Alkotmánybírósághoz fordulnak a kasszák

2010.10.26. 12:34
Elképesztő törvényt fogadott el a parlament, a járulékok elvonása alkotmányellenes - mondják a nyugdíjkasszák. Azt tanácsolják ügyfeleiknek, ne lépjenek át az állami rendszerbe addig, amíg nem tisztázott, hogy ennek milyen következményei lesznek, vannak ugyanis, akik akár rosszabbul is járhatnak, mint ha maradnának. A Stabilitás felmérése szerint a kasszatagok körülbelül fele bizonytalan. A következő hónapokban értük fognak harcolni a pénztárak és a kormány.

A járulékok elvonásáról elfogadott törvény olyan, mintha a metrón egy zsebes kirabolna, vagy a lezárt lakásomat feltörnék – kommentálta a parlament hétfői döntését a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Juhász Istvánné kivárásra bíztatja a pénztártagokat, mivel egyelőre tisztázatlan, hogy milyen következményei vannak a visszalépéseknek. A nyugdíjkasszák szerint biztosan van, aki rosszabbul járna az állami rendszerrel.

A Stabilitás országos, reprezentatív, ötszáz fős kutatása szerint a kasszatagok negyede biztosan maradna a választott pénztárban, negyedük pedig biztosra mondta, hogy visszalépne a TB nyugdíjba. A kutatás szerint a hárommillió érintett fele még nem döntött a kérdésben. Az átlagos egy főre eső vagyon 933 ezer forint, aki tehát minden nyugdíjjárulékát végleg az államra bízza, átlagosan ennyi pénzt tol át az államkincstárnak.

A Stabilitás szerint a járulékok elvonásáról szóló törvény több szempontból is alkotmányellenes, ezért levelet írtak a köztársasági elnöknek, amiben alkotmánybírósági normakontrollt kérnek. Ha Schmitt Pálon a próbálkozás elakad, a Stabilitás az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri, hogy helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

Korábbi alkotmánybírósági döntésekből egyértelműen következik, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet alkotmányosan megfelelő indok nélkül megváltoztatni - véli a pénztárszövetség, ráadásul 1995-ben az AB is kimondta, hogy a jogbiztonság, a szerzett jogok védelme a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különösen fontos.

Drága?

A kasszák szerint ezeket veszíthetjük el a második pillér elsorvasztásával

1. Egyéni számla, befizetések nyomon követése

2. Hosszú távú befektetéses lehetősége

3. Örökölhetőség

4. Járulékot kiegészítő pótbefektetések lehetősége

5. Portfóliók közötti választás

6. Többlethozamok

7. Kockázatmegosztás, nemzetközi piacok elérése

A Fidesz egyik legfőbb pénztárakkal szembeni érve az, hogy drágábban működnek mint az állami rendszer, ami a befizetéseket apasztja. Ez számokban kifejezve a következőképpen néz ki: a kasszatagonként 10 ezer forintos átlagos havi befizetés durván öt százaléka, tehát ötszáz forint megy el a működési és a vagyonkezelői díjakra. Évente tehát mintegy hatezer forintról van szó. Bár leegyszerűsítés, de nagyon szemléletes ezt az összeget összehasonlítani azzal a pénzzel, amit most az állam von el. A 14 hónap alatt átlagosan 140 ezer forintra duzzadó összegből a mostani költségszinttel számolva több mint 23 évig finanszírozható lenne a kasszák működése és vagyonkezelése.

Ráadásul a költségek folyamatosan csökkennek, vagyonarányosan 2000-ben 3,4 százalék volt az egy kasszára jutó összes kiadás, ez 2005-re két százalékra, idénre pedig 1,12 százalékra csökkent, az összeg tehát átlagosan hat év alatt feleződik. Ennek nem az az oka, hogy a pénztárak egyre olcsóbban és hatékonyabban működnek, hanem az, hogy a kezelt vagyon egyre nagyobb. Ahogy ez nő, ennek arányában változatlan költségszint mellet is folyamatosan csökken az összes kiadás.

Ahogy korábbi cikkünkben is utaltunk rá, a nagyobb pénztárak (banki, biztosítói háttérrel) általában drágábban működnek, mint a kicsik, ami furcsa, hiszen nagyobb hatékonyságot várnánk tőlük. A Stabilitás szerint ez azért van, mert hatalmasra duzzadt vagyonuk jelentős részét külföldön fektetik be, ami nyilvánvalóan drágább, mintha a budapesti tőzsdén maradnának, miközben több szolgáltatásuk van, mint a kicsiknek. (Egyébként ha nem csupán a vagyonra vetítjük a kiadásokat, hanem taglétszámra, akkor a nagyobb kasszák máris jobban állnak, mint a kicsik.)

A kormányzati kommunikációban hangsúlyos, hogy az emberek a nyugdíjtőzsdére lettek kényszerítve. A kasszák adatai szerint a hárommillió pénztártag közel 67 százaléka, több mint kétmillió ember önkéntesen lépett be valamelyik kasszába, mert csalódott az állami rendszerben.

Beépített garancia

A Stabilitás szerint amíg a részletek nem tisztázottak (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés), nem szabad visszalépni az állami rendszerbe, aki ezt egyszer megteszi, annak már nem lesz visszaút, mert ez nem egy kétirányú utca. A tagok megtakarítása a következő 14 hónapban is teljes biztonságban van, ráadásul a Pénztárak Garancia Alapja garantálja, hogy a kasszatagok számláin felhalmozott járulékait az inflációval növelten kifizeti, ezzel tehát a befizetések hosszú távú értékállósága is garantált.

A kasszák szerint nevetséges, hogy a kormány nyugdíjtőzsdéket emleget, ahol eltűnt a tagok vagyona. A kasszák szerint a befektetési politikájukat a PSZÁF előírásai szerint rögzítették, a felhalmozott vagyon közel fele magyar állampapírban van, a befektetéseket biztonságát pedig nem csak a garanciaalap, hanem alap- és letétkezelők, illetve könyvvizsgálók is garantálják. Elhangzott: az emberek nyugdíjakkal, a rendszer működésével kapcsolatos tudatlanságát használja ki a Fidesz, hogy minél több embert rávegyen a magánkasszák elhagyására.