Újabb moratóriumot hirdet a kormány

Moratóriumot hirdet a kormány a kötelező átvételi rendszerben, igaz, a mostanihoz képest változó szabályokkal és támogatási összegekkel - jelentette be Bencsik János. Az energiaügyi államtitkár szerint a kormányzat szándéka nem változott a téren, hogy szétválassza a valódi megújuló energiaforrások támogatását a kapcsolt energiatermelőkétől, de a valódi szétválasztás csak 2012-végén történik meg.

Sikerült megállapodni

A moratórium két évig tartana, amit a tervek szerint zöld és kapcsolt bizonyítvány-rendszer vált majd fel. A bejelentés egybevág a Kapcsolt Energia Társaság korábbi javaslatával, amelyről októberben kezdett tárgyalásokat a minisztériummal. Információink szerint az álláspontok egészen múlt hétig nem közeledtek, tegnap viszont kompromisszumra jutottak.

A kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad - kommentálta a megállapodást Bercsi Gábor a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. Mint mondta, javaslataik egy részét elfogadta a kormány, bár még nem minden részlet tisztázott. "Megnyugtató, hogy a kormány hozzánk hasonlóan, a lakosság érdekeit szem előtt tartva gondolkodik a KÁT-tal kapcsolatos kérdésről, ezzel ugyanis vélhetően elkerülhető a drasztikus távhőáremelés. További részleteket egyelőre nem ismerünk, várjuk a kormány konkrét elképzeléseit" - kommentálta a bejelentést Asztalos Andrea a Dalkia Energia kommunikációs igazgató.

Az erőművek korábbi javaslata szerint a megtermelt áramot a 2012-ig a támogatott ár 85 százalékán lenne kötelező átvenni a villamosenergia rendszerbe, középtávon pedig esetleg 2013-tól a zöld bizonyítványhoz hasonlóan kapcsolt bizonyítványt vezetnének be. A kapcsolt termelés az Európai Unióban elsősorban hatékonysága miatt preferált energiatermelési forma, a jelenlegi piaci mechanizmusok azonban nem árazzák be a társadalom számára fontos externáliákat olyan mértékben, hogy vonzó befektetéssé váljon, kötelező átvétel nélküli lehetőségek csak a szükséges fedezet töredékét biztosítják, mondta korábban Bercsi.

Csődbe mentek volna

A tárgyalásokra azért volt szükség, mert a kormány december végétől több erőmű támogatását megszüntette volna, mondván a kötelező átvétel rendszerét (KÁT) eredetileg a megújuló energia támogatására hozták létre, az utóbbi években azonban jórészt a hőt és áramot kapcsoltan termelő erőművek vették igénybe a támogatást. Az Energiahivatal honlapjáról kiderül: a KÁT-rendszerben átvett mennyiség csaknem háromnegyedét a kapcsolt termelés adja ki, a többin osztozik a szél-, a napenergia és a biomassza.

Az erőművek vezetői ugyanakkor úgy gondolták, a kapcsolt erőműveknek pusztán környezetvédelmi szempontok alapján is helye lehet a támogatottak között, a megújulók pedig nem miattuk, hanem a szerencsétlen szabályozói környezet miatt tudtak kevésbé élni a lehetőségekkel. A moratórium mellett szól az is, hogy a világpiaci helyzet nehéz helyzetbe sodorta az erőműveket, a gázt ugyanis drágán veszik, a megtermelt áramot viszont csak olcsón tudják eladni.

Elkerülhető a drasztikus emelés

Veszteségeiket az eladott távhőből tudták volna pótolni, ez azonban ötvenszázalékos áremelést tett volna szükségessé. Ebbe sem a cégek, sem a kormány nem szívesen ment volna bele, a moratóriummal elkerülhető a drasztikus emelés.

A kapcsoltan termelő erőművek egy része tehát továbbra is az áramátvételi rendszerben maradhat, vagyis a hazai villamosenergia-ellátó hálózat irányítójának, a Mavirnak továbbra is kötelező lesz a piaci átlagárnál magasabb összegért átvennie az erőművekben megtermelt áramot.