A nyugdíjkiadások csökkentését tervezi Orbán

Orbán Viktor a Wall Street Journal amerikai üzleti lapnak és a Dow Jones hírügynökségnek adott interjút szerdán. A kormányfő kijelentette: "vége a nagylelkű és hosszantartó munkanélküli juttatások korszakának."

A Dow Jones idézte a tervezett kormányzati lépések néhány részletét is. A hírügynökségnek Orbán azt mondta, a kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat  és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

"Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból) - mondta a Dow Jonesnak Orbán Viktor.

A hírügynökség hozzátette,  a második félévben a kormány csökkenteni akarja munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és ugyanakkor közmunkát adni "legalább" azokban a körzetekben, ahol kevés az munkalehetőség.

"A pénzügyi fegyelem fontos. Amikor helyre akarjuk állítani a pénzügyi fegyelmet, fontos csökkenteni a költségvetési bevételek újraelosztásának szintjét. És idén, amint majd bebizonyosodik, csökkenteni is fogjuk. Ezért úgy vélem, a költségvetés szerkezetileg jó irányba tart" - idézte a kormányfőt a Dow Jones.

Adósságkorlát és hiánycsökkentés

"Személyes kezdeményezésem, hogy azzal védhetjük meg a magyar népet az (állam) eladósodásától, ha nagyon erős finanszírozási szabályozást foglalunk bele az új alkotmányba, hogy ha az adósság elér valamilyen szintet, akkor automatikus intézkedéseket lehessen tenni, úgy, mint Lengyelországban és Németországban" - idézte a miniszterelnököt a hírügynökség.

"Nem szeretném három százaléknál alacsonyabbra csökkenteni a hiányt. Három százalék jó, de nagyon óvatosnak kell lennünk, hogyan csökkentjük, mert az elsődleges mérleg már pozitív. Számításba kell vennünk, hogy fenn kell tartani a növekedést. Nem pártolom, hogy nagyobb deficittel gyorsítsuk a növekedést, ezt nem szeretem. Bizonyos szinten tartani a költségvetési hiányt, és úgy teremteni növekedést - ez az amit szeretnék elérni" - idézte a miniszterelnököt a Dow Jones.

Jobb az euróövezeten kívüli élet

A WSJ írása szerint "Orbán Viktor magyar kormányfő, akit a konvencióktól eltérő gazdaságpolitikájáról ismernek, azt ígéri Magyarország soros EU-elnöksége idején, hogy a szorosabb euróövezeti integrációért fog dolgozni." A lap csütörtöki számában megjelent interjúban a kormányfő közölte: "Fiskális egység nélkül a közös valuta sérülékeny. Meg kell védeni, különben fokozódnak a bizonytalanságok az Unióval kapcsolatban."

A magyar kormányfő kijelentette: nem reális az euró bevezetése Magyarországon az évtized vége előtt. "Jelenleg jobb nem bent lenni az övezetben" - közölte a kormányfő, aki szerint az eurózónához 17-dik tagként január elsején csatlakozó Észtország a legbátrabb ország az EU-ban.

Kellemetlen kérdések

Az amerikai üzleti lap írása szerint Orbán, aki földcsuszamlásszerű győzelmet aratott tavaly áprilisban a választásokon, ellenállt a kiadáscsökkentésnek, amikor erre szólította fel az EU és az IMF, amelyek 2008-ban kisegítették a fizetésképtelenségből az országot. A lap megemlíti, hogy a kormányfő "becsvágyó és vitatott programmal állt elő, egy új alkotmánnyal, az adó-, a nyugdíj- és a társadalombiztosítási rendszer átalakításával, valamint az új médiaszabályozással."

A Wall Street Journal röviden felidézi a 48 éves kormányfő politikai pályáját 1989-től, amikor a szovjet csapatok kivonását követelte. A lap szerint Orbán azt állítja: jelenlegi politikai célja, hogy teljessé tegye az ország antikommunista átalakulásának befejezetlen folyamatát, és eltávolítsa az utolsó maradványait annak, amit ő a régi szocialista elit által uralt korrupt kormányzati rendszernek nevez.

"Kompromisszumokat kötöttünk, amelyekről kiderült, hogy rosszak, szűklátókörűek" - mondta Orbán az amerikai lap munkatársainak a budapesti parlamentben adott interjújában. Mint kijelentette, arra akarja használni erős törvényhozói többségét, hogy átalakítsa a politikát. "20 évig vártam arra, hogy eljöjjön ez a pillanat"- mondta a lapnak a magyar kormányfő.

A WSJ úgy fogalmaz: "magyarországi és növekvő számú külföldi bírálói szerint Orbán hatalomkoncentrációt hajt végre és elfojtja az ellenvéleményeket, amikor kiépít egy intoleráns rezsimet, hasonlót ahhoz a régi totalitárius rendszerhez, amelyet megvetett." Az amerikai újság szerint ennek betetőzése volt a decemberi parlamenti jóváhagyás után hatályba lépett médiatörvény, amely a médiahatóság számára lehetővé teszi, hogy pénzbüntetéssel sújtsanak újságírókat olyan munkákért, amelyeket a hatóság "sértőnek és kiegyensúlyozatlannak" tart.

A lap idézi az Európai Parlament liberális frakciójának vezetőjét, Guy Verhofstadtot, aki szerint "ez csupán egy eleme egy nagyobb fejleménynek", mert szerinte a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz "a nacionalista retorika pártjává válik, ami egy veszélyes folyamat". Az amerikai lap írása szerint a magyar kormányfő elhárítja ezeket az aggodalmakat: "A kétharmados többséget úgy tekintik, mint veszélyt, mi viszont úgy, mint lehetőséget. Ha egy erős párt tiszteli a hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor nincs veszély".

Reformok jönnek

"Orbán azt mondja: kormánya számos intézkedést jelent be februárban azzal a céllal, hogy csökkentse a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek juttatásait és a gyógyszerek állami támogatását" - írja az amerikai lap. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint "vége a nagylelkű és hosszantartó munkanélküli juttatások korszakának" - írta a lap, amely szerint Orbán azt mondta, még nem készültek pontos számítások, hogy pontosan mennyi pénzt spórolnának meg az államnak ezek az intézkedések.

A WSJ szerint a piacok azt remélik, hogy a februári intézkedések konkrét és tartós bizonyítékul szolgálnak az állami kiadások visszafogását illetően. Az amerikai üzleti lap szerint tavaly a magyar kormányfő még elutasító volt az EU-val és az IMF-fel, amelyek a közkiadások jelentős csökkentésére szólítottak fel. Orbán ugyanis ragaszkodott választási ígéretéhez, hogy nem lesznek új megszorító intézkedések, csökkenteni fogja a személyi jövedelemadót, valamint enyhíti a kis- és középvállalkozások adóterheit.

Az amerikai lap írása szerint ahhoz, hogy megfeleljen ígéretének, ugyanakkor az EU kiadáscsökkentő kívánalmait is teljesítse, Orbán ideiglenes adót vetett ki a szolgáltatási szektorra, amelynek jelentős részében nemzetközi cégek vannak. A WSJ megemlíti a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányítását az állami kasszába. A magyar kormányfő azt mondta az amerikai lapnak, hogy serkenteni akarja a gazdaságot és munkahelyeket akar teremteni. "Elfogadott Magyarországon, hogy nekünk legyen saját elképzelésünk, ne csak a deficitre gondoljunk, hanem a hosszú távú versenyképességre is" - közölte a magyar kormányfő, aki szerint "a hitelességéért folytatott küzdelem állandó harc."

Orbán Viktor hozzátette: még ebben az évben csökkeni fog a hatalmas költségvetési hiány, részben azoknak a pénzeknek a segítségével, amelyek a magánnyugdíj-pénztári rendszerből kerültek az állami kasszába. A kormányfő közölte: az akarja, hogy a jegybank fizesse vissza az IMF által korábban adott pénzügyi segély megmaradt részét.

A válságadóra visszatérve Orbán az interjú végén azt mondta: ez az ideiglenes adó a szolgáltatási szektorra vonatkozik, és Magyarország gazdasági stratégiája a befektetők támogatása, hogy munkahelyeket teremtsenek a termelőágazatokban. A Wall Street Journal szerint a befektetők szkeptikusak, a költségvetési hiány alapján Magyarország a kilencedik legkockázatosabb ország a világon, kockázatosabb, mint Irak, ami a hitelminősítő intézetek alacsony besorolásában is megnyilvánul - írta a lap.