Megint nézett egy nagyot az EU és az IMF

2010.10.27. 12:25 Módosítva: 2010.10.27. 13:31
Teljesen váratlanul érte a hazánkban járt EU-delegációt és az IMF képviselőit Orbán Viktor két héttel ezelőtti bejelentése a magánnyugdíjpénztári járulékok átutalásának jövő év végéig történő felfüggesztéséről és az átlépés megnyitásáról, pedig a miniszterelnök beszéde előtt pár órával kormányzati tisztviselők eszmecserét folytattak a két szervezet tagjaival.

Két héttel ezelőtt újra Magyarországra érkezett az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap egy-egy küldöttsége. Nem a 2008 őszén felvett hitel negyedéves felülvizsgálatát végezték – hiszen ezek a tárgyalások nyáron megszakadtak, a kormány pedig közölte, a részéről itt véget is ért a történet, a hitelt visszafizetjük, de semmi több nem történik. Az IMF az évenkénti gazdaságpolitikai konzultációra érkezett, az EU pedig egy másik, októberben esedékes ügyben küldte hazánkba néhány szakértőjét. (A vizsgálat eredményeiről hétfőn sajtótájékoztatót is tartott a Valutaalap.)

Október 13-án szerdán délelőtt a két szervezet delegációjával folytatott megbeszéléseket egy kormányzati küldöttség, amelyet információink szerint néhány minisztériumi helyettes államtitkár, államtitkár alkotott. Az EU és az IMF szakemberei érdeklődtek a kabinet terveiről, a magyar delegáció pedig beszélt az adócsomagról, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság újragondolt formájáról, a 2011-es költségvetési elképzelésekről.

A megbeszélés után pár órával, kora délután a miniszterelnök azonban olyan tervekkel hozakodott elő a Széll Kálmán Alapítvány tanácskozásán tartott beszédében, amelyre a magyar kormányzati oldal még csak utalást sem tett délelőtt. Úgy tudjuk, a magánnyugdíjpénztári járulékok pénztárak felé történő továbbutalásának felfüggesztéséről és az állami pillérbe való visszalépés megnyitásáról csak a kormányfői beszédből értesültek a nemzetközi szervezetek tagjai.

Formálisan az IMF-et nem kellett beavatni a magánnyugdíjpénztári rendszer felforgatásának, az államnak évi többszáz milliárd forint bevétellel kecsegtető elképzelésekbe – mert az évenkénti gazdaságpolitikai, az IMF-alapokmány 4. cikkelye szerinti vizsgálatnál ilyenre nem kell feltétlenül kitérni –, ám ha az EU-val normalizált viszonyt akar ápolni a magyar kormány, akkor Brüsszel előtt jobb lett volna felfedni a lapokat és nem a híradások útján tájékoztatni a Bizottságot a nagy hatású intézkedésről – festették le forrásaink a helyzetet.

A nyugdíjpénztári ügyben tervezett, illetve részben már törvénybe is foglalt kormányzati lépésről azóta egyébként mindkét szervezet finoman kifejezte nemtetszését.