Lázár Jánossal lenne vagyonadónk

Azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből – ezt szeretné elérni az alkotmány módosításával Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A kormánypárti politikus ezt azok után jelentette be, hogy az AB elmeszelte a 98 százalékos különadót. (A GVH-alelnökök kinevezésével kapcsolatos szabályokat is kifogásolta kedden az AB, két pofont adva ezzel egy nap alatt az Orbán-kabinetnek, de ez utóbbira egyelőre úgy tűnik nem vonatkozik Lázár alkotmánymódosító elképzelése.)

Megkérdőjelezi a jogállamiságot

"Én ugyan sokszor kiszámíthatatlannak tartom az AB eljárást, de azt a jogát, hogy az alkotmányosság mércéjével vizsgálja az adó- és járulékszabályozást, nem vonnám kétségbe" – mondta kérdésünkre Vámosi Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője azt mondta, az Alkotmánybíróság egy-egy konkrét döntését lehet vitatni – ő sem ért egyet minden határozattal, bár szerinte most nem születhetett más döntés, mint ami született – ám nagy hiba lenne elvenni a jogát, hogy véleményt mondjon adószabályokról, "ez a jogállamiságot kérdőjelezné meg".

A Fidesz logikája láthatóan egyszerű: mivel a jogszabály nem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, akkor nem a jogszabályt írja, hanem az alkotmányt. Ráadásul már a jogszabályt is úgy fogadták el, hogy előtte módosították az alkotmányt, kiegészítve a jó erkölcsbe ütköző állami jövedelmek kategóriájával.

Hornék is megcsinálhatták volna

Ha már a Horn-kormány megtette volna ezt a lázári lépést – az 1990-es rendszerváltás óta akkor volt először és mostanáig utoljára kétharmados kormánytöbbség –, akkor az elmúlt tizenöt-tizenhat évben nem menekülhettünk volna meg számos adókötelezettség és egyéb olyan közteher alól, amit alkotmánybírósági döntés semmisített meg.

Hornéknak már kapásból a Bokros-csomag végigviteléhez jól jött volna, ha nincsenek az alkotmánybírák, akik az intézkedések egy jelentős részét az alaptörvénnyel szemben állónak találtak, és így eltöröltek. A teljes Bokros-csomag nagyjából 170 milliárd forintos volt, ennek majdnem negyedét, 40 milliárdot érintettek az alkotmánybírósági döntések.

Ha Horn Gyuláék a lázári megoldást választják, nemcsak az újonnan született gyerekek után járó anyasági- és gyermektámogatási juttatásokat lehetett volna megkurtítani. Nem akadályozhatta volna meg az AB a családi pótlékkal és a táppénzzel kapcsolatos szigorításokat és kivethette volna a kormány a honoráriumokra is a 44 százalékos tb-járulékot.

Négy év, öt elmeszelt törvény

Csaknem tízéves szünet után igazából az utóbbi négy évben hozták lázba az Alkotmánybíróságot a költségvetés helyzetét befolyásoló adó- és egyéb közteherszabályok. Csaknem tucatnyi különböző adónem került a testület elé 2006 óta, és ezek egy része nem is állta ki az alkotmányosság próbáját.

Már 2006-ban, az első Gyurcsány-csomagból az alkotmány áldozata lett a házipénztáradó. A testület kimondta: a cégek házipénztárában tárolt készpénzállomány nem minősül olyan jövedelemnek vagy vagyonnak, ami önállóan adó alapjául szolgálhatna. A 2006 novemberi döntés egy 2007-ben bevezetni tervezett adót törölt el, amiből az akkor még létező Pénzügyminisztérium 5 milliárd forintos éves bevételt várt.

A csomag második elemét 2007 februárjában törölték el, akkor az elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az "elvárt adó" adóelőlegének megfizetéséről szóló rendelkezést semmisítették meg. A testület kimondta: ez az adó nem állt volna közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, meg nem szerzett jövedelem utáni adófizetési kötelezettséget írt volna elő. Ezzel a döntéssel a cégeknek évi 50-55 milliárdot spórolt meg az AB, legalábbis a minisztérium ennyi bevételre számított.

Tavaly decemberben a családi pótlék megadóztatását tartotta alkotmányellenesnek a testület, amivel 10 milliárd forintot hagyott a gyereket nevelő adózók zsebében.

Luxus- és vagyonadótlanítás

Két ingatlanos adótörvényt is megsemmisített az Alkotmánybíróság az elmúlt években. 2008-ban az alaptörvénybe ütközőnek mondta a luxusadó-törvényt – valamint az építmény- és telekadó néhány passzusát –, mondván: nincs érdemi jogorvoslati lehetőség a luxusadó alapját képező, úgynevezett számított értékalap ellen. Ez jelentős spórolást nem hozott az adóalanyoknak, a 2005-ben bevezett jogszabályból évi 1 milliárd forint bevétel sem származott.

Súlyosabb hatása volt viszont a költségvetésre annak, hogy idén januárban a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét is alkotmányellenesnek találta, és így megsemmisítette az AB. A testület jogbizonytalanságtól védte az adóalanyokat, derült ki az indoklásból. A határozat nagyjából 60-70 milliárd forintos lyukat eredményezett az idei költségvetésben.

Tehát csak az elmúlt négy évben öt adótörvényt törölt el, és ezzel 120-140 milliárd forintot hagyott az adózók zsebében az Alkotmánybíróság. A Bokros-csomaggal együtt tehát csaknem 200 milliárdot vett el az AB az államtól (csak a bevezetés évében kalkulált adóbevétellel számolva) – mindez a költségvetést boldogítaná, ha a lázári receptet már a kilencvenes évek elején alkalmazták volna.