Lazul a BAR-lista, a jó adósoknak lesz rosszabb
Lazulnak a BAR-lista szabályai, az eddigi öt év helyett egy év után is törlik a rossz adósokat a rendszerből, ha rendezték a tartozásukat. 100 ezernél is többen kerülhetnek le a feketelistáról, ami a bankok szerint kockázatosabbá teszi a hitelezést, emiatt a jó adósokkal is magasabb kockázati felárat fizettethetnek majd.
Újabb cikkünk ebben a témában:
BAR-lista: a múltat végképp eltörölni - 2011.04.04.
Hamarosan megfogyatkozik a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) "feketelistáján" (közismert nevén: BAR lista) nyilván tartott lakossági hiteladósok száma, egy decemberi törvénymódosítás nyomán ugyanis a korábbi öt év helyett csak egy évig lehet megőrizni az adataikat.
A lakossági "feketelistás" nyilvántartásba azok kerülnek be, akik legalább a minimálbér (2010-ben 73500, 2011-ben 78000 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el.
Egérút
Az adatokat eddig a mulasztás megszűnését követően öt évig kellett nyilvántartani. Az idei évtől változott a szabályozás: a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak ezután az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén, a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul, és vissza nem állítható módon törölnie kell a KHR-ből az információkat. Azoknak az adatait, akiknek az adósságát leírták, továbbra is öt évig kell megőrizni.
A törvény 2011. január 1-jei hatályba lépésekor nyilvántartott referenciaadatok közül azokat, amelyek esetében a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év már eltelt, 2011. március 31-ig kell törölni az adatbázisból.
Nagy Róbert, a KHR-t üzemeltető BISZ Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: a jogszabálymódosítás nyomán a lakossági mulasztások 13-14 százaléka kikerül az adatbázisból.
Árnyoldalak
Nem egyeztetettek a törvényhozók a bankokkal, a Bankszövetség ebben a kérdésben nem tárgyalt a kormánnyal - mondta el a Portfolio.hu kérdésére Müller János szakértő. Szerinte indokolt lett volna ugyanakkor egy szakmai egyeztetés az ügyben, hiszen a korábbi gyakorlat, mely szerint az ügyfél adatai öt évig a KHR-ben maradtak, sok érintett számára indokolatlanul hosszú időszakot jelentett.
A törvénymódosításnak több, szinte azonnal jelentkező negatív hatása lehet Müller szerint, ezek közül a legfontosabbak:
- a Nemzeti Eszközkezelő lebegtetéséhez és kilakoltatási moratórium meghosszabbításához hasonlóan e hír hatására is érzékelhetően romolhat az ügyfelek fizetési hajlandósága (erkölcsi kockázat)
- nehézkessé, jelentős részben használhatatlanná válik a bankok számára egy fontos kockázatkezelési és kockázat-feltárási segédeszköz, a KHR , így a bankok kockázatkezelési rendszere is csorbát szenved
- az előbbi ok miatt generálisan, még a jó adósok esetében is nőhet a bankok által alkalmazott kockázati felár, hisz a teljes ügyfélállomány kockázatai nőnek.
Sokakat érint
A KHR-ben 2010 végén 929 ezer természetes személyt tartottak nyilván a BISZ honlapján közzétett adatok szerint, a mulasztásba esettek száma a tavalyi negyedik negyedévben 3,5 százalékkal (31 ezerrel) emelkedett; a növekedés az előző negyedévi dinamikánál (5,3 százalék) kisebb, de még mindig magas volt.Ugyan a BAR-listán letöltött idő tartamáról lehet vitatkozni, maga a rendszer jelentősen hozzájárult a magyar bankszektor kockázatkezelésének hatékonyságához - mutatott rá Müller. Az egyéves időtartam alkalmazásával elveszti a rendszer az igazi jelentőségét, ráadásul mindezidáig kötelező pozitív adóslista sem jött létre, melyet már több éve sürgetnek a bankok.
Nem tekinthető a változtatás pozitív hozadékának az sem, hogy így esetleg majd többen juthatnak hitelhez, hisz amíg a bankok kockázatkezelési gyakorlata engedte, passzív (vagyis lezárt tartozású) BAR-listások korábban is szép számban kaptak hitelt.
