Bajban a forinthitelesek is

Három fizetéssel számoltak, amikor felvették a forinthitelt, de a szülők elváltak, a gyerek pedig a főiskola után sem kapott munkát, az adósságot ezért nem tudják törleszteni – említett az Indexnek egy jellemző esetet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) befutó történetek közül a szervezet szóvivője.

Akik nem valamelyik devizában, hanem forintban adósodtak el, nincsenek kitéve az árfolyamváltozásoknak. Többségüknél a munkahelyük elvesztése vagy jövedelmük csökkenése miatt akadozik a törlesztés – összegezte a Felügyelet tapasztalatait Binder István.

Az emberek a devizahitelezés felpörgése előtt, jellemzően 2001-2003 között adósodtak el forintban. A Medgyessy-kormány első éveiben sokan vettek föl piaci alapú, de valamilyen kamattámogatással megspékelt forinthitelt. A most bajban lévők többsége ebből a körből kerül ki.

Ki nem számíthat állami gyámkodásra?

A PSZÁF legutóbbi adatai szerint a lakosság körében több a bajban lévő devizaadós, de sokan forinthitelüket sem tudják törleszteni. Június végén 725 milliárdnyi forinttartozással volt gond, ebből csupán 55 milliárdot ütemeztek át, tehát 670 milliárd törlesztése késett.

A 90 napon belül lejárt tartozás közel négyszáz milliárd forintos hitelállományt érint – a bankok ebben a szakaszban általában még nem mondják fel a hiteleket –, az igazán veszélyes, 90 napon túl lejárt forint alapú adósság 270 milliárdra rúg.

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) a hozzá forduló adósok adatait összesítette. A több ezres minta alapján kapott számok szerint az egyesülethez forduló fővárosi forinthitelesek 58,8 százalékának mondták föl a szerződését, ez az arány a devizahiteleseknél (chf, eur, jen) 54,9 százalék.

Az elmúlt időszak árfolyamváltozásai viszont a devizahiteleseket viselték meg jobban, közöttük több a késve törlesztő. Középtávon emiatt az várható, hogy a felmondott devizahitelek aránya megelőzi a felmondott forinthitelekét.

Orbán Viktor kedden jelentette be: a kormány a devizahitelesek mellett azokon a forinthiteleseken is segítene, akik lakáshitelt vettek fel. Akik tehát fogyasztási vagy autóhitelükkel küzdenek, nem számíthatnak állami gyámkodásra.

A frank tizedeli a középosztályt

A devizahiteleseket érintő érdekes összefüggés, hogy a frank erősödésével és a forint gyengülésével párhuzamosan egyre magasabb jövedelműek fordultak az egyesülethez. Mára az átlagfizetés (a KSH szerint ez nettó 133 ezer forint körül van) fölött keresőknek is egyre nehezeben megy az esedékes tartozásuk visszafizetése.

Az alábbi grafikon szerint kétszáz forint körüli frankárfolyamnál a BHKE-től segítséget kérők átlagos nettó fizetése 134 ezer forint volt havonta, 210 forintos frank mellett az ügyfélkör átlagjövedelme már meghaladta a 150 ezret - tehát sok átlagbér fölött kereső is nehéz helyzetbe került -, 220-as fraknál pedig az ügyfélkör átlagjövedelme meghaladta a 160 ezret.

Szeptemberben tehát már olyan szintekre kúszott az árfolyam, hogy az átlagnál magasabb jövedelműek is komoly pénzzavarba kerültek. Bár azóta visszakorrigált a frank és a forint is szárnyal nyár eleji rekordokat döntögetve, de megnyugodni még mindig korai.

A PSZÁF-nél elérhető legfrissebb adatok szerint március végén meghaladta a 97 ezret azoknak a háztartásoknak száma, ahol több mint három hónapos törlesztési hátralékot halmozódott föl valamilyen jelzálog alapú hitelnél (forintban és devizában összesen). A késve törlesztők száma 258 ezer volt.

Az adatokból nem látszik, hogy az érintettek között hány forinthiteles van. Ezt, illetve a legújabb számokat a PSZÁF novemberben külön is közli majd.