Mol az 500-as toplista élén

Ismét a Coface listájának élén végzett a Magyar Olajipari Vállalat, közvetlenül a lengyel PKN Orlen után. Az olajszektorból kikerülő PKN Orlen 15 milliárd és a MOL 11 milliárd euró bevétellel őrizte meg tavalyi pozícióját, azonban mindketten a 2008 eredményükhöz képest jelentős forgalomcsökkenést szenvedtek el.

13 magyar az első ötven között

A top 500-as lista 83 magyar cégéből tizennyolc szerepel az első százban, tizenhárom az első ötven között. A legnagyobb tíz vállalat közé pedig három magyar cég került be, a Mol, a Nokia valamint az Audi. Őket a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. követi, amely a magyar negyedik helyet szerezte meg, összesítésben pedig a tizenhetedik a régióban és ezzel nagyot lépett előre a tavalyi negyvenegyedik helyről.

Az első tíz magyar vállalat között szerepel olaj- és gázipari  (E. ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.), elektronikai (Samsung) és egy kereskedelmi cég is (Tesco Global Áruházak), azonban ebből a körből kiesett egy autógyártó (Magyar Suzuki Zrt.)

Bár a számviteli rendszerek, a konszolidáció módja és az euró átváltási árfolyam is befolyásolhatja a végeredményt, a lista mégis alkalmas arra, hogy képet kapjunk a legnagyobbak teljesítményéről.

2009-ben átlagosan 17 százalékkal csökkent a kelet-közép-európai 500 legnagyobb cég összesített árbevétele. A legkisebb visszaesést Szlovénia produkálta, míg a legnagyobb visszaesést a szerb cégek szenvedték el.

Lengyelország az élen

A top 500 cég országok közti megoszlása jelentősen változott. A vállalatok számát tekintve a román, a szerb, a magyar és a bolgár cégek száma emelkedett, míg a lengyel, a cseh, az észt, a litván, a lett, a szlovák és az ukrán cégek száma csökkent. 2009-ben a top 500 vállalat 28 százalékát Lengyelország adta, a második hazánk (17 százalék),  a harmadik Csehország (14 százalék), a negyedik helyen pedig Románia áll 10 százalékos részesedéssel.  A legnagyobb növekedést Románia érte el azzal, hogy a top cégek tíz százalékát immár ők adják, számuk 48-ra emelkedett, míg 2008-ban csak 14-en voltak. Dinamikus növekedést mutatnak a bolgár cégek, is számuk 6-ról 18-ra emelkedett.

„Látható, hogy azon országok vállalatai közül, amelyek később csatlakoztak az unióhoz, egyre többen kerülnek fel az ötszázas listára.  Ahogy az elmúlt években  is  hangsúlyoztuk és a mostani lista is jól alátámasztja, komoly lehetőségek vannak a régión belül is a magyar exportáló vállalkozásoknak, hiszen egyre több potenciális partner és persze versenytárs emelkedik ki a a régiós országokból. Kérdés tehát, hogyan  tudják  a régió erősödését  kihasználni  a magyar cégek: növelik-e exportjukat, vagy a célországokban, helyben hoznak létre cégeket” – mondja Bagyura András a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.

Sok cég megőrizte a pozícióját

„Igen érdekes időszakot vizsgálunk, ugyancsak érdekes időpontban – 2009-es adatokat nézünk 2010 vége felé. A tavalyi számokban ott van a válság hatása, a top 500 cég árbevétele 2008-ról 2009-re 17-18 százalékkal csökkent, ami igen nagy arány. Azoknál a cégeknél, melyekkel mi közvetlenül is dolgozunk, 20-30 százalékos forgalomcsökkenést észleltünk.

A válság ugyanakkor olyan kilengéseket okoz, hogy ezeket a számokat nehéz megfelelően értékelni és nehéz megmondani, hogy hogyan változnak ezek a vállalatok a jövőben. Ugyanakkor nagyon sok cég megőrizte pozícióját az ötszázas listán, kb. kétharmaduk stabilan őrzi a helyét”-értékelte az általános képet Kárpáti Gábor, ügyvezető.

Olajipar az élen

Az iparágakat tekintve a teljes árbevétel mintegy huszonöt százalékát olajipari és az energiaszolgáltatók termelik. Míg árbevételük egyes szereplőknél akár 30 százalékkal visszaesett, mások stabilan őrzik pozíciójukat.  A top 500 további iparági megoszlását vizsgálva látható, hogy 11 százaléka termelő tevékenységet folytat, további 11 százalék kereskedelmi tevékenységet végez, 6-6 százalékuk telekommunikációban, vegyi- és gyógyszeriparban tevékenykedik. Hazai viszonylatban az olajipari és az energiaszolgáltatók hasonló arányt képviselnek (25%) ám nagyobb számban jelennek meg a kereskedők (14%) és az elektronikai és vegyiparban tevékenykedők (9-10%).

Az első tíz társaság között egy új cég jelent meg: a Nokia Komárom Kft., amely a kilencedik helyre került. A Nokiát mindig is hiányolták az elemzők, súlyuk valószínűsíthető volt azonban adataik eddig nem voltak nyilvánosak, hiszen a cég elzárkózott az adatszolgáltatás elől. Idén itthon az adatok az interneten is hozzáférhetők, valamint a törvény is szigorodott az adatszolgáltatással kapcsolatosan, többek között ez is állhat a magyar cégek számának növekedése mögött. Az élen a legnagyobb előrelépést a FIAT AUTO POLAND S.A. tudja felmutatni: a 15. pozícióról a 6. helyre lépett előre a társaság, miközben árbevételét is képes volt növelni.

Kevés az innováció

Ha a top ötszázas listából kihúzogatjuk a multicégek leányvállalatait, akkor kiderül, hogy kevés az olyan innovatív régiós vállalat, amely ki tudja magát nőni. Kárpáti Gábor szerint nem mindegy, hogy egy vállalat milyen háttérrel, milyen kockázatkezeléssel vág neki a versenynek – mondja a Coface Hungary ügyvezetője. – Az innováció hiánya visszavezet a tőkehiányra, itt beszélhetünk a privatizációról, az állam szerepéről is, gondolva arra, hogy Kínában az államnak milyen jelentős szerepe van a gazdaságban.

Az évtizedek alatt a szegénységben tartott lakosságtól összegyűjtött vagyonnal Kína mára azt csinál, amit akar. A térségben Csehország ügyes volt, mert az, hogy bizonyos szektorokban megtartották a hazai gyártást, a nemzeti  tulajdont, jó döntésnek bizonyult. Ugyanakkor Horvátországban legendásan nem engedtek be külföldi befektetőket, a kiskereskedelmi láncok megmaradtak nemzeti kézben, és most ők is ugyanúgy szenvednek, mint a liberalizált gazdasági modellt követő országok” – egészíti ki a képet a kereskedelmi vezető.

Itthon az elmúlt húsz évben nem volt olyan folyamatos gazdaság- és ezen belül külgazdaság-politika, amely érdemben előrevitte volna az ügyeket.  Bagyura szerint „elsősorban a belső piaci keresletet kellene növelni, ha csak a magyar számokat nézzük, azok visszaesést mutatnak, az exportpiacok megtalálása nehéz. Fölvetődik a kérdés, hogy ezekben az országokban mennyire lehet labdába rúgni a multicégek mellett.”

Rangsor	Ország	2009-es rangsor	Cég	Ágazat
1	PL	1	Polski Koncern Naftowy ORLEN S.A. *	Olaj és Gázipar
2	HU	2	MOL Magyar Olaj- és Gázipari NYRt.*	Olaj és Gázipar
3	UA	4	NAFTOGAZ OF UKRAINE	Olaj és Gázipar
4	CZ	3	ŠKODA AUTO a.s.	Autóipar
5	PL	5	PGE Polska Grupa Energetyczna S.A. *	Energiaszolgáltató
6	PL	15	FIAT AUTO POLAND S.A.	Autóipar
7	CZ	13	ČEZ, a. s.	Energiaszolgáltató
8	PL	8	Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo S.A. *	Olaj és Gázipar
9	HU	-	Nokia Komárom Kft.	Telekommunikáció
10	HU	6	AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.	Autóipar
11	CZ	14	RWE Transgas, a.s.	Olaj és Gázipar
12	PL	9	TELEKOMUNIKACJA POLSKA S.A. *	Telekommunikáció
13	UA	-	ENERGORYNOK	Energiaszolgáltató
14	UA	18	GAZ UKRAINE	Olaj és Gázipar
15	PL	11	Grupa Lotos S.A. *	Olaj és Gázipar
16	SK	23	SAMSUNG ELECTRONICS SLOVAKIA S.R.O.	Elektronika
17	HU	41	GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft.	Acélipar
18	LT	10	ORLEN LIETUVA (MAŽEIKIŲ NAFTA) AB *	Olaj és Gázipar
19	RO	12	OMV PETROM SA	Olaj és Gázipar
20	SK	7	VOLKSWAGEN SLOVAKIA A.S.	Autóipar
21	HU	22	E. ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.	Olaj és Gázipar
22	HU	43	Samsung Electronics Magyar Zrt.	Elektronika
23	PL	21	KGHM Polska Miedź S.A. *	Energiaipar
24	SK	16	SLOVNAFT A.S.	Olaj és Gázipar
25	CZ	17	UNIPETROL RPA, s.r.o.	Gyártás
26	CZ	-	FOXCONN CZ s.r.o.	Elektronika
27	HR	19	INA, D.D.	Olaj és Gázipar
28	LT	30	VILNIAUS PREKYBA UAB *	Vagyonkezelő