Hatmilliárdot spórolna az adatainkon az állam

2010.11.16. 14:17 Módosítva: 2010.11.16. 14:45
Törvényt alkotna a kormány a nemzeti adatvagyon védelméről. A kabinet a múlt héten döntött a törvényjavaslatról, ami értelmében huszonegy különböző területen csak államigazgatási szervezet vagy állami cég, esetleg az ő megbízásából eljáró adatfeldolgozó vállalkozás kezelhet adatot. Az intézkedéstől biztonságosabb, hatékonyabb és évente hatmilliárd forinttal olcsóbb adatkezelést vár a kormány.

Jövő év végéig valamennyi olyan magáncéggel szerződést bontana az állam, amelyek jelenleg valamilyen állami adatbázist kezelnek vagy üzemeltetnek – ez derül ki a nemzeti adatvagyonról a parlamentnek múlt héten benyújtott törvényjavaslatból (pdf). Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kedden kérdésünkre elmondta: jelenleg nagyjából hetven gazdasági társaság van szerződésben az állammal, és kap az adatkezelési munkákért nagyjából évi 12 milliárd forintot.

A kabinet számításai szerint ha a nemzeti adatvagyont csak csak államigazgatási szervezet vagy kizárólagosan állami tulajdonban lévő cég kezeli majd, akkor az adatkezelés biztonságosabb, hatékonyabb és olcsóbb is lesz. Fellegi Tamás kérdésünkre úgy becsülte, hogy akár 6 milliárd forinttal, tehát a felére is csökkenthetnek a költségek.

A nemzeti adatvagyonról szóló törvény 21 olyan területet sorol fel, amelyben az adatvagyont csak szerv vagy cég kezelheti (pontosabban a személyi adatok és a lakcím nyilvántartásában egyes feladatokra megbízhatók lesznek úgynevezett adatfeldolgozók, míg az útiokmányok nyilvántartásáról és előállításáról később alkotnak részletszabályokat).

Ha a törvény elfogadják, ezentúl csakis állami kezelésűek lehetnek a különböző államkincstári nyilvántartással kapcsolatos – így egyebek mellett családtámogatással, lakhatási támogatásokkal, energiafelhasználási és fogyatékossági ellátással kapcsolatos – adatok, a termőföld adatai, földmérési alaptérképek, állami topográfiai térképek. Ugyancsak védett körbe kerülnek az ingatlan-nyilvántartási adatok, a szabálysértési és a bűnügyi nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás. A törvény kiterjed az adó- és vámhatóság által kezelt adatokra, a cégnyilvántartásra, az uniós agrártámogatáshoz és az egyéni vállalkozókhoz kapcsolódó nyilvántartásokra is.

A törvény a "nyugdíj-biztosítási nyilvántartásra és az egészségbiztosítási nyilvántartásra" is kiterjed, egy azzal kapcsolatos kérdést, hogy ez hogyan érinti a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, Fellegi Tamás azt mondta: a nyugdíjnyilvántartás kiemelten védett adat. "A későbbi, nem informatikai szabályozástól függ", fogalmazott, hogy a magán-nyugdíjpénztári kérdést hogyan rendezik, ha maradnak a magánkasszák, akkor azok adatvagyona is védett lesz.

Az adatvagyon védelme érdekében a Büntető törvénykönyvet is módosítják. A törvény elfogadásával létrejön "a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény", aminek öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet a következménye.

Arra a kérdésünkre, hogy egy állami céget hoznak-e létre, vagy minisztériumonként lesz-e ilyen állami cég, esetleg a feladatokat az állami informatika egyes feladatait most is ellátó Kopint-Datorg végzi el, a miniszter azt válaszolta: ez egy később eldöntendő technikai kérdés, de a Kopint-Datorg a feladatok egy részére megfelelő megoldás lehet. A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy több, egymástól független adatunkat összevonva kezeljék, ugyanakkor az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény módosításával előírják, hogy a központi rendszeren továbbított adatokból személyi profilt ne lehessen képezni.

A törvényjavaslat előkészítése során azt nem vizsgálták, hogy van-e olyan adatkezelési szolgáltatás – például a cégnyilvántartás –, amit piaci szolgáltató piaci feltételekkel elvégezhetne úgy, hogy az az államnak semmibe nem kerüljön, válaszolta kérdésünkre a miniszter.

Az elmúlt években, illetve hetekben is több konfliktust okoztak az állami szektor és a magáncégek közötti, jellemzően adatnyilvántartással kapcsolatos ügyek. A céginformációs szolgáltatással foglalkozó piaci szereplők évek óta kifogásolják például azt, hogy az igazságügyi minisztériumtól a cégnyilvántartásban lényegében monopóliumot szerzett a Microsec nevű piaci cég. Az államkincstár még 2008-ban került bírói ítéletig és végrehajtás elrendeléséig fajuló konfliktusba informatikai szállítójával, az IO Számítástechnikai Kft.-vel, míg az elmúlt hetekben a HP és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vitája miatt akadozó agrártámogatásokról jelentek meg hírek.