára hajtja a vizet, hogy a geotermikus iparágban mindössze három cég tevékenykedik az országban, amelyek ráadásul nem igazán versenyeznek egymással. Az egyik ilyen cég az Aquaplus Kft., amelyik leginkább wellness-szállodáknak szolgáltat kaszkád rendszerben hőt és meleg vizet, de fúr kutakat is a Pannergynek. Bokorovics Balázs szerint ezzel a vállalattal inkább partneri viszonyban állnak, mint versenyben. A harmadik cég a Mol által alapított CEGE Zrt., de ennek nincs érdemi tevékenysége, a magyar olajtársaság egyelőre inkább a hagyományos üzletágaira koncentrál.

Bükk, Győr, Hajdúszoboszló

A vállalat a jövőben a bükki karsztforrásoknál, Győrben, illetve Hajdúszoboszlón tervez beruházásokat. Nem tervezik, hogy a következő egy-két évben külföldi piacokra lépjenek, mert az Európai Unió megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatásaira 2013 végéig lehet pályázni Magyarországon, és addig az itthon elérhető forrásokat szeretnék kihasználni. A támogatás lejárta után elsősorban a hasonlóan jó geotermikus lehetőségekkel rendelkező országokban jelenhetnek meg, Bokorovics Szerbiát, Horvátországot és Romániát említette.

Az Erste kedvencei

A bíztató jövő ellenére a Pannergy részvényei gyengébben teljesítettek az RFV papírjainál, leginkább a nagyobb kockázatok miatt. A Pannergy beruházásai sokkal tőkeigényesebbek, kockázatosak a fúrások is. Ráadásul jelenleg csak a vállalat hagyományos tevékenységei termelnek profitot, a geotermikus üzletág csak a fűtési szezonban hoz bevételt. Ez azonban már a következő hónapokban megváltozhat, és a profittermelés megindulásával érdemben csökkenhetnek a vállalati kockázatok is.

Az Erste brókerház korábban mindkét részvényt a kedvencei között tartotta számon, májusi publikációjában a Pannergy részvényeiben negyvenkét százalékos, az RFV részvényeiben húszszázalékos felértékelődési potenciált látott. Előbbi célárát 1228 forintban, utóbbiét 7176 forintban határozta meg. Bizakodásra adhat okot, hogy ez az elemzés még az előtt látott napvilágot, hogy nyilvánosságra kerültek volna a Pannergy miskolci fúrásának eredményei, vagy megnyerte volna romániai pályázatait az RFV. A Pannergy jelenleg 890 forint körül, tehát a májusi célár alatt, az RFV viszont már jóval felette teljesít, 8750 forint körül jár.