A világ ötödének nem jut áram

A világ lakosságának 20 százaléka nem fér hozzá az áramszolgáltatáshoz, és ez az arány hosszú távon is így maradhat, mondta Fatih Birol a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában.

Szerinte a jövőbeni olajkereslet-növekedés a nem OECD-országokból érkezik majd, a kínálati bővülésben meghatározó szerep jut Iraknak.

Nehéz kiváltani a kőolajat

A kőolajjal kapcsolatban Fatih Birol kiemelte, hogy míg korábban az erőművi, valamint a háztartási szegmensben volt meghatározó a szerepe, addig mára a keresletett a közlekedési szegmens dominálja. Ez abból a szempontból jelenet problémát, hogy míg az előbbi két esetben viszonylag gyorsan lehetőség volt alternatív tüzelőanyaggal történő kiváltásra, addig az utóbbinál rövid távon jóval korlátozottabbak a lehetőségek.

A szakember előadásában rámutatott, hogy még soha ennyi bizonytalansággal nem néztek szembe az energiapiac szereplői. Az energiaipar számára kulcsfontosságú, hogy a világgazdaság a krízist követően milyen ütemben épül fel. Ugyancsak kérdéses, hogy a klímavédelmi tárgyalások milyen eredménnyel végződnek majd.

Jogilag kell szabályozni a kibocsátást

Fatih Birol hangsúlyozta, hogy szükség van egy jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési szerződés kidolgozására, és rámutatott arra, hogy minél később születik meg ez a döntés, annál magasabb lesz a klímavédelmi célok elérésnek költsége. Ez a kapcsolat komoly veszélyeket hordoz magában, ugyanis az idő múlásával a növekvő ráfordítások miatt egyre kisebb lesz az esélye egy új egyezmény megszületésének.

A szakértő emlékezetett rá, hogy mind a mai napig a szén adja a világ áramtermelésének gerincét, ráadásul Kína az elkövetkező időszakban annyi új széntüzelésű kapacitást készül üzembe állítani, amely jelenleg Európában, Japánban és az Egyesült Államokban együttesen megtalálható. A kínai fogyasztásnövekedéssel összefüggésben Fatih Birol hangsúlyozta, hogy Kínában az egy főre jutó áramfogyasztás csupán az európai átlag egyharmada, és még 2030-at követően sem lesz magasabb ez az arányszám kétharmadnál.

Fosszilis támogatások

Fatih Birol súlyos problémának minősítette a fosszilis energiahordozók állami dotációját, amely véleménye szerint rendkívül rossz irányba ösztönöz. A közgazdász emlékeztetett rá, hogy ma Iránban kb. 8 centért lehet megvásárolni egy liter üzemanyagok, miközben az állami költségvetés közel harmadát viszi el ennek az alacsony árnak a szinten tartása. Az üzemanyagokra fordított támogatás miatt nincs tere a kormánynak más területeken a finanszírozásra, és az alacsony árakat nem a szegények, hanem többnyire a közepes és magasabb jövedelemmel rendelkezők élvezik.

A földgázfogyasztással kapcsolatban az ügynökség 2035-ig 44 százalékos növekedéssel számol, amelyben meghatározó szerepe lesz Kínának és a Közel-Keletnek. A kínálati oldalon egyre növekszik majd a nem konvencionális termelés aránya. Fatih Birol arra számít, hogy a gázpiacon tapasztalat túlkínálat hamarosan tetőzni fog, azonban a kínálati nyomás még hosszabb távon meghatározó marad.

Az ügynökség komoly termelésnövekedéssel számol a Kaszpi térségben, ott is főként Türkmenisztánban. Fatih Birol emlékeztetett rá, hogy miközben Európa közel 20 éve vitatkozik azon, hogy melyik út lenne a legmegfelelőbb a közép-ázsiai gáz Európába juttatására, addig Kína az elmúlt 3,5 évben nemcsak hogy szerződést kötött Türkmenisztánnal, de meg is építette a beszerzéshez szükséges vezetéket.

Veszélyes az olcsó gáz

Az olcsó gázt egyébként komoly veszélyforrásként értékelte Birol a megújuló energiaforrások tekintetében, hiszen amúgy erősen rontja azok amúgy sem jó versenyképességi helyzetét Ugyancsak kockázatnak értékeli az ügynökség, hogy azon országok többsége, amelyek kiemelt támogatás politikát fogalmaztak meg korábban a megújulók piaci érésének felgyorsítására, most komoly költségvetési gondokkal küzdenek. Kérdéses, hogy ezekben az országokban továbbra is jelen intenzitással maradhatnak-e fenn a támogatási rendszerek. Fatih Birol emlékeztetett rá, hogy idén várhatóan 70 százalékkal kevesebb zöld beruházás valósul meg az Egyesült Államokban, mint 2009-ben.

A tiszta és a megújuló technológiák első számú szereplőjévé Kína válhat, amely meghirdetett politikája által kulcsszerepet tölthet be a megújulóipar fejlesztésében, és a zöld technológiák költségeinek csökkentésében. 2035-ig a legtöbb megújuló kapacitást várhatóan Kína fogja realizálni.

Kína lesz az új vezető

Az ügynökség úgy számol, hogy 2035-re Kína áll majd élre az új típusú autók gyártásának piacán is. A legtöbb elektromos és hálózatról tölthető hibrid gépjárművet a távol-keleti ország fogja gyártani, amely a közgazdász szerint komoly veszélyt jelent az autógyártás jelenlegi nagyhatalmaira.

Fatih Birol előadásának végén kiemelte, hogy becsléseik szerint mind a mai napig a Föld lakosságának 20 százaléka, 1,4 milliárd ember nem fér hozzá az elektromos áramhoz. Azonban ennél is nagyobb problémát jelent, hogy ez állapot a jelenlegi politikai elhatározások ismeretében nem is fog érdemben változni: 2030-ban még mindig 1,2 milliárd ember nélkülözheti az áramot.