657 mrd-dal gazdagodtak a pénztártagok

2011.02.02. 12:44 Módosítva: 2011.02.02. 12:46

Szép hozamokat termeltek a pénztárak tavaly. A Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint a klasszikus (biztonságosabb eszközökbe fektető) portfoliók hozama 5,95 százalék volt, a kiegyensúlyozott portfoliók 8,62 százalékos hozamot termeltek, a növekedési portfoliók átlagos hozama 10,96 százalék volt. Mindegyik portfolió teljesítménye meghaladta a tavalyi 4,7 százalékos inflációt. Az adatokat összevetve látszik, hogy pénztári portfolióktól függően a tavalyi reálhozamok 1,25 és 6,26 százalék között szóródnak.

A szektorban működő 18 pénztárnál nyilvántartott egyéni számlákon az összvagyon a 2009-es 2379 milliárd forintról tavaly 3036 milliárdra emelkedett – ez 25,6 százalékos vagyonnövekedést jelent. Tehát tavaly a kasszák vagyona 657 milliárddal nőtt, az összeget nagyjából fele arányban duzzasztották a befizetések, erre jöttek a hozamok (ezek az állami rendszerben nincsenek), ezek több 100 milliárd forintot tettek hozzá a végeredményhez. A tavalyi teljesítményekkel együtt a kasszák előzetes számításai alapján akár 2,5 milliónyian is lehetnek azok, akik reálhozamot könyvelhetnek el.

A pénztárszövetség elnöke, Bába Julianna sikernek nevezte azt, hogy 102 ezren maradtak. A végső szám (az ONYF korábbi tájékoztatásával ellentétben) még nem tartalmazza azokat, akik februárban adják le a nyilatkozataikat, ez persze lényeges változást már nem jelent.

A "gazdagok" maradtak

Bár csak a tagok 3,2 százaléka maradt a pénztárakban, a vagyon 10 százaléka vagy több is maradhat, a Stabilitás becslései 350-400 milliárd forintról szólnak.

A szövetség szerint 4-8 kassza maradhat talpon (pénztár kétezernél kevesebb taggal nem működhet), pontos szám azért nincs, mert a kasszák a náluk maradók pontos számát csak márciusban kapják meg. A pénztárak egyébként várhatóan kihasználják azt a 45 napot, ami a visszaléptetések részleteinek kidolgozására és a reálhozamok kiszámítására rendelkezésükre áll. A kisebb kasszák persze könnyebb helyzetben vannak, de a több százezres taglétszámú pénztáraknál a folyamat tényleges elnyúlhat 45 napig – magyarázza a pénztárszövetség. A másik, nem kommunikált, csak sejthető szempont, hogy a pénztárak a pénzek államhoz áramoltatásának megkezdésével az utolsó pillanatig várni szeretnének, hátha időközben megérkezik az alkotmánybíróság kasszáknak kedvező döntése.

Nem világos, hogy a törvények alapján milyen jogai lesznek azoknak, akik pénztártagok maradtak, de pénztáruk végelszámolással megszűnik – például mert nem maradt kétezer tagja. A törvény róluk úgy rendelkezik, hogy másik kasszát választhatnak, ha ezt nem teszik meg, megkezdődik a visszaléptetésük az állami rendszerbe. Egy rádióinterjúban azonban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott ezzel ellentétesen nyilatkozott, azt mondta, hogy a végelszámolással megszűnő kasszák tagjai nem mehetnek az állami rendszerbe, csak másik magánpénztárt választhatnak. Arról, ezek a tagok megkaphatják-e a reálhozamot, továbbra sincs egyértelmű értelmezés (a Stabilitás értelmezése szerint egyébként nem).

Erre kell figyelni

A pénztárak ígérik, a vagyonátadásban és minden másban is együttműködnek a visszaléptetéseket koordináló, bonyolító állami szervekkel. Az elszámolás költségeit a meglévő működési és likviditási tartalékokból finanszírozzák, illetve, ha a számlákon van hozam, akkor havonta és ügyfelenként 265 forintot terhelhetnek rá.

Az állami rendszert választók következő teendője, hogy február végéig jelzik kasszájuknál (írásban) hogy mi legyen a tagdíjkiegészítésükkel és a reálhozamukkal. A pénzt fel lehet venni, önkéntes pénztárba utalni (emellé adókedvezmény is jár), illetve beutalható a TB-rendszerbe is. Aki nem keresi meg pénztárát, azzal március folyamán a kassza veszi fel a kapcsolatot. Aki erre sem válaszol, annak a pénztár kiutalja a neki járó pénzt, akinek azonban nem stimmel a lakcíme, az semmit nem fog kapni, reálhozamai a TB-rendszerben fognak kikötni.

A stabilitás elnöke nem árulta el, hogy a szövetség mennyit költött az őszi "Maradok!" kampányra, de hangsúlyozták, hogy a költségeket nem a tagok megtakarításaiból fizették ki, hanem az elkülönített pénztári működési tartalékok terhére.  A számokat csak májusban ismerhetjük meg, az ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet kezdeményezésére indított ombudsmani vizsgálatnak állnak elébe.