Levente, Irén
19 °C
35 °C

Csak statisztikai trükkel érhető el az egymillió új munkahely?

2011.02.04. 06:53 Módosítva: 2011-02-04 06:55:14
A valós gazdasági növekedés generálta munkahelyteremtésre a munkaerő-kereslet korlátozottsága, illetve az infrastrukturális feltételek hiánya miatt kevés esélyt látnak a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők. Nyitott kérdés maradt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minapi kijelentésében a "nem szokványos eszközökkel bővítjük a foglalkoztatási arányt", mi is rejlik.

Nem szokványos eszköznek tartaná Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, ha elsőként az aktivitást növelné a kormány a korhatár előtti, valamint a szolgálati nyugdíjazás megszüntetésével, illetve - a humanitárius szempontok szem előtt tartásával - a rokkantnyugdíjasok számának csökkentésével, valamint a munkaügyi, szociális ellátásoknak a társadalmi igazságosság átszabásával. Csak szabályozási eszközök azonban nem elégségesek, ezért célszerű lenne, ha a kormány a nagyobb létszám felszívására képes termelő ágazatok számára differenciált adózási, támogatási és hitelezési környezetet alakítana ki - tette hozzá Dávid a Napi Gazdaságnak.

A válság miatt megváltozott a hazai munkaerő-kereslet jellege, és a következő időszakban még jobban leértékelődik a szakképzetlen, illetve a kevésbé kurrens szakmák iránti kereslet - mondta Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is. A kevésbé kurrensen azt érti, ahol az elvárt tudásanyag alig változott az elmúlt évtizedben. Gyors megoldást sem lát, tekintettel arra, hogy egyszázaléknyi GDP-növekedés mellett egy százaléknál kisebb a foglalkoztatás növekedése.

Jóllehet a kormány 2011-re 3 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez inkább az aktív álláskeresők számát csökkentené - némileg -, nem pedig a munkaképes inaktívak körét. A strukturális munkanélküliséget persze enyhítheti extrém esetben, ha a kettős állampolgárság révén támogatnák a határon túli szakképzettek itteni munkavállalását - mondja Tóth. Ez azonban nem segít a meglévő belföldi krízisen.

Az aktivitási arányt lehet ugyan növelni a szociális ellátások jelentős megnyirbálásával, kérdés azonban, hogy ha a Távol-Kelet a minta, akkor a kormány hajlandó-e felvállalni az ezzel járó nyomort - mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet munkatársa. Egyúttal arra is felhíva a figyelmet, hogy a legversenyképesebb országokban a legmagasabb a bérszínvonal is. A szakértő szerint a hazai vállalkozások versenyképessége ennél a pontnál csorbul leginkább. A cégek költségszintjének országos átlagban 20 százalékát teszi ki a bérköltség (az iparban ez 10 százalék), ebből ötszázaléknyi a közteher. Ennek célzott járulékkedvezményként pár százalékos csökkentése csak valós munkaerő-szükséglet esetén eredményez látványos létszámbővítést. Az utóbbi években a legtöbb aktív eszköz jóformán hatástalan volt hosszabb távon - mondta Adler. Szerinte az alacsony bérek, és főleg a képzetlenek esetében a részmunkaidős foglalkoztatás nem ösztönöz a legális munkára.

Inkább a szokványos eszközökkel való munkahelyteremtésben hiszünk, bár ha a kormány valamilyen nem szokványos eszközzel legalább azt el tudná érni, hogy a meglévő feketefoglalkoztatást legálissá tegye, azt azért tudnánk támogatni - mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Jelenleg inkább csak statisztikai jellegű, mintsem valós bővítésre lát esélyt.