Orbán kamatcsökkentést sürget
" Nincs szükség a devizánk gyengítésére, és kamatemelésre sincs szükség ...mert friss pénzt kell a gazdaságba pumpálni" – mondta a a magyar kormányfő Valdis Dombrovskis lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Orbán Viktor hozzátette: a gazdaságnak "hitelre, olcsó hitelre van szüksége, következésképpen mi úgy gondoljuk, hogy a kérdés racionális megközelítése a kamatcsökkentés lenne, és nem a kamatemelés".
Londoni felzárkózó piaci elemzők a pénteken bejelentette 4,2 százalékos novemberi inflációs adatot kommentálva úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre kamatemelési szünet várható, de a kockázati környezet miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előbb-utóbb jó eséllyel folytatja a monetáris szigorítást, és az alapkamat egy éven belül valószínűleg meghaladja a 6 százalékot.
A monetáris tanács november 29-én emelte 5,5 százalékra a kamatot, ami az áprilisig tartó kamatvágási ciklussal érte el az addigi 5,25 százalékos szintet. A jegybank, majd Simor András MNB-elnök az Indexnek adott interjúban hangsúlyozta: kamatemelési ciklus kezdődött a a legutóbbi döntéssel, az infláció és az országkockázati felár alakulása határozza meg, hogy legközelebb mikor és mekkora mértékű emelésre lehet számítani.
Az AFP hírügynökség a magyar kormányfő pénteki, baltikumi tárgyalásairól szóló tudósításában azt emelte ki, hogy Orbán Viktor szerint 2011 két évtized óta a legnehezebb év lesz az Európai Unió számára. "Az Európai Unió bajban van. Nincs okunk rá, hogy ezt nyíltan ki ne mondjuk" - idézte a francia hírügynökség a magyar miniszterelnököt, aki szerint a következő év egyebek között a gazdasági válság, az unió működését szabályozó szerződés módosítása és a tagországok közti szorosabb gazdaságpolitikai együttműködés miatt lesz különösen nehéz.
2011 döntő év lesz az új tagállamok életében is - fejtette ki Orbán Viktor. Az elnöki feladatokat januártól Magyarország látja el, az év második felében pedig Lengyelország következik, ami a magyar kormányfő szavai szerint "kiváló alkalmat teremt Közép-Európa számára".
Az AFP emlékeztet: a volt kommunista államok közül Magyarország lesz a harmadik, amely betölti az unió soros elnöki tisztségét. Az első Szlovénia volt 2008 első félévében, a második pedig Csehország, egy évvel később.