Nagyot nőtt a magyar gazdaság

2010.12.09. 09:23 Módosítva: 2010.12.09. 09:27
Az előzetesen jelzett 1,6 százaléknál is nagyobb, 1,7 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése az idei harmadik negyedévben a tavalyi harmadik negyedévhez képest. Az előző negyedévet 0,8 százalékkal haladta meg a magyar GDP. Az ipar a húzó-, a mezőgazdaság a visszahúzóerő.

Magyarország bruttó hazai terméke az idei harmadik negyedévben 1,7 százalékkal nőtt (a naptári hatás kiszűrésé-vel és kiszűrése nélkül egyaránt) az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság teljesítménye az I-III. negyedévben 0,9 százalékkal bővült. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.

A most közzétett adat az előzetesen jelzett, szintén nagyon magas értéknél is magasabb. A KSH november elején az előzetes GDP-becslésben 1,6 százalékos harmadik negyedéves növekedést jelzett előre.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéven át tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt. A harmadik negyedévben 1,7 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A harmadik negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.

 

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-15,2 százalék). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (10,8 százalék) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,5 százalékos bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén.

Az építőipar hozzáadott értéke a korábbinál enyhébb mérséklődést mutatott (-4,2 százalék). Az építőipari termelésen belül az épületek építése építménycsoport teljesítménye meghaladta az előző évi szintjét, melyben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek idén megkezdett építése is szerepet játszott. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől, melynek oka, hogy a költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött – olvasható a KSH közleményében.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4 százalékkal emelkedett, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévekkel ellentétben teljesítménybővülés mutatkozott – részben az alacsony bázis hatására – a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (1,9 százalék) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével.