A Fidesz elfoglalhatja a monetáris tanácsot is

A kormány az MNB-törvény módosítását kezdeményezi, hogy a monetáris tanács tagjainak jelölési és kinevezési rendjének megváltoztatásával a kormányoldal által protezsált személyek kerüljenek be és kerüljenek többségbe márciustól a monetáris tanácsba – ezt eredményezné az Index birtokába került törvényjavaslat, amelyet a kabinet készíttetett.

Orbán-Simor: 2-2

Az MNB legfőbb szakmai döntéshozó testülete a monetáris tanács, a testület határozza meg például a jegybanki alapkamat mértékét. A grémiumban az MNB elnökén és két alelnökén kívül még négy „külsős” tag van, mandátumuk egyaránt hat évre szól.

A jelenlegi tanácstagok közül a jegybankelnök és a két alelnök megbízatása 2013-ban jár le, ám a négy külsős tagé (Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba, Neményi Judit) bő három hónap múlva. Akkor gondoskodni kell a pótlásukról, mert a monetáris tanács létszámát hétben határozza meg a jegybanktörvény. A hatályos jogszabály szerint két tagot a jegybankelnök jelöl, a másik kettőt pedig a miniszterelnök, és mindegyiküket a köztársasági elnök nevezi ki. (Az államfőnek gyakorlatilag csak protokolláris feladata van a folyamatban, csak nagyon kivételes esetben tagadhatná meg a kinevezést.)

Az a választások óta is többször kiderült: a Fideszben offshore-lovagként emlegetett Simor András, de a mellette kiálló két alelnök (Karvalits Ferenc és Király Júlia) is nemkívánatos személyek a Fidesz-kormány szemében. Simort személyében is többször támadták, míg az MNB elmúlt években vitt monetáris politikáját Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az hozzájárult a válság elmélyítéséhez.

Az elnökkel és az alelnökökkel azonban nem tud mit kezdeni 2013-ig tartó megbízatásuk ideje alatt a kormány: bár a Simorra a választások után gyakorolt nyomás egyértelműen azt is célozta, hogy lemondásba hajszolják az elnököt, Simor többször jelezte: kitölti mandátumát.

Mi a cél?

A törvénymódosításnak kettős célja lehet: egyrészt újabb pofon a jegybanki vezetésnek, fizetésük negyedelése, harmadolása után, de kétség kívül ez lehet kevésbé fontos. (A kormány és a jegybank közötti viszony elmérgesedését a nyilatkozatháború mellett az is jelzi: az MNB-t rendre kihagyták alapvető gazdaságpolitikai döntések előkészítéséből, meghozatalából.)

Az MNB vezetését azonban szakmai alapon is támadta a Fidesz: az érvelés legfontosabb pontja az, hogy a kamatok magasan tartásával a jegybank nem segíti a gazdasági növekedés beindulását. A piac nem így vélekedik, ezt mutatják mind az állampapír hozamok görbéi, mind a felmérésekben szereplő kamatvárakozások. Ez viszont azt jelenti, hogy pusztán a mostani hír, a monetáris tanácstagok egyoldalú kinevezésének lehetősége is gyengítheti a forintot, ha a piac ezt az üzenetet már megelőlegezett kamatcsökkentésnek veszi.

A Fideszesek többségbe kerülhetnének

A lapunk által megismert dokumentum tanúsága szerint a négy „külsős” tagot a parlament gazdasági bizottsága jelölné és az Országgyűlés választaná. A gazdasági bizottság tehetne javaslatot is a felmentésükre, és szintén a parlament hagyná azt jóvá. A gazdasági bizottság összetétele leképezi a parlamentét, vagyis semmi akadálya nem lenne annak, hogy a Fidesz-kormány a saját embereit juttassa a monetáris tanácsba, ezzel megkaparintva a többséget az MNB testületében. A külsős tagok felmentési jogának kézben tartásával pedig a kormányoldal jobban tud hatni rájuk.

Lapunk megkérdezte a Matolcsy György által vezetett, a jogszabályváltoztatást előkészítő nemzetgazdasági tárcát és az MNB-t a készülő törvényváltoztatásról. Az NGM válaszára továbbra is várunk. A jegybank azt közölte megkeresésünkre, hogy ma kapták meg az előterjesztés tervezetét a minisztériumtól, észrevételeiket, véleményüket a tárca által kért határidőig, november 29-ig közlik az NGM-mel.

A gyurcsányi trükköt süti el a Fidesz?

Pikantériája az akciónak, hogy Orbánék voltaképpen a gyurcsányi trükköt játszanák el. A 2004 őszén hatalomra került Gyurcsány Ferenc egy olyan jegybanktörvény-módosítást vert keresztül a szocialista-szabad demokrata kormánytöbbségű parlamenten, amely egyszeri aktusként a miniszterelnök által protezsált tagokat jelölve 2005 elején felduzzasztotta a monetáris tanács létszámát. A monetáris tanács régi tagjai mandátumának természetes lejártával aztán – a törvénymódosítás után nem sokkal – Gyurcsány külsősei többségbe kerültek az MNB testületében. (Gyurcsány eredetileg olyan törvényjavaslatot támogatott, ami az alelnököket kivette volna a tanácsból, így valójában az általa jelölt tagok kerülhettek volna többségbe. További párhuzam, hogy a kormány akkor is a magas kamatok miatt támadta a jegybankot.)

Mit lép az Európai Központi Bank?

A módosítást a kormánynak el kell küldenie véleményezésre az Európai Központi Banknak. Az EKB elvileg megvétózhatja a jegybanki működés stabilitását veszélyeztető javaslatokat, de ennek egyrészt Magyarországon már nincs súlya, másfelől jelen esetben nem is valószínű, hogy kifejezetten vétóznák a tervezetet. (A jegybanki vezetők fizetésének csökkentése ügyében ezt tették, de hiába, a kormány inkább vállalta a már folyamatban levő, perrel fenyegető uniós procedúrát.)

Az EKB a jegybanki törvény 2004-es módosításakor bár ellenezte, szakmailag indokolatlannak tartotta a monetáris tanács tagjainak jelölésére vonatkozó szabályok átírását, jogilag nem kifogásolta azokat. Az EKB-tól ebben az ügyben hasonló álláspont várható: az új szabályozás szembe megy a korábbi intézményi keretekkel, melyek stabilitása pedig szintén a jegybanki függetlenség és a monetáris politika egyik pillérét jelenti, szólhat a kritika, de jogi értelemben nincs szó a jegybanki függetlenség megsértéséről.

A Fidesznek nem tetszett

A Gyurcsány-féle törvénymódosítás alatt az a Járai Zsigmond volt az MNB elnöke, akit a Fidesz jelölt még 2001-ben javasolt a jegybank vezetésére. A gyurcsányi trükk ellen akkortájt a Fidesz hevesen tiltakozott.

Az egyébként, hogy a többségben lévő tagok mandátuma egyszerre jár le, a Gyurcsány-féle módosítás következménye. A 2001-es, a Fidesz-kormányzás alatt hozott törvény szerint egyébként a 2004-es törvénymódosításig a jegybank elnöke tett javaslatot a külső tagok személyére, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjesztett a köztársasági elnök elé. 2004-ben ezt a jegybank elnöki jogkört is jelentősen csökkentették.