Felülvizsgálta nemrégiben az osztrák közlekedési minisztérium az útfejlesztéseket, és immár biztos, megépülhet az A2-es autópályától a magyar határig vezető S7-es gyorsforgalmi út. A szomszédos országban abban bíznak, hogy nálunk rácsatlakozhatnak az M8-asra - ez a közlekedési projekt egyelőre csak tervekben és politikusi elbeszélésekben létezik – olvasható a Vas Nép online kiadásában.
Doris Bures közlekedési miniszter jelentette be a napokban, hogy jövőre megkezdik a 29 kilométeres szakasz építését. Ezzel a dél-burgenlandi térség és a Graz környéki gazdasági övezet könnyebben megközelíthető lesz. Az osztrákok nem győzik hangsúlyozni, hogy a magyarokra is számítanának, azonban épp a Vas megye északi része felé közelítő gyorsforgalmi példája mutatja, hogy az egyik fél szándéka általában kevés, írja a lap.
Arról, hogy a határt magyar oldalról mikortól lehet megközelíteni gyorsforgalmi úton, egyelőre semmit nem tudni. Az M8-as építése a 2000-es évek eleje óta szerepel a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervei között. Érdemi fejlesztés azonban eddig nemigen történt, a 8-as főúton épült néhány olyan települési elkerülő szakasz, amik a leendő M8-as nyomvonalán lehetnek, de főként az út keletibb, Fejér és Veszprém megyei részein, és nem a határ közelében.
Az állami sztrádaberuházó NIF Zrt. honlapján lévő tájékoztatás szerint a Körmend és az országhatár között később autópályává fejleszthető autóút "átadása legkorábban 2013 végére várható". A beruházásnak ugyanis idén legfeljebb az engedélyezési eljárását kezdik el, a NIF tájékoztatása szerint a "projekt jelenleg a környezetvédelmi hatástanulmány készítésének fázisában van".
Az osztrákoknál már jóval előrehaladottabbak a tervek. A Vas Népe cikke szerint az S7-es 550 millió euróba kerül, az első tervek szerint már 2008-ban el kellett volna kezdeni az építkezést, azonban több dolog is lassította a projektet. Még most is hiányzik az egyik szakasz környezetvédelmi hatástanulmányának néhány eleme, illetve – bár az út építésének általában örülnek az érintett településeken – az elmúlt években több, az útépítés elleni polgári szerveződést is indítottak annak ellenzői. Az egyik ilyen mozgalom szerint az 550 millió eurót a térség oktatási, képzési projektjeire kellene fordítani.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
