Olivér
1 °C
5 °C

A vérségi kötelék megvéd a válságtól

2010.11.05. 11:45
A családi vállalatok jobban bírják a válságot, mint a hagyományos versenytársaik, most mégis gondba kerülhetnek. Japánban egy vállalat 746 óta öröklődik az utódok között, de a Citroen, a Peugeot és a Porsche is családi vállalat. Több kutatás szerint kétharmaduk mégis bajba kerül, vagy tönkremegy a generációváltáskor, nálunk pedig ennél is súlyosabb helyzet alakulhat ki a most következő generációváltáskor.

A legidősebb családi vállalkozást 746-ban alapították Japánban, és jelenleg a 46-ik generáció viszi a fürdővállalkozást. A nyugati kultúrákban nem tartanak számon ilyen régi családi vállalkozást, de az amerikai kontinensen és Ausztráliában már 40 éves hagyománya van annak, hogy ezek a cégek önálló ágazatot képezzenek.

Ennek ellenére a nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen típusú vállalkozások kétharmada a generációs váltásokkor komoly problémákkal szembesül, vagy tönkremegy - mutat rá a Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesület (FBN-H). Magyarország ennél is kritikusabb helyzetben van, mert a rendszerváltás után egy időben keletkeztek a ma sikeres családi vállalatok, ezért az esedékes generációváltás hatásai is egyszerre érintik a gazdaságot.

Európa éllovasai

Az egyesület tíz alapító családdal indult, mára 35 család a tagja, de a közeljövőben 50 tagra bővülhet a szervezet. Céljuk a családi vállalkozások érdekképviselete. A régióban egyelőre gyerekcipőben járnak a hasonló kezdeményezések, az egyesület ennek ellenére európai szinten is az éllovasok közé tartozik. Jelenleg a nemzetközi kapcsolataikat építik, és ki szeretnék használni a magyar EU elnökségben rejlő lehetőségeket is.

Ez a hatás igen jelentős lehet, a fejlett országokban a bruttó nemzeti össztermék 60 százalékát családi vállalatok állítják elő, de az éllovas Finnországban ez a szám a 70 százalékot is meghaladja. Az ilyen típusú vállalatok finnországi súlyát jelzi, hogy a családi vállalkozások egyesületének elnöki posztját az előző miniszterelnök tölti be. Magyarországon egyelőre nincs pontos statisztika arra, hogy milyen szerepük van a családi vállalatoknak a nemzeti össztermékben, de Dr. Rudas László, az FBN-H elnöke itthon is körülbelül 40-50 százalékra becsüli ezt az arányt.

Azért, hogy itthon a vállalatok megússzák a generációváltást, komoly lépésekre van szükség az egyesület elnöke szerint. Bár már történtek kedvező lépések a kormány részéről, ezzel még nem oldódott meg a családi vállalatok helyzete.  Az örökösödési illeték eltörlése, illetve az egyenes ági ajándékozás tehermentesítése kritikus helyzet kialakulását akadályozta meg, de ennél többre van szükség.

A támogatást nem is feltétlenül anyagi formában képzeli el a szervezet, már egy olyan erkölcsi támogatás is sokat jelentene, amely a nemzetközi piacra lépés esetén nem hagyná védelem nélkül a családi vállalatokat. Rudas László a saját vállalatát említette példaként, amelyet az ausztriai terjeszkedése során erőteljes protekcionista érdekek hátráltattak a terjeszkedésben. Ilyen esetben az is előrelépés lenne, ha a magyar kormány diplomáciailag, vagy jogi úton próbálna a hazai vállalatok mögé állni.

Az egyesület szerint az általuk képviselt vállalatok elsősorban a családi értékeket igyekeznek ötvözni a profi menedzsment eszközeivel. A legfőbb ilyen erősség a hosszú távú érdekek szem előtt tartása a rövid távú célok helyett, de a lojalitás is nagyon fontos egy ilyen vállalkozásnál. Talán ezeknek az értékeknek is köszönhetően a családi vállalkozások sokkal válságállóbbak voltak a hagyományos vállalatoknál - fűzte hozzá Kürti Tamás az egyesület alelnöke.

A kutatások szerint ezeknél a cégeknél kisebb volt az elbocsátások mértéke, a vállalatok hibernálták magukat, és a kulcsképességeik megtartására koncentráltak. Sőt, nem egy közülük technológiai fejlesztéseket is végrehajtott annak érdekében, hogy a válság enyhülésekor megerősödve, versenytársaikat megelőzve tudjon magasabb fordulatszámon működni.

Természetesen hátrányai is vannak ezeknek a vállalkozásoknak, ami leginkább akkor jelentkezhet, ha a kompetenciákkal szemben az érzelmi döntések dominálnak a cégvezetésnél. Kürti Tamás megfogalmazásával: ,,ha egy családi vállalat jól működik, akkor jobb bármilyen más vállalatnál, ha rosszul, akkor viszont rosszabb mindenkinél.”