Már az Egyesült Államok mentené az eurózónát

Az európai döntéshozókon múlik, hogy hogyan kívánják kezelni az adósságválságot, de mi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásain keresztül bizonyára támogatni fogjuk a kezdeményezéseket – jelezte egy amerikai kormányzati illetékes. A név nélküli forrás a Reutersnek érzékeltette, hogy az amerikai kormány egyre nagyobb aggodalommal tekint az eurózónában látványosan fertőző hatásokkal járó adósságválságra (előbb Görögország, aztán Írország szorult segítségre, most a portugálok vannak nyomás alatt), amely a globális gazdasági növekedési kilátásokat is aláássa szavai szerint.

A forrás jelezte, hogy bizonyára az európaiak is egyeztettek már az alap esetleges megemelésének kérdéséről. Kedd késő esti információ, hogy egy amerikai adósságkezelési csapat Európába, azon belül is Berlinbe, Párizsba, illetve Madridba indult.

A hírt azonban pár órára annak megjelenése után finomította, részben cáfolta egy szintén név nélkül nyilatkozó amerikai forrás.

A háttér

Mint ismert, az elmúlt napokban számos elemző arra hívta fel a figyelmet, illetve a Portfolio.hu saját elemzése is rámutatott, hogy Portugália esetleges külső megsegítése után a célkeresztbe kerülő Spanyolország megsegítése már pénzügyi akadályokba ütközhet. Ennek oka, hogy ha elég is lenne az eurózóna tavasszal felállított mentőkerete ezekre a célokra, akkor is kimerülnének a pénzügyi lehetőségek, így védtelen maradhatna ilyen értelemben a fizetési övezet a további válságokkal szemben.

A múlt héten a német jegybankelnök egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: szükség esetén akár meg is lehetne duplázni a tavasszal létrehozott mentőkeretet, noha ez mind költségvetési okok, mind belpolitikai okok miatt számos országban komoly nehézségekbe is ütközhetne. A legutóbbi német kormányzati jelzések ugyanakkor arról szóltak, hogy ők nem támogatják a stabilizációs alap megemelését.

Az akadályokra jó példa, hogy ma a cseh jegybankelnök nyilatkozott úgy: országa nem szeretne hozzájárulni további befizetésekkel a stabilizációs alaphoz. Múlt héten az osztrákok jelezték: ha a görögök nem teljesítik rendben az előírt célokat, akkor ők nem támogatják tovább az országot a hitelcsomagban.

Tavasszal eurózóna egy 60 milliárdos válságkezelő alapot, illetve egy 440 milliárd eurós stabilizációs alapot hozott létre, amelyhez az IMF további 250 milliárd eurós keretet "tett hozzá". Egyes szakértői vélemények szerint a 440 milliárd eurónyi keretből a tényleges mentőcsomagokra fordítható rész csupán 255 milliárd euró, a többit nem helyezheti ki hitelként a keretet felügyelő stabilizációs alap, mert ezzel elveszítené a legjobb, AAA hitelminősítését.

Európai célzás, nyomás az EKB-n

Az amerikai jelzéssel csaknem egy időben az Európai Bizottság elnöke olyan nyilatkozatott tett: biztos benne, hogy az Európai Központi Bank a bármit megtesz annak érdekében, hogy az eurózóna stabilitását segítsen megőrizni. Bővebben nem fejtette ki, hogy mire célzott. A napokban több elemző úgy vélekedett: amerikai mintára az EKB-nak akár 1000-2000 milliárd euró összegben államkötvényeket kellene vásárolnia, hogy stabilizálja a nagy eurózóna államok adósságpiacát. Ez tehát a stabilizációs alap kibővítése mellett egy másik válságkezelési megoldás lenne.

Amint egyik mai cikkünkben rámutattunk: a ma látott jelentős nemzetközi befektetői hangulatjavulás főként azzal a reménnyel függött össze, hogy az Európai Központi Bank az amerikai mintára kibővítendő államkötvény vásárlási programjával szintén fontos stabilizáló tényezőt tölthet majd be a zavarokkal küzdő dél-európai piacokon, emellett terveivel ellentétben januártól mégsem fogja olyan mértékben visszafogni a piaci likviditásnyújtási lehetőségeket, mint ahogy ezt eddig sugallta. Az EKB éppen holnap tart kamatdöntő ülést és az azt követő sajtótájékoztatón mind a kötvényvásárlási programmal, mind az eurózóna stabilizációs alapjával kapcsolatos kérdések szóba kerülhetnek, tekintettel az elmúlt napok rendkívül negatív piaci fejleményeire.

Komoly viták a háttérben

Érdemes megjegyezni, hogy az EKB kötvényvásárlási programjáról (eddig közel 70 milliárd euró összegben) már eddig is komoly viták folytak még az EKB-n belül is. A német jegybank elnöke, illetve az EKB Kormányzótanácsának tagja, Axel Weber többször azt szorgalmazta az utóbbi hetekben, hogy ezt a programot minél hamarabb le kellene állítani, illetve arra figyelmeztetett, hogy egyes országok (pl. a mentőcsomag előtt Írország) túlságosan is függővé váltak az EKB likviditásnyújtási lehetőségeitől.

Az EKB kötvényvásárlási programjának kiterjesztése tehát a németek ellenállásába könnyen beleütközhet, de az utóbbi napokban mind a németek, mind az EKB irányába érezhető nyomás nehezedett, hogy a többi, kevésbé kedvező választási lehetőség (pl. fiskális unió az eurózónában, átfogó adósságátrendezés, több ország egyszerre megmentése, stb.) közül ebbe az irányba induljon el az uniós döntéshozatal.

Részvény- és pénzpiaci hatások

Hatalmas rally látható a piacokon, ám ezt nem lehet önmagában a kora esti bejelentésnek tulajdonítani, hiszen már egész nap tombolt az optimizmus. Az amerikai indexek rögtön 2%-os pluszban kezdték a kereskedést, és azóta sem gyengültek el. A növekedés nehezen volt magyarázható fundamentális szemmel, hiszen nem igazán érkeztek kedvező hírek. Mindössze egy foglalkoztatottsági adat sikerült lényegen jobban a várakozásoknál. A mostani bejelentésnek akár nagyobb hatása is lehet, hiszen bár a problémákat nem oldja meg, egy időre azért csitulhat a pánik.

Később az elbizonytalanodás jelei látszottak a részvénypiacon cáfoló hír miatt, és az euró erősödése is alábbhagyott a dollárral szemben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!