Sok a kiskapu az egyszerűsített foglalkoztatásban
Az egyszerűsített foglalkoztatás augusztustól bevezetett új szabályozása jelentős problémákat orvosolt és növelte az előírások életszerűségét. Ugyanakkor az eltelt több mint négy hónap gyakorlata számos "kiskapura" és jogértelmezési nehézségre derített fényt, amelyek a jogszabályok további korrekcióját igénylik - vélekedik a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég.
Az írásos munkaszerződés hiánya a gyakorlatban máris sok gondot okozott, hiszen a munkabér összegével, megfizetésével kapcsolatos szabálytalanságok nehezen szűrhetők ki, ami szinte lehetetlenné teszi a jogviták megfelelő rendezését, olvasható a BDO közleményében. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítésére alkalmazott bejelentőlap ugyanis csak a munkaviszony kezdetét és a ledolgozandó napok számát tartalmazza, a személyi alapbér összegét nem.
Megoldás lehetne, ha a bejelentőlapokon a személyi alapbért is meg kellene jelölniük a foglalkoztatóknak, annak megfelelően, hogy a munkavállaló foglalkoztatása óra-, vagy napibérben történik - idézi a közlemény Máriás Attilát, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadóját.
A BDO szerint a munkaszerződés hiánya az ellenőrzés során is komoly gondokat okoz, mivel az egyszerűsített foglalkoztatásnál egyelőre nincs a munkaügyi felügyelők által hozzáférhető kiépített rendszer, ezért a munkaügyi felügyelőségnek minden egyes helyszíni ellenőrzés után belföldi jogsegély keretében - hivatalos formában - kell adatot kérnie az APEH-től, hogy az ellenőrzött foglalkoztató vajon eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.
A cég úgy látja, sokszor ad okot félreértésre, hogy az új jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen a személyi alapbérként fizetendő minimumösszeget. A félreértések alapja elsősorban az, hogy a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről szóló korábbi kormányrendelet bruttó bérekről rendelkezik, ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatás során a munkavállaló munkabérét már levonás nem terheli.
A bejelentőlappal kapcsolatban probléma az is, hogy ha valaki például a munkarendje alapján a munkát este tíz órakor kezdi meg, akkor a foglalkoztatónak két teljes munkanapra kell bejelentést tennie és közterhet fizetnie, ellenkező esetben az ellenőrző hatóságok illegális foglalkoztatásnak minősítik az esetet. "A megoldás az lehet, ha a jogszabály kimondja, hogy a bejelentést elegendő arra a napra megtenni, amely napon a munkavégzés megkezdődik. Gondoljunk csak bele, hogy az ilyen speciális munkarendben foglalkoztató munkáltatókat ez a szabály milyen hátrányosan érinti. Ez azon túl, hogy többszörösen növeli a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költségeket, a főszabály szerinti 90 napos foglalkoztatási korlátot kétszer olyan gyorsan redukálja, mint normál foglalkoztatás esetén" - mutat rá a BDO munkaügyi szaktanácsadója.
