Nem hajlítja meg a tőzsdét az elszívott nyugdíjvagyon

A közelmúltban a Bécsi Tőzsde társvezérigazgatója, Michael Bull azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjpénzek államosítása miatt kieső vagyon nagyon komoly érvágást jelent a tőzsde számára, hiszen a nyugdíjrendszerben történt változtatás előtt a budapesti börze forgalmának 20-25 százalékát a pénztárak tették ki.

A portfolio.hu számításai szerint ez túlzó állítás, számításai szerint a pénztárak legfeljebb a papírok öt százalékát forgatták. Amennyiben a teljes magánnyugdíjpénztári szektor esetében évi, nagyjából 360 milliárd forintos járulékbefizetéssel számolunk, és azt feltételezzük, hogy ennek az összegnek a fele megy részvényekbe, akkor azt kapjuk, hogy a friss pénzek nyomán havi szinten 15 milliárd forintnyi részvénykereslet mutatkozik a pénztárak részéről.

Ennek az összegnek maximum a 25 százaléka áramlik magyar részvényekbe, ami havi szinten 3,8 milliárd forint. A kiesés így 420 milliárd forintos havi BÉT részvényforgalom esetén mindössze egy százalékot jelent.

Bár a 18 pénztár közül 11 meg tudta haladni a 2000 fős törvényi minimumot, ami a működés fenntartásához szükséges, a kereslet részükről is gyakorlatilag teljes egészében kiesik, hiszen decemberig ezekhez a pénztárakhoz nem érkeznek befizetések. A maradó pénztárak esetében nagy kérdés, hogy üzletileg, méretgazdaságossági szempontokat szem előtt tartva miként lehet őket fenntartani. Egyelőre nem tudni, hogy a 11 pénztárból hányan maradnak biztosan a piacon, és hányan döntenek a működés feladása mellett, azonban vélhetően a többség a maradást fogja választani.

A kieső kereslet elsőszámú vesztesei a kisebb cégek lehetnek, mivel a magánnyugdíjpénztárak többnyire ezekben rendelkeztek a legnagyobb befolyással. A magánnyugdíjpénztárak a teljes portfóliót alapul véve a Rábában 13, az Állami Nyomdában 11,5, a Graphisoft Parkban pedig 6,2 százalékos befolyással rendelkeztek tavaly szeptember végén a Stabilitás adatai szerint.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!