A kormány a Munka Törvénykönyvét is a KT megöléséhez igazítja

Frissítés: Hétfőn délelőtt be is nyújtották a zárószavazás előtti módosító indítványt, mely egyébként 38 oldalon keresztül sorolja az apróbb, utolsó pillanatos módosításokat. Ebből kiderül: nem az Index információi szerinti 5 napra, hanem mindössze 3 napra rövidítik le a bejelentési határidőt, mindezt a Munka Törvénykönyvének módosítása nélkül: az Országgyűlésnek egyszerűen arról kell szavaznia, hogy konkrétan a Költségvetési Tanács megszüntetése kapcsán a Munka Törvénykönyvének ezt az előírását nem kell alkalmazni (pdf, 24. oldal teteje). Mivel az előírás nemcsak általános foglalkoztatásbiztonsági szempontokat tükröz – hogy az állam illetékes szerve felkészülhessen esetleges nagyobb tömegű, hasonló képzettségű munkanélküli kezelésére egy szűkebb régióban –, hanem a munkavállalót is védi, a módosítás kapcsán felmerülhetnek alkotmányossági aggályok.

Ma tartják az Országgyűlésben annak a törvénynek (a költségvetést megalapozó salátatörvénynek) a zárószavazását, amelynek keretében a kormány megsemmisítteti a neki számos kellemetlen percet okozó Költségvetési Tanácsot. Ehhez kapcsolódóan lényegében még most is szövegeznek a Miniszterelnökségen, illetve a Közigazgatási Minisztériumban egy módosító indítványt, amelyet a zárószavazás előtt nem sokkal fognak benyújtani. Információink szerint ebben az utolsó pillanatban beérkező javaslatban a kormány – valamely parlamenti bizottság mögé bújva – a Munka Törvénykönyvét is módosítja, hogy a KT szakértői gárdáját mihamarabb, még év vége előtt szélnek eresszék.

A kormánypárti többség a múlt heti parlamenti szavazáson rábólintott arra a javaslatra, amely kimondta, hogy 2010. december 31-én a Költségvetési Tanács stábja (hivatalos nevén titkársága) megszűnik. Igen ám, de a stáb negyvenegynéhány főt számlál, az ő elbocsátásuk pedig a nagy létszám miatt csoportos létszámleépítésnek minősül a Munka Törvénykönyve szerint. Csoportos létszámleépítést a munkaügyi központnak legalább 30 nappal korábban le kell jelenteni az elbocsátások megtétele előtt.  Ha ez nem történik meg, akkor a munkájukat elvesztő személyek beperelhetik a munkaadót, ez esetben az államot, a bíróság pedig visszahelyezheti munkakörükbe a szabálytalanul utcára tett embereket. Ráadásul a munkaügyi központ szabálysértési eljárást is kezdeményezhet az állammal szemben.

A kormány sehogy sem tudja betartani a 30 napos szabályt. Ezért inkább átírja a Munka Törvénykönyvét értesüléseink szerint úgy, hogy a KT stábjának elküldését elég legyen az elbocsátás előtt 5 nappal lejelenteni a munkaügyi központnál.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!