Nem enged a kormány a gázszolgáltatóknak?

A közelmúltban tett kormányzati kijelentések arra utalnak, hogy a kabinet nem érzi magáénak a veszteséggel küszködő szolgáltatók problémáit, vélte Gégény Anita a CA-CIB elemzője.

A moratórium megrendítette a cégeket

A szakember szerint az elismert költségek és az ezáltal megemelt díjelem növekedése részben kompenzálhatta volna a szolgáltatók vevői nemfizetésből eredő egyre nagyobb veszteségeit, de a gázár moratórium megrendítette a 2010-es évhez fűződő reményeket.

Az elemzés szerint jelentős romlást mutat a gázszolgáltatók adózás utáni eredménye az elmúlt években. A szektor nemcsak az olajárak és a devizaárfolyamok hektikus mozgásainak van kitéve, hanem a szabályozási környezet sűrű változásának is.

Gégény szerint válság önmagában is kedvezőtlenül érintette az egyetemes gázszolgáltatókat: 2008 második felétől 2009-ig folyamatosan romlott a magyar szereplők eredménye, annyira, hogy tavaly már több nagy piaci szereplő milliárdos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni.

Egyre többen nem fizetnek

Az ágazat mutatóinak javulását vetítette előre, hogy a Magyar Energia Hivatal 2009 második felében felülvizsgálta az összes hazai egyetemes szolgáltató költségszerkezetét, aminek eredményeként a cégek elfogadott, úgynevezett indokolt költségei 2010. január 1-jétől megemelkedtek.

Márpedig a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint 2013-ig, azaz a következő árciklus végéig az ezekből a költségekből számított induló árból alakul a gáz ára az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körében, azaz a lakosság és az óránként 20 köbméternél kisebb mérővel rendelkező fogyasztók számára.

Az elemzés idézi az Opten céginformációs szolgáltató adatait, amelyek szerint a négy nagy egyetemes szolgáltató - a GDF Suez Energia Magyarország (volt Égáz-Dégáz), a Főgáz, a Tigáz és az E.ON Energiaszolgáltató - által együttesen kimutatott értékvesztés összege, ami zömében a vevői nemfizetésnek felel meg, 2007-hez képest 12-szeresére nőtt.

A 2007-ben még csak 950 millió forintra rúgó tétel 2008-ban 5,7 milliárd forintra ugrott, 2009-ben pedig megduplázódott és elérte a 11,5 milliárdot. Ez az összeg önmagában természetesen nem magyarázza, hogy miért fordult 6 milliárd forintot meghaladó adózás utáni veszteségbe a négy nagy szereplő 2007-ben még 26 és még 2008-ban is 13 milliárdos együttes nyeresége.

Veszteségesek lehetnek

Gégény Anita szerint valószínűsíthető, hogy a válság elhúzódósával ez a tétel még tovább emelkedik. Ez a feltételezés eleve kétségessé teszi, hogy a megemelt árrés nyereségessé tudja tenni az egyetemes fogyasztók kiszolgálását 2010-re, ám az év közben bevezetett ármoratóriummal együtt szinte már biztosra vehető, hogy jelentős nyereségek nem lesznek az egyetemes gázszolgáltatók körében.

Hogy az egyes szolgáltatók mekkora veszteséget prognosztizálnak a szabályozás nyomán, illetve, milyen intézkedéseket látnának szükségesnek, egyelőre nem sikerült megtudnunk. Az érintett cégek ugyanis megkeresésünkre egyelőre nem reagáltak.