Nő a nyomás a magyar kormányon

A héten a korábbinál is keményebben feszült egymásnak a kormány és az IMF. A Valutaalap kifogásolja, hogy a KT mellett a jegybank monetáris tanácsának függetlensége is csökken, és az Alkotmánybíróság szerepköre is szűkül. Ezek a lépések összességében gyengítik a gazdasági kormányzást, aláássák a fékek és ellensúlyok rendszerét, és ellene hatnak annak a kormányzati célnak, hogy helyreállítja a befektetői bizalmat, illetve csökkenti a hitelfelvétel költségeit. A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsában egyébként a német képviselet kritizálta leginkább a kormányzati lépéseket.

Az MNB-kormány viszonylatban is egyre feszültebbnek tűnik a helyzet, a héten az MNB alelnöke, Király Júlia azt nyilatkozta, hogy nem a magas kamat, hanem a rossz gazdaságpolitika a fő feszültségforrás. A kormány részéről érkező folyamatos bírálat komplikálja az infláció kordában tartásának feladatát, idézte Simor András jegybankelnököt.a Financial Times.

A kormányt az EU is nyomás alatt tartja. Az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa azt kérte a magyar kormánytól, hogy minél hamarabb jelentse be azokat a konkrét reformintézkedéseket, amelyek alátámasztják azt a szándékot, hogy be akarja tartani az Ecofin ajánlásait.

A csomag gőzerővel készül, mint az Index megírta: havi ezer forint körüli tb-hozzájárulás, dugódíj, zöldadók, lefelezve továbbélő bankadó képezhetik a gerincét a bevételi oldalon. A kiadásoknál kétszer annyi egyenlegjavulást kell elérni, mint a bevételi sorokon, de itt rosszabbul áll a munkával az apparátus.

Az adósok megmentésére életre hívott eszközkezelő is napirendre került, de sok itt is a homályos pont. Egy IMF-dokumentumból annyi kiderült (de nem hatott újdonságként), hogy a kormány az eszközkezelőhöz kapcsolódóan szinte csak minimális költségekkel számol a következő két évre.

A nyomásgyakorlás fokozásának egyik eszköze lehet, ha Magyarország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Erre van is esély a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának nyilatkozata szerint. Sok múlik a készülő egyensúlyjavító csomagon, ugyanis az Európai Bizottság azt nézi, hogy egyszeri, átmeneti intézkedések nélkül a hiányszint három százalék alatti-e vagy feletti.

Ha a magánnyugdíjpénztári átalakításból keletkező bevételeket egyszeri tételnek tekinti az Európai Bizottság, akkor lehet, hogy fennmarad a túlzott deficiteljárás Magyarországgal szemben, magyarázta a helyettes államtitkár.

A NGM a sorozatos kritikákra agresszívan reagált, Matolcsy György tárcája önkritikára szólított föl az IMF-et. A jelek szerint az OECD-vel azonban barátkozni próbálunk, a szervezet vezetőjét Matolcsy meghívta az EU pénzügyi vezetőinek magyarországi találkozójára is.

A nemzetközi gazdaságdiplomácia vezetőinél a piacok jobban kedvelik Magyarországot, csütörtökön több havi mélypontra, 300 bázispont - tízmillió euró adósságonként 300 ezer euró - alá csökkent a londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat határidős biztosítási ügyleteinek (CDS) árazása.

Megmenekült a Vértesi Erőmű

Nem javít a kormány kiszámíthatóságáról kialakult összképen az áram árának a piacokat is meglepő, előzetes bejelentés nélküli megemelése. A 6-7 százalékos többlet az állam zsebébe csorog, a lépés azért különös, mert a kormány korábban az árak szinten tartását ígérte.

Az is szokatlannak tűnt, hogy az áremelés a kihirdetés utáni napon már hatályba is lépett. Az energiaügyi államtitkár azzal védekezett, hogy a különböző lapok már beszámoltak róla korábban, így nem volt teljesen váratlan a lépés.

A gázárak csökkenésében sem igen lehet reménykedni. Mint írtuk, hallani sem akarnak az oroszok arról, hogy előrehozzuk a hosszútávú gázszerződésekről szóló tárgyalásokat, ezért az olcsóbb gázra még 2015-ig várni kell.

Ismert, Magyarországon arányaiban jóval több gázt használunk, mint más európai országok, a hazai fogyasztásnak pedig csak egyhatodát termeljük meg, több mint nyolcvan százalékát a Gazpromtól szerezzük be hosszútávú gázszerződéseken keresztül.

Hogy a függés csökkenjen, a kormány a nemzetközi porondon az egységes uniós energiapiac megteremtését tűzte ki célul. Az energiahálózatok összekötése és az adminisztratív jellegű piaci akadályok fölszámolása a cél, a költségeket azonban feltehetően az EU közös kasszájából kellene állni, ami nem tetszik minden tagországnak.

A közös energiapiacnak a csődeljárás alatt lévő Vértesi Erőmű is részese lehet, nem mintha hirtelen fölgyorsultak volna az EU politikai folyamatai, hanem, mert az erőművet anyavállalata, a Magyar Villamos Művek megmenti.

Óriásira duzzadt adóságokkal nem csak az erőmű, hanem nagyjából 120 gazdasági társaság és ötven magánszemély is küzd az adóhivatali legfrisssebb feketelistája szerint. A feketelistára kerültek összesített adó- és járuléktartozása meghaladja a 45 milliárd forintot – csak az első tízé több mint 17 milliárd –, amihez jön még több mint 38 milliárd forintnyi bírság és pótlék is.

Nem csak a soros elnökségünk, az egyiptomi forrongások kapcsán is napirendre került az energiaárak kérdése. Az események miatt 2008 óta nem látott szintre drágulhat az olaj, ami hosszabb távon kihathat a már így is rekord magas magyarországi üzemanyagárakra is. Az események szele mindenesetre még nem ért ide, a héten ugyanis 4 forinttal csökkent a benzin ára.

	4. heti záró	5. heti záró
BUX	22 850	23 263
OTP	5659	5881
Mol	22 345	22 600
Richter	42 105	42 515
Magyar Telekom	553	546

Az árkérdés az élelmiszerpiacon is újra előkerülhet, januárban ugyanis újabb csúcsra emelkedett az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) havi élelmiszerár-indexe: a hét hónapja folyamatosan növekvő mutató az 1990. évi bevezetése óta most volt a legmagasabb. Az emelkedő árak egyre fájdalmasabban érintik az embereket: egy felmérés szerint a lakosság több mint fele kevesebbet tud megtakarítani, mint öt évvel ezelőtt, és mindössze ötödük érzi úgy, hogy többet tud félretenni, mint a válság kitörése előtt.

Nyugdíjkérdés kipipálva

A héten lezárult a pénztárválasztás, 102 ezren maradtak kasszatagok. A tavalyi adatok alapján a szektor nem működött olyan rosszul, ahogy azt a kormány állítja (és a pénz sem tűnt el sehova): a 18 pénztárnál nyilvántartott egyéni számlákon az összvagyon a 2009-es 2379 milliárd forintról tavaly 3036 milliárdra emelkedett – ez 25,6 százalékos, 657 milliárd forintos vagyonnövekedést jelent.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője szerint a nyugdíjpénztártagok többsége bölcs döntést hozott, a tagok 97 százaléka tudomásul vette, hogy a visszalépés a kedvezőbb megoldás. A végeredményt Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott óriási sikerként értékelte.

A legfontosabb bejelentés azonban a miniszterelnökhöz kötődik: Orbán egyértelművé tette, hogy nem érdemes azt az illúziót kergetni, hogy a nyugdíjügyet az Alkotmánybíróság visszafordíthatja, mert - mint érzékeltette - az új alkotmány előkészítésébe maga is beleszól.

Az IMF-szerint amúgy a nyugdíjtörténet nem éppen sikersztori. A Valutaalap szerint a második nyugdíjpillér megszüntetésével hosszabb távon a hátrányok kerülnek előtérbe. Az IMF azt mondja: rossz, hogy a visszaáramló vagyont nem csak államadósság csökkentésre fordítják. Ezt meghaladóan az is problémát jelent, hogy az államosítással a kormány el tudja odázni a kiadás oldali reformokat, a nyugdíjígéretek egy része pedig megint láthatatlanná válik, ami az átláthatóságot rontja.