Irén, Írisz
6 °C
16 °C

Csak statisztikai trükkel érhető el az egymillió új munkahely?

2011.02.04. 06:53 Módosítva: 2011-02-04 06:55:14
A valós gazdasági növekedés generálta munkahelyteremtésre a munkaerő-kereslet korlátozottsága, illetve az infrastrukturális feltételek hiánya miatt kevés esélyt látnak a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők. Nyitott kérdés maradt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minapi kijelentésében a "nem szokványos eszközökkel bővítjük a foglalkoztatási arányt", mi is rejlik.

Nem szokványos eszköznek tartaná Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, ha elsőként az aktivitást növelné a kormány a korhatár előtti, valamint a szolgálati nyugdíjazás megszüntetésével, illetve - a humanitárius szempontok szem előtt tartásával - a rokkantnyugdíjasok számának csökkentésével, valamint a munkaügyi, szociális ellátásoknak a társadalmi igazságosság átszabásával. Csak szabályozási eszközök azonban nem elégségesek, ezért célszerű lenne, ha a kormány a nagyobb létszám felszívására képes termelő ágazatok számára differenciált adózási, támogatási és hitelezési környezetet alakítana ki - tette hozzá Dávid a Napi Gazdaságnak.

A válság miatt megváltozott a hazai munkaerő-kereslet jellege, és a következő időszakban még jobban leértékelődik a szakképzetlen, illetve a kevésbé kurrens szakmák iránti kereslet - mondta Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is. A kevésbé kurrensen azt érti, ahol az elvárt tudásanyag alig változott az elmúlt évtizedben. Gyors megoldást sem lát, tekintettel arra, hogy egyszázaléknyi GDP-növekedés mellett egy százaléknál kisebb a foglalkoztatás növekedése.

Jóllehet a kormány 2011-re 3 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez inkább az aktív álláskeresők számát csökkentené - némileg -, nem pedig a munkaképes inaktívak körét. A strukturális munkanélküliséget persze enyhítheti extrém esetben, ha a kettős állampolgárság révén támogatnák a határon túli szakképzettek itteni munkavállalását - mondja Tóth. Ez azonban nem segít a meglévő belföldi krízisen.

Az aktivitási arányt lehet ugyan növelni a szociális ellátások jelentős megnyirbálásával, kérdés azonban, hogy ha a Távol-Kelet a minta, akkor a kormány hajlandó-e felvállalni az ezzel járó nyomort - mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet munkatársa. Egyúttal arra is felhíva a figyelmet, hogy a legversenyképesebb országokban a legmagasabb a bérszínvonal is. A szakértő szerint a hazai vállalkozások versenyképessége ennél a pontnál csorbul leginkább. A cégek költségszintjének országos átlagban 20 százalékát teszi ki a bérköltség (az iparban ez 10 százalék), ebből ötszázaléknyi a közteher. Ennek célzott járulékkedvezményként pár százalékos csökkentése csak valós munkaerő-szükséglet esetén eredményez látványos létszámbővítést. Az utóbbi években a legtöbb aktív eszköz jóformán hatástalan volt hosszabb távon - mondta Adler. Szerinte az alacsony bérek, és főleg a képzetlenek esetében a részmunkaidős foglalkoztatás nem ösztönöz a legális munkára.

Inkább a szokványos eszközökkel való munkahelyteremtésben hiszünk, bár ha a kormány valamilyen nem szokványos eszközzel legalább azt el tudná érni, hogy a meglévő feketefoglalkoztatást legálissá tegye, azt azért tudnánk támogatni - mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Jelenleg inkább csak statisztikai jellegű, mintsem valós bővítésre lát esélyt.

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.

Európai körutazások

Izlandi csillagtúra, Skócia felfedezése, a csodás Szicília, és a bajor kastélyok világa.