Homályos a Nemzeti Eszközkezelő terve

Tájékoztatást adott a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a bajba jutott adósok megsegítésére vonatkozó elképzeléseiről - derült ki a szervezet országjelentéséből. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozását a miniszterelnök tavaly júniusban jelentette be, meglehetősen nagy ívű tervet felvázolva. A NET az eredeti elképzelések szerint a devizahitelek forintra váltását, majd minden lakáshiteles kisegítését biztosította volna. Hamar kiderült azonban, hogy ez aligha finanszírozható vállalkozás (a társadalmi igazságtalanságáról nem is beszélve). A koncepció így egyre olvadt, de még abban a formában sem vált véglegessé (elfogadására az utolsó határidő tavaly október volt).

Az IMF jelentésben szereplő - szintén még véglegesítés előttinek jelzett - változat tulajdonképpen a nemzetgazdasági miniszter által tavaly ismertetettnek felel meg – írja a Napi Gazdaság. Homályos pontok pedig az akkorihoz hasonlóan akadnak. Továbbra sem világos, hogy a bankok által saját hatáskörben eddig is alkalmazott adóssegítő programokat (ez a NET-koncepció első fázisa) hogyan ösztönözné a kormány. Az sem derül ki, hogy az előbbin átesett, ám ismét bajba került adósoknál alkalmazandó állami garancia mennyiben különbözik a jelenleg is meglévő, de szinte senki által nem igénybe vehető megoldástól. Azt viszont rögzítik, hogy ezért díjat szednének, ami részben finanszírozza is a rendszert. A program kiterjedtségét pedig eleve korlátozza, hogy csak azok az alacsony jövedelmű háztartások lennének jogosultak minderre, amelyek legalább 12 egymást követő hónapon keresztül eleget tettek a jelzáloghitelre vonatkozó fizetési kötelezettségüknek. Az IMF-dokumentumban szereplő National Asset Management Agency a második és az ezt követő pillért felügyelné.

A legproblematikusabbnak továbbra is a harmadik pillér tűnik. E szerint ugyanis, ha az előző kettő nem vezet eredményre, akkor a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, majd azt bérbe adná a végképp elbukott adósnak. Ehhez viszont az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal (Napi Gazdaság, 2010. december 12.). A 90 napon túl nem fizető több mint százezer jelzáloghiteleshez képest az előirányzott kiadások pedig (lásd táblázatunkat) igen csekélyek. Érdemes ezzel kapcsolatban azt is felidézni, hogy a már szintén korábban bejelentett önkormányzati bérlakásprogramról (amely alapot adhatna és ki is egészíthetné a NET szisztémáját) egyelőre szintén nem ismertek konkrétumok.

Az átstrukturált jelzáloghitelek megközelítőleg 15 százaléka esetében már lejárt, míg az állomány felénél hat hónapon belül véget ér a csökkentett törlesztési teherrel járó türelmi időszak - derült ki a jegybank legutóbbi felméréséből (Napi Gazdaság, 2010. november 18.). A várható fejleményeket jelzi, hogy már 2010 harmadik negyedévében a „visszaesők” aránya a 30 napon túli késedelemnél a korábbi 25-ről 27,5 százalékra, 90 napon túli csúszás esetén 12-ről 17 százalékra emelkedett.