Csábítóbb, mint riasztóbb a korrupció
További Magyar cikkek
A vállalatok és a korrupció viszonyáról készített háromszáz cégvezető megkérdezésével felmérést az Ernst and Young tanácsadócég és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, a kutatáshoz olyan cégeket választottak ki, amelyek 50-250 embert foglalkoztatnak, éves árbevételük 250 millió és 10 milliárd forint között van. A válaszadó cégvezetők vállalatainak 43 százalékánál állítólag nem volt etikai visszaélés.
Ahol volt, ott sem voltak különösebb következményei - derül ki a felmérésből. A feltárt vétségek egyharmadát semmilyen retorzió nem követte, "egyszerűen nem történik semmi", nagyjából minden második vállalatnál elbocsátással büntetnek, rendőrségi ügy csak a válaszadók 15 százaléka szerint lenne egy ilyen ügyből.
A cégvezetőket annyira nem zavarják az etikai vétségek, kenőpénzes és korrupt ügyek, hogy a cégvezetők húsz-harminc százaléka azt mondta: ha úgy alakulna a helyzet, nem utasítana egy korrupciós ajánlatot (négy különböző szituációt modelleztek a felmérés során). Azoknak az aránya ugyanakkor, akik rendőrséghez fordulnának, ha ilyen ajánlattal találkoznának, mindössze 4-13 százalék volt. Jól jellemzi a helyzetet a felmérést készítő E&Y szakértője, Pintér Zoltán említett: egy cégvezető, akinek egymilliárd forintig volt önálló aláírása joga, arra a tulajdonosi szándékra, hogy két vezető aláírása kelljen ilyen összeghatárig a kifizetésekre, úgy reagált: akkor inkább felmond.
Majdnem minden második topmenedzser - a válaszadók 46 százaléka - úgy gondolja, hogy a mostani jogszabályi környezet nagyon sok korrupciós kiskapura ad lehetőséget. A szakértők szerint azt mutatják a válaszok, hogy nagyon sok tennivaló van, ezek egy része, egyszerű és olcsó vállalati intézkedés lenne, másfelől viszont nemcsak szabályozási változtatások, szigorítások kellenének, hanem szemléletváltozás, hiszen most a válaszadók nagy része azt mondta: a problémás ügyek megoldásánál bízik személyes kapcsolatrendszerében, abban, hogy kerülő úton meg tudja oldani azokat.
Nemcsak a jogszabályokkal és az egyének hozzáállásával van probléma, hanem a cégekével is. a vállatok 16 százalékánál nem nézik meg az életrajzokat és a referenciákat, így például azt, hogy az új munkavállaló - még ha kulcspozícióba érkezik is - miért távozott előző cégétől. Másfelől a felmérésben részt vett cégeknek csak 11 százalékánál van etikai forródrót - miközben a nyugati üzleti világban ez az arány 90 százalék körüli -, holott globális felmérések szerint ennek léte akár hatvan százalékkal csökkentheti a korrupciós kockázatot, ráadásul a mostani magyarországi felmérés szerint az etikai vétségek 36 százalékát bejelentések nyomán tárták fel.
A kutatók a közbeszerzési korrupcióra is rákérdeztek a cégvezetőknél. Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet a közbeszerzéseken belül a korrupciós eljárások aránya, a megkérdezettek egyharmada nem válaszolt, ami a kutatók szerint a téma érzékenységét jelzi. Akik igen, azok nagyon eltérő arányokat mondtak, arról, hány eljárásban bukkan fel a kiíró kenőpénz iránti igénye, viszont amikor arról kérdeztek, hogy mennyi a közbeszerzéseknél a korrupciós díj, szinte egyöntetű volt a válasz: tíz százalék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
