Előd
7 °C
16 °C

Jófej nagybácsi lesz az MFB-ből

2010.12.13. 18:58
Fél év után ismét módosította a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt a parlament. A bank eszerint nemcsak fejlesztési célú hitelt, hanem működést is finanszírozhat, nem elvárás a nyereséges működés, és változik a banktitok szabályozása is. Ezentúl egyetlen kormányhatározat alapján bármelyik cég kaphat hitelt bármire, az sem gond, ha történetesen MFB alkalmazott vezeti.

Jóval nagyobb kockázatot vállalhat ezentúl az MFB, és csökken a fejlesztési funkciója is. A hétfőn megszavazott törvény (pdf) szerint a Magyar Fejlesztési Bank ezentúl nem csak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásra, illetve beruházásokhoz, kísérleti fejlesztésekhez adhat hitelt, hanem gyakorlatilag bármire. A képviselők 298 igen és 68 nem szavazattal fogadták el a javaslatot.

Nem fejleszt és nem profitál

A törvényjavaslat alapján a bank ugyanis az állami és önkormányzati tulajdonban álló cégek teljes körű működésfinanszírozását is elláthatja, adott esetben pedig a bukott hitelek kiváltására is lehetőséget kap. A megtérülési követelményeket pedig nem kell figyelembe venni, a tulajdonos állam nem vonhatja el az MFB nyereségét osztalék címén.

Ez már csak azért is érdekes, mert a kormány most is bármikor dönthet úgy, hogy a banknál keletkezett nyereséget inkább a gazdaság fejlesztésére kívánja fordítani és nem fizetteti be az osztalékot a költségvetésbe, nehezen érthető, miért kell ezt törvénybe is foglalni.

Bármire adhat hitelt

Ezentúl az MFB egyetlen kormányhatározat alapján "egyéb fejlesztési feladat" címen lényegében bárkinek adhat hitelt, ehhez sem pénzügyi kockázatelemzés, sem megvalósíthatósági tanulmány nem kell.

A törvény ugyanis bár kimondja, hogy az MFB kizárólag akkor nyújthat hitelt, és vállalhat kezességet, ha annak megtérülése az üzleti, pénzügyi tervek alapján biztosított, ez nem vonatkozik a hozzá tartozó állami cégekre, illetve azokra, amelyekről a kormány határozatban úgy dönt.

Bár a nemzetközi fejlesztési intézetek céljai között általában szerepel, az MFB feladati és küldetése között nem kap említést, hogy a hitelezés során kiemelt figyelmet kapnak a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe vevő fejlesztések.

A javaslat az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és kijelölését egy személyben a fejlesztési miniszterre ruházza rá és megengedi, hogy az MFB alkalmazottja vezető tisztségviselő, vagy fb-tag lehessen annál a gazdálkodó szervezetnél, amelynek hitelt nyújt.

Megszűnik a banktitok?

A nyári törvénymódosításkor éles ellenzéki tiltakozást váltott ki az, hogy az állami tulajdonú vállalatok nagy részét az MFB-hez sorolták át, ezzel a banktitok védelme alá került azok működése. A mostani változás az indokolás szerint „áttöri a banktitok szabályát". Az ügyfél személyére és az ügylet összegére vonatkozó adatok nem minősülnének banktitoknak, ahogyan az MFB tulajdonában álló, illetve a rábízott vagyon körébe tartozott gazdasági társaságok tulajdonlásával, tulajdonosi irányításával összefüggő adatok sem.

A törvénymódosító javaslat pont a lényeget hagyja a banktitok mögött - fogalmazott Schiffer András, az LMP képviselője a parlamenti vitán. A módosítás alapján szerinte soha nem tudjuk meg, hogy az MFB pontosan mi alapján, és milyen kondíciókkal nyújt hitelt.

„Ha az MFB nem kap egyértelmű törvényalkotói parancsot, illetve a bíróság egyértelmű törvényalkotói eligazítást, akkor a sávolyi ingatlan-beruházást megalapozó tanulmányhoz hasonló dokumentumok nyilvánossága nem lenne biztosítható” – fogalmazott a képviselő.

Baki az előkészítésben

Az MFB korábban nem volt költségvetési szerv, nyáron viszont megszűnt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) portfóliójából pedig olyan fontos állami vállalatok kerültek az MFB-hez, mint például a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító, a Diákhitel Központ, az Állami Autópálya Kezelő, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő, a Magyar Turizmus Zrt, vagy az ITD Hungary Zrt.

 Mivel ezek a cégek korábban is a központi költségvetésből gazdálkodtak, június közepén kiegészítették az MFB-törvényt azzal, hogy az alá tartozó mintegy negyven vállalat bevételei és kiadásai ezentúl a központi költségvetés bevételeit és kiadásait képezik.

Ezt azonban hatályon kívül helyezi az MFB-törvény módosítása, mondván az állami vagyongazdálkodás szabályozását nem itt, hanem egységesen az államháztartásról szóló törvényben kell rendezni. Az pedig erről rendelkezik is, az MFB-re is kiterjesztik a törvény MNV-re vonatkozó részeit.

A gond csak ott volt, hogy míg az MFB-törvényből már decemberben kikerült volna az említett passzus, az államháztartásról szóló törvénybe csak január elsején került volna bele, vagyis lett volna két-három olyan hét, amikor az említett cégek tranzakciói és kockázatvállalásai elvileg nem jelentkeznek a költségvetés számaiban.

Hogy ez lehetőséget adott volna-e a költségvetési trükközésre, vagy nem, már nem derül ki, a csorbát ugyanis végül Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke köszörülte ki egy módosítóval, ami szerint az MFB-törvény a tervezettnél később, január elsején lép hatályba.