Itthon is dagad a német dioxinbotrány
További Magyar cikkek
Nem látszik csitulni a németországi dioxinbotrány. Tavaly év végén vált világossá a német hatóságok számára, hogy egy Schleswig-Holstein tartományban működő takarmányelőállító cég dioxinnal szennyezett sertés- és baromfitakarmányt szállított több ezer állattenyésztőnek. Az élelmiszerbiztonsági jelzőrendszer lassúságát mutatja, hogy – mint az a napokban kiderült – a gyártó már tavaly tavasszal tudott a dioxinos tápról. Január első napjaiban több mint négyezer sertés- és baromfitelepet zárattak be ideiglenesen a németek, de a napokban további 934 gazdaságnál rendeltek el értékesítési tilalmat, mert nemrég fedeztek fel egy másik takarmánygyártó céget is, amelyik szintén szennyezett árut szálított partnereinek.
A szennyezés oka állítólag az volt, hogy az állati takarmányban is felhasznált használt sütőolajat nem megfelelően tárolták, nem különítették el a biodízel gyártására használt sütőolajtól.Ezt Johannes Remmel, észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter jelentette pénteken, az MTI tudósítása szerint.
Brutális hatások a német piacon
Az alig pár hetes dioxinügy hatásai már most brutálisak. A német fogyasztók elfordulnak a nagyüzemi állattenyésztésből származó sertés- és baromfihúsoktól és tojásoktól, helyettük a biotermékeket keresik: a biobaromfihús forgalma 30, a biotojásé csaknem 50 százalékkal nőtt. A sertéshúsárak viszont zuhanórepülésbe kezdtek: a német gazdaszövetség közlése szerint a botrány kipattanása óta 40 százalékkal estek a sertésárak, legalább százmillió eurós (27-28 milliárd forintos) kárt okozva a gazdáknak, ami több ezer sertéstelep létét veszélyezteti, és az ágazat összeomlásával fenyeget.
A németek a dioxinügy miatt súlyos veszteséget szenvednek el exportpiacaikon is. Egyes országok vélhetően a kereskedelmi háborús logikát követve teljes importtilalmat rendeltek el a német sertés- és baromfitermékekre. Mint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elemzése írja, így döntöttek a távol-keleti államok: Japán, Kína, Dél-Korea. A volt szovjet térség inkább csak az ellenőrzéseket erősíti, Oroszország és Ukrajna így járt el, de Fehéroroszország például az ügyben leginkább érintett német tartományból, Alsó-Szászországból származó termékek behozatalát tiltja.
Mi szigorított ellenőrzést alkalmazunk, a terméktanács helyesli
Magyarország csütörtökön lépett: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter teljes körű, országos, szigorított ellenőrzést, dioxinvizsgálatot vezetett be február végéig a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshúsra, -készítményekre és élősertésre. Ez ugyanolyan ellenőrzés, mint amilyet most Németországban alkalmaznak. A miniszter lapunknak azt nyilatkozta, hogy bár az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján nem került Magyarországra dioxinnal szennyezett tojás, hús vagy húskészítmény, de a fogyasztók egészségbiztonságának érdekében szükség volt az intézkedésre.
A szigorított ellenőrzés elrendelésével egyetért a terméktanács is. Merczel Lászlóné, a terméktanács titkára szerint ez az intézkedés megfelelő és elegendő ahhoz, hogy garantálják az itthon forgalomba kerülő húskészítmények biztonságát. A lépést a VHT is szorgalmazta, és az egész szakma számára megnyugtató. A legális forrásból fogyasztók elé kerülő hazai termékek, amelyeket a feldolgozás során nyomon követnek, biztonságosak.
Szlovákia viszont a magyar intézkedéseknél keményebb lépésre szánta el magát: szerdán – ideiglenes jelleggel – leállította a teljes német sertésimportot. Fazekas Sándor mezőgazdasági minisztertől megkérdeztük, hogy mi nem merészkedhettünk-e volna idáig? A miniszter szerint az EU-ban közös piac van, és minden ehhez hasonló lépés előtt egyeztetésre van szükség. Fazekas Sándor pénteken német kollégájával konzultált, de szombaton és hétfőn is nyílik mód megbeszélésekre a dioxinügy kezeléséről.
A piacot jól megbolygatja
A szigorított ellenőrzés egyébként önmagában is érdemben befolyásolhatja a sertéshús piacát. Szakértői becslések szerint ugyanis egy kamionnyi sertéshúst ilyen szigorú ellenőrzés alá vetni egymillió forintba kerül és a vizsgálat egy hónapig is eltarthat, addig tehát a feldolgozást megakasztja, habár ideiglenes és biztonsági okból elrendelt intézkedésről van szó. Az azonban nem ismert, hogy hány magyarországi feldolgozó cég szerzi be az alapanyagot Németországból, a terméktanács sem tudott erről adatokkal szolgálni. Ennek az információhiánynak az oldását szolgálhatja az a miniszteri utasítás, hogy minden élelmiszer-vállalkozó, aki Németországból származó sertéshúst és –készítményt hoz be, köteles a beérkezés előtt két nappal ezt bejelenteni a hatóságnál.
A sertéstenyésztők helyzetét is befolyásolja a német hús nehézkesebb behozatala. Hírek szerint Németországból 200 forint körüli, de inkább az alatti kilónkénti áron lehet importálni sertéshúst, miközben a magyar sertéstenyésztőktől 270-280 forint körüli áron veszik át a feldolgozó üzemek a sertéseket, holott 300-310 forint az önköltségi ár.Tehát a komoly nehézségekkel küzdő hazai tenyésztőknek jól jön a német import megnehezítése.
Az intézkedésnek természetesen akadnak ellenzői is a hazai piacon. A német sertéshúst importáló feldolgozócégek számára komoly veszteséget jelent a tárca intézkedése.
A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) péntek délután közleményt adott ki, amelyben sérelmezi, hogy az országos főállatorvos a húsipar meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül adta ki az import hús dioxintartalmának vizsgálatával kapcsolatos rendelkezését.
A Hússzövetség azt állítja: "a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit, és egy látszólag élelmiszerbiztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés." A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
