A kormány csak félig tanulta meg az észt nyugdíjleckét
További Magyar cikkek
Az észt kormány a költségvetési hiány csökkentése és a maastrichti hiánycél teljesítése érdekében a nyugdíjkasszáknak járó tagdíjakat 2009. július 1. és 2010.december 31. között visszatartotta, összegezték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői tallinni tapasztalataikat október elején készített tanulmányukban.
Orbán Viktor kormányfő nem sokkal ezután jelentette be, hogy a bruttó bér nyolc százalékának megfelelő nyugdíjpénztári befizetéseket az állam (az adóhatóság) visszatartja, így a jövő év végéig minden nyugdíjjárulék az államhoz kerül.
Az észt kormány nemcsak a kasszáknak járó tagdíjak visszatartásáról, hanem a kompenzálás módjáról is döntött, derül ki a minisztérium döntéselőkészítő tanulmányából. Ha tehát a magyar kormány következetesen kitartana az észt modell mellett, akkor a pénztártagok idehaza is visszakapnák a tizennégy hónapig elvont pénzüket. A kormány terveit azonban egyelőre sűrű homály fedi, a nyugdíjakkal kapcsolatos döntést ugyanis a részletek kidolgozása előtt jelentették be, ráadásul hatástanulmány sem készült a tervről.
Így veszik el az észtek a pénzt
Észtországban a munkavállalók bruttó bérük két százalékát fizették a pénztárakba nyugdíjjárulékként, amit az állam a munkaadók által befizetett járulékokból további négy százaléknyi összeggel egészített ki.
Ahogy most az Orbán-kormány, az észt kormány is elvonta az ott 2 + 4 százalékos teljes tagdíjat, azonban csak 2009 második félévében, és az itthoni tizennégy hónap helyett csupán hét hónapra. 2010-től mindenki folytathatja a befizetést saját nyugdíjszámlájára. Az eredeti (2 + 4 százalékos) arány azonban csak egy kétéves átmenet után, 2012-ben áll majd vissza.
És így adják vissza
Az észt kormány – a magyarral ellentétben – az elvonással együtt ígéretet tett a megszorítás kompenzálásra is. E szerint 2014 és 17 között a kasszáknak utalt járulék 3 + 6 százalék lehet, vagyis az állam a válságból való kilábalás után mindenkit kárpótol, figyelmeztette a minisztert az NGM szakértői delegációja.
A tanulmány azt is megállapítja, hogy „a befizetések felfüggesztésén kívül más állami beavatkozás (visszaléptetés stb.) nem történt még napjainkig, és a közeljövőben nem is tervez radikális változtatásokat az észt állam a második pillérrel kapcsolatban.”
Lehet, hogy visszaadják, lehet, hogy nem
Úgy fest, hogy a magyar kormány az észt leckének csupán felét tanulta meg. A pénzeket elvonja, de a kompenzációról hallgat, miközben megadja a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe, amit az NGM szakértői alig burkoltan „radikálisnak” minősítenek.
Bár a kormány kommunikációja ellentmondásos, az NGM szakértői vizsgálják a lehetséges kompenzációt. Két forgatókönyv van napirenden.
Az első pontosan az észt példa honosítását jelentené, azaz 2012-től a kasszák az alapértelmezett nyolc helyett 9,5 százalékot kapnak meg tagjaik teljes nyugdíjjárulékából, utóbbi a bruttó bér 33,5 százaléka.
Az NGM-ben azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a közvetlen kártérítés helyett később, a folyósított nyugdíjakban ismerik el ezt a tizennégy hónapot, tehát az erre az időszakra eső jogosultságot az államtól kapják majd meg a pénztártagok. Ez azonban az érintettek többségének nem lenne több egy nagyon távoli és kicsit sem kézzelfogható ígéretnél, amit még csak számon kérni sem lehetne a mostani kormányon.