Megállt a foglalkoztatás felfutása

2010.12.17. 13:30
Októberben lényegében ugyanannyian, 2 millió 744 ezren dolgoztak a nemzetgazdaságban, mint egy hónappal azelőtt, mivel sem a költségvetési szférában, sem a versenyszektorban nem következett be érdemi foglalkoztatottság-változás - tette közzé ma az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. A költségvetési szférában, pontosabban a minisztériumok és egyes háttérintézmények körében megindult és jövőre folytatódó létszámleépítések hatása az adatokon még nem látszik. Az adórendszerbeli változások ugyanakkor jól megfigyelhetők: a bruttó keresetek nemzetgazdasági szinten éves alapon mindössze 1,2%-kal, a nettó keresetek ugyanakkor 5,2%-kal emelkedtek. A 4,2%-osra gyorsult infláció miatt így a reálkeresetek éves növekedése mindössze 1%-osra lassult, ami az idei évben a második legalacsonyabb ütemnek számít. Az év első 10 hónapjának átlagában azonban 2,8%-os életszínvonal-emelkedésről beszélhetünk.
teljesfogl101217.png

Teljes munkaidőben szeptemberben és októberben is lényegében 2 millió 745 ezer fő dolgozott Magyarországon a KSH adatai szerint, azaz a tavasztól megfigyelt lendületes foglalkoztatottság-emelkedés (részben szezonális okok miatt) őszre megállt. A 2008 őszén elindult válság szintjétől jelenleg már csak mintegy 10-20 ezer fővel marad el a nemzetgazdasági foglalkoztatottság - írja a Portfolio.hu.

versenygord101217.png

A versenyszektorban a legalább öt főt foglalkoztató cégek körében összesen 1 millió 853 ezren dolgoztak, ami mindössze 2 ezer fővel magasabb a szeptemberi szintnél, de 50 ezerrel haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az év első 10 hónapjában 1 millió 823 ezren dolgoztak, 0,3%-kal kevesebben, mint 2009 első tíz hónapjában, de májustól a létszám már meghaladta az előző év azonos időszakit.

ktgszezon101217.png

A költségvetési szektorban októberben 785 ezren dolgoztak, 3 ezerrel kevesebben a szeptemberinél, de még így is 15 ezerrel többen az egy évvel ezelőttinél. Az év első 10 hónapjában átlagában a költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 774 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,7%-os növekedést jelentett éves szinten. A közfoglalkoztatás nélküli 685 ezer fős létszám 0,3%-kal volt kevesebb, mint az előző év első tíz hónapjában.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek idén októberben 1,2%-kal haladták meg az egy évvel ezelőttit, ezen belül a versenyszférabeli keresetek 3,0%-kal nőttek, míg a költségvetési szektorbeliek ugyanilyen ütemben mérséklődtek (az összetétel-hatás miatt volt mégis nemzetgazdasági szinten emelkedés). A versenyszektorbeli bruttó rendszeres (azaz a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek éves növekedési üteme mindössze 2,7%-kal nőtt idén októberben, ami minimálisan gyorsabb ütem, mint a júniusi 2,6%-os, amely egyébként az elmúlt évek legalacsonyabb bruttó bérnövekedési ütemét jelentette.

bruttorendszeres101217.png

A rendszeres keresetek 2010 első tíz hónapjában át¬lagosan 2,4%-kal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,8%-kal haladták meg az előző év január-októberit. A költségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,5%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt - mutat rá a KSH.

realber101217.png

A nettó bérek és az infláció figyelembevétele mellett idén októberben az éves reálkereset-emelkedés a nemzetgazdaságban mindössze 1%-os volt, ami az idei évben a második legalacsonyabb ütemnek számít.

Az év első 10 hónapjában egyébként a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 200 700 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 204 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 196 000 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek az első 10 hónap átlagában 2,3%-kal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 4,0%-kal nőttek, a költségvetés területén - az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt - 1,3%-kal elmaradtak az átlagkeresetek 2009 azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (433 800 forint), ezt az információ és kommunikáció (370 100 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (349 900 forint) követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (122 000 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (140 000 forint) ágakban dolgozók kerestek - áll a KSH statisztikájában.