Blanka, Bianka
5 °C
12 °C

Öt évre visszamenőleg vetnék ki a 98%-os különadót

2010.11.08. 10:24
| Módosítva: 2011.02.23. 14:23
Hétfőn ismertette a 98 százalékos különadóról szóló új kormánypárti javaslatokat Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Azt mondta, a nyugdíjba menőknek nem kell a különadót megfizetniük, a munkavállalók pedig a vezető beosztásban dolgozóknál 1,5 millió forinttal többet kaphatnak adómentesen. A törvény a 2005-ös adóévig visszamenőleg lesz érvényes, vagyis a fideszesek nyolc évvel ezelőtti végkielégítéseit már nem érinti.

A munkavállalók és a vezető beosztást betöltők végkielégítésére eltérő különadó-szabályok vonatkoznak majd, mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a közszolgálati érdekegyeztető tanács hétfői ülésén.

A javaslatot, ha az érdekképviseletek támogatják, az Országgyűlés költségvetési bizottsága módosító javaslatként még hétfőn a parlament elé terjeszti. A kormánypárti politikus bejelentését követően az érdekképviseletek tárgyalási szünetet kértek.

A fideszes politikus által ismertetett elképzelések szerint csak az állami és önkormányzati vezetőknek, illetve az állami és önkormányzati cégek vezetőinek kellene végkielégítésük 2 millió forint fölötti részére 98 százalékos különadót fizetni. A beosztott munkavállalókra kedvezőbb szabályok vonatkoznának: nekik csak a 3,5 millió forinti részre kellene az extraadót megfizetni, ráadásul az általuk kapott pénzből a szabadságmegváltást le lehetne vonni (a vezetői beosztásúaknál erre nem lenne lehetőség).

A Fidesz frakcióvezetője azt is javasolta, hogy azokra, akik nyugdíjba vonulnak, ne vonatkozzon a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.

A politikus bejelentette azt is: a javaslat a 2005-től számított adóévre vonatkozna. Ez azt jelenti, hogy a 2002-es kormányváltáskor menesztett fideszes, illetve Fidesz által kinevezett vezetőknek kifizetett több milliós, illetve több tízmilliós, a pártot akkor még nem zavaró végkielégítésekre a különadó már nem vonatkozik.

Az eszköz kárt is okoz

A cél érthető, még helyeselhető is, vagyis hogy azokat a személyeket érjék utol, akik nem közalkalmazottként, köztisztviselőként, hanem szerződéses jogviszonyban, állami cégeknél és háttérintézményeknél dolgoztak és a szabályokat kijátszva sok tízmilliós lelépési pénzt szereztek. Az alkalmazott eszköz, a kormánypárti frakcióvezető által felvetett javaslat azonban sok kárt is okoz – kommentálta a legfrissebb lépést Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

Ilyen ártalmas, a jogállamiság kereteit feszegető dolog – ahogyan arra egyébként az Alkotmánybíróság is utalt, amikor két hete eltörölte a Fidesz által újra beterjesztett végkielégítésadó-szabályt –, hogy visszamenőleg, ráadásul 5 évre visszamenőleg vetnek ki egy adót. A szakértő szerint amúgy egyáltalán nem kellene vegzálni azt a közalkalmazottat, köztisztviselőt, aki a törvényben meghatározott juttatását vette fel munkahelye elvesztése után.

Harc

Az Alkotmánybíróság október 26-án meszelte el a Fidesz kormány első intézkedéseinek egyikeként kivetett 98 százalékos különadót. Az eredeti törvény minden közszolgára egységesen írta elő, hogy ha munkaviszonyuk megszűnése esetén a végkielégítésük és szabadságmegváltásuk meghaladja a 2 millió forintot, akkor a 2 millió fölötti részből 98 százalékos adót kelljen fizetni.

Az alkotmánybírósági döntés után a Fidesz első reakciója az volt – szintén éppen Lázár János mondta –, hogy a kormány alkotmánymódosítással vonná el az ilyen ügyekben az AB hatáskörét, és a 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan formában újra beterjesztik a parlamentnek.

Két nappal később jelentek meg az első hírek arról, hogy a kormánypártok mégis tennének bizonyos engedményeket. Szintén Lázár János 28-án már arról beszélt: frakciójuk kész tárgyalni, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat, többek között a pedagógusokat ne érintse a különadó. Múlt szerdán tárgyaltak először a szakszervezetekkel, ekkor már tanárok, rendészeti dolgozók, állami hivatalnokok, egészségügyi dolgozók részleges adómentességéről volt szó.

A múlt héten a többi parlamenti párt is elkészítette az extra sarcot módosító javaslatát. Az MSZP-sek tervezetében már ekkor szerepelt a 3,5 millió forintos adómentességi küszöb, továbbá az, hogy ne 60, hanem 90 napi munkabért lehessen 98 százalékos adó nélkül kifizetni, és az is, hogy a törvény 2002-ig visszamenőleg lépjen hatályba. A jobbikosok a lehető legkisebb, de kötelezően járó végkielégítéseket nem sújtanák semmilyen extraadóval, az LMP a törvény szerint járó végkielégítéseket nem, csak a különmegállapodásokkal, egyéni szerződésekkel biztosított lelépési pénzeket adóztatná meg.