Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Bioetanol: csak az biztos, hogy olcsó

2011.02.23. 13:36
Kevés olyan dolog van ami egyszerre olcsó és drága, környezetbarát és káros, szűk lobbi érdekeket szolgál és jobb lesz tőle a világ. Az E85 a legvitatottabb üzemanyag, hívei a zöld és fenntartható jövőt látják benne, üldözői szerint miatta éheznek az afrikai gyerekek. Ma mindenesetre az állam jövedékiadó-mentességgel is támogatja terjedését, így száz forinttal olcsóbb, mint a benzin, forgalma tehát egyre nő.

Egyre népszerűbb a zöldbenzin, nagyjából ez az egy, amiben mindenki egyetért, ha E85-ről van szó, ennél nagyobb közös halmazt nehéz találni az autósok, szerelők, olajvállalatok és szakmai szervezetek véleményei között. A hazai fogyasztás alig egy év alatt megtízszereződött, és a kutak közül is egyre többen látnak benne fantáziát. A siker titkát nem nehéz megfejteni: mindaddig, amíg az állam a jövedéki adón keresztül támogatja a zöldet, és az E85 literje száz forinttal olcsóbb, mint a benziné, az autósok szívesen tankolják.

De miért E85 az E85?

Az E85 a bioetanolra vonatkozó egyik szabvány kódja, Magyarország ezt vezette be 2006-ban. Az üzemanyagnak 99 százalékos szeszből kell készülnie legalább 5, legfeljebb 25 százalék benzinnel keverve - a pontos arány azonban akár évszakonként is változhat, telente például több benzint tesznek bele az indítást segítve. (És több jövedéki adót fizetnek a bekevert benzin után.)

A mintegy 1600 magyarországi kút döntő része egyelőre nem forgalmazza az E85-öt, a nagyobb láncok közül eddig elsőként és egyedüliként az Agip szállt be az üzletbe. A vám- és pénzügyőrség statisztikája szerint 2009 szeptemberében még csak 323 ezer liter fogyott E85-ből, fél évvel később már 664 ezer. Márciustól ennél is nagyobb növekedés indult be: 2010 augusztusában már 3,77 millió liternyi E85-öt tankoltunk. Összehasonlításképpen: az augusztusi adat alapján kalkulálható éves forgalom még mindig csak töredéke az összességében 3 milliárd liter körüli éves üzemanyagforgalomnak. A növekedés pedig annak is köszönhető, hogy valójában mindenki tankol bioetanolt: az állami előírások szerint a rendes benzin literje egyre növekvő mértékben, tavaly november óta már hat százalékában etanolt kell tartalmazzon.

Két kiló kukorica

A jellemző hazai alapanyag a kukorica, aminek nem csak éghajlati, hanem kulturális okai is vannak. A Magyar Bioetanol Szövetség elnöke, Héjj Demeter szerint a gazdák biztosra mennek, a kukoricát pedig valakinek biztosan el tudják adni.

A tőkehiányos mezőgazdasági szektorban nem jellemzőek a hosszú távú kapcsolatok, a termés mennyisége és minősége az időjárás függvénye, a termelők többsége pedig egy jobb árért bármikor felrúgja a szerződést. Érdemes több helyre eladható növényben utazni, majd végül a legjobb árat kínáló vevőt választani. “Senki nem fog cukorcirokot termeszteni abban bízva, hogy majd a bioetanol üzem megveszi” - magyarázza Héjj.

Magyarországon egy jobb évben 9 millió tonna kukorica terem, amiből a belső fogyasztás alig 4 millió tonna, és ebben már benne van a takarmány is. Jelenleg kevesebb, mint fél millió tonnát használnak el évente bioetanol gyártásra, két kiló kukoricából durván egy liter üzemanyag hozható ki.

Elmegy az alkohollal is

Bioetanlt kételyek nélkül csak a külön erre a célra épített flexifuel autókba, vagy átalakított autókba lehet tankolni, kételyekkel viszont bárhová. Még autószerelőktől is szélsőségesen eltérő véleményeket hallani arról, hogy hogyan hat az alkohol a tömítésekre és a motorra, egyesek szerint az 1995 után gyártott autókba gond nélkül és korlátlanul tankolható, mások szerint őrültség hagyományos benzines kocsit hajtani vele. Akármi is az igazság, az árérzékeny magyar autósok jellemzően az 50 százalékos középútat választják, a zöldbenzint használók többsége fele-fele arányban tölt benzint és E85-öt a tankba.

e85450

Ez is magyarázza, hogy a hazai bioetanol fogyasztás megugrása nálunk egyáltalán nem járt együtt az úgynevezett flexiufuel autók számának arányos növekedésével, az utóbbi években alig néhányan vásároltak új, kimondottan bioetanolra tervezett járművet. (Jelenleg kb. 300-350 ilyen autó közlekedik Magyarországon.)

De minek?

“Az alacsony ár meghozta a magyarok étvágyát az E85-re, és nem kétséges, hogy a jövedékiadó-mentességgel biztosított állami támogatással szinte bármire rászoktathatók a fogyasztók, az igazi kérdés csak az, hogy ez kinek éri meg” - kommentálta az Indexnek a zöldbenzin terjedését egy energetikai szakember. Szerinte az etanol ilyen mértékű állami támogatása végiggondolatlan és egy szűk lobbi érdekeit szolgálja.

Olcsóbb is lehetne

A bioetanol gyártása Magyarországon 2008 közepén indult Szabadegyházán, ahol a Hungrana napi szinten háromezer tonna alapanyagot dolgoz fel. A gyártó monopolhelyzetben van az országban. A benzinkutak is a hagyományos üzemanyagoknál nagyobb haszonnal értékesítik az E85-öt. Franciaországban több mint negyven százalékkal olcsóbb az E85 a hagyományos benzinnél, hazánkban csak 30 százalékkal.

Egyes érvrendszerekben előkerülnek az afrikai éhezők is, illetve a pusztuló esőerdők, a bioetanol világszintű elterjedése szerintük felsrófolná az egyébként is magas élelmiszerárakat, a növekvő igények kielégítéséhez pedig új termőterületeket kellene bevonni az erdők rovására.

A bioetanol ellenlábasai által sokat idézett, etanolhívek által pedig sokat cáfolt tanulmányok szerint a zöldbenzin energiamérlege negatív, egyes becslések szerint a kukoricatermesztés során 30 százalékkal több energiát használnak fel, mint amennyit a kész termékből ki lehet nyerni.

Különben nem gyártanák

Ha így lenne, nem érné meg gyártani, veti fel Lengyel Attila, Magyarország egyetlen E85 gyárának vezére. A Hungrana első embere szerint nem igaz, hogy több energiát használnak el az előállítás során, mint amennyit nyernek belőle, ehhez hasonló érvekből csak a bulvársajtó táplálkozik, komoly számítások és uniós előírások állnak a gyártás mögött.

000 Par944869

A 350 magyar kutat ellátó vállalat vezetője az Indexnek elmondta, néhány évvel ezelőtt állami segítség nélkül, saját erőből vágtak bele az E85 gyártásába, és bár az utóbbi évek időjárása nem nekik kedvezett, normális körülmények között, 6-8 éves időtávon megtérülhet egy ilyen beruházás.

Szerinte a bioetanolnak számos környezeti előnye van. Jóval kevesebb szénhidrogén kerül a levegőbe az E85-tel hajtott autók kipufogójából, és ha ki nem is válthatja a fosszilis energiát, csökkenti az importfüggőséget. A mezőgazdasági túltermelés feleslege jól hasznosítható, a bioetanol mellékterméke pedig kiváló takarmány. Lengyel Attila szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kidolgozott Nemzeti Cselekvési Terv a megújulók között megfelelő szerepet szán a bioetanolos közlekedés fejlesztésének is.

Nem éri meg

„Az E85 jövedéki adómentessége a legdrágább módja a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének” - véli a Mol, aki nem árul E85-öt. „A piaci környezet nem indokolja, hogy a Mol erre a szegmensre koncentráljon. A magas etanol tartalmú üzemanyagokat csak speciálisan erre a célra kialakított gépjárművek használhatják, amelyek becsült száma a jelenlegi hazai járműállományban jóval egy százalék alatti” - mondták az Indexnek a cégnél.

Így készül a magyar etanol

Az etanolgyártás során növényi eredetű cukrot erjesztenek alkohollá. A szárított kukorica őrlésével készül a kukoricadara, amiből először a keményítőt víz és enzimek hozzáadásával kivonják, majd cukorrá alakítják. Ilyenkor a pépet gőzzel felmelegítik, majd rövid ideig nagy nyomáson és hőmérsékleten csőrendszerben áramoltatják. Innen az anyag expanziós berendezésbe jut, ahol a hirtelen nyomásesés következtében a növényi sejtek belső víztartalma felforr, a sejtfalak felszakadnak, az összes keményítő az oldatba kerül, és hozzáférhetővé válik az enzimek számára. A cukrot élesztőgombák alkohollá alakítják. A gyártási folyamat nagyon hasonlít a sörgyártáshoz, és mivel a kierjedt folyadék alkoholtartalma is 10 százalék körüli, a közbenső állapotot az etanolgyártásban sörnek hívják. A sört tiszta szesszé desztillálják.

Hasonló okok miatt nem forgalmaz itthon E85-öt a Shell sem, a cégnél úgy nyilatkoztak, egyelőre nem is tervezik az üzemanyag hazai árusítását. Külföldi kútjaikon ugyanakkor található zöldbenzin, sőt a cég számít a világ legnagyobb bioüzemanyag kereskedőjének. A legnagyobb forgalmuk Brazíliában van, ahol a flexifuel járművek száma már a tízmilliót is elérte. Európában csak a skandináv piacon vannak limitáltan jelen ezzel az üzemanyaggal. Az OMV szintén gyárt, de hazánkban nem forgalmaz. Magyarországon csak az Avia, az Agip és az Oil kutakon lehet hozzájutni az E85-höz.

“Ha a nagyok közül valaki belépne a piacra az E85-tel, azzal alighanem beindíthatná az egész ágazatot, de kiszámíthatatlan következményekkel járna, arról nem is beszélve, hogy nem várt adókiesést okozna az államnak” - mondta az Indexnek az egyik zöldbenzinszkeptikus.

Bürokrácia és szennyvíz

Ugyanakkor számos további tényező is akadályozza az E85 elterjedését. Például az, hogy egy üzem beruházása rendkívül drága, az állam bürokráciájában elveszik a pályázó, banki hitelhez jutni pedig a folyton változó jogszabályi környezetben alig van esély. 2006-ban 31 darab, épülő etanolüzem építését jelentettek be, ezek közül egyik sem valósult meg. „Volt köztük olyan, amelyik mire megszerezte az egyik engedélyt, addigra már lejárt a másik” - érzékeltette a helyzetet egyik forrásunk.

000 Was1134264

De ha felépült a gyár, az üzemeltetés akkor is drága, egy 2009-es tanulmány szerint egy liter bioetanol után 13 liter szennyvíz képződik, amivel kezdeni kell valamit, akárcsak a többi melléktermékével. Az etanol ráadásul csővezetékekben hosszú távolságra nem szállítható, mivel megköti a csővezetékben található vizet és szennyező  anyagokat, ezért közúton, vasúton, és vízi úton kell szállítani, ami szintén többlet költséget jelent.

Valami lesz

A bioetanol tehát közel sem a fenntarthatóság záloga, de nem is az ördögtől való. Hogy milyen jövő előtt áll, az nagyban függ az uniós és a magyar szabályozástól. Az Index által megkérdezett szakemberek szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy mi a kormány konkrét elképzelése a hazai zöldbenzin jövőjével kapcsoltban, például, hogy osztrák mintára sok kicsi üzemet, vagy hatékony nagyüzemeket látna szívesen.

A parlament novemberben fogadta el a bioüzemanyag-törvényt: a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által beterjesztett jogszabály szerint 2020-ig a közlekedés energiaigényének tíz százalékát kell megújuló energiából fedezni. Az üzemanyag-forgalmazóknak havi bontásban kell teljesíteni a kormány által meghatározott – jelenleg hatszázalékos – mennyiséget, arról havi elszámolásban kell tájékoztatást adni. Ennek elmulasztása bírságot von maga után. A kormány minden év első negyedének végéig rendeletben dönt arról, hogy a következő három évben mekkora legyen ez a részarány.

Parkírozzon Motalkóval!

Az alkohollal kevert üzemanyagnak régi hagyománya van, már 1908-ban a Ford T-modellnek is volt etanolos verziója, az A-modellt pedig már kimondottan univerzális hajtású járműnek tervezték. Magyarországon 1927-ben lehetett először alkoholos benzint tankolni, az 1:4 arányú keverékét Motalko néven hozták forgalomba. Etanollal a benzin hatékonyságának csak hetven százalékát lehet elérni és nehezebben is indul az autó a hidegben, a drága kőolaj viszont könnyen feledteti ezeket a hátrányokat.

Az etanolos benzin népszerűsége a második világháború után alábbhagyott, a 70-es évek olajválságakor azonban újra előkerült az ötlet: a brazilok átfúvókázott bogárhátúakkal itatták az olcsó tiszta szeszt. Innen indult aztán újabb hódító útra az etanol, és került végül egyre több svéd, holland, francia és német autóba is. A recept pedig mindenhol idomult a helyi viszonyokhoz: a cukorrépától a kukoricán át a búzáig szinte bármi alkalmas lehet a gyártásra, a bekeverés aránya is országonként eltérő.