Három év, 2354 milliárd – ez a Matolcsy-csomag

Jövőre 550 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 902-902 milliárd forint – ilyen mértékű kiigazítást jelent a HVG értesülései szerint a Matolcsy-csomag, amit hétfőn este mutattak be a Fidesz-frakciónak. A Fidesz és a KDNP összevont frakcióülése hét órakor kezdődött; információink szerint a képviselők nem sokkal az ülés előtt még azt sem tudták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti-e a csomagot.

	2012	2013	2014
Foglalkoztatás	195	213	213
Tömegközlekedés	45	60	60
Nyugdíj	99	129	129
Gyógyszerkassza	83	120	120
Felsőoktatás	12	38	38
Állami és önkormányzati finanszírozás	32	122	122
Államadósság-csökkentő alap befizetései	90	220	220
	550	902	902

Végleges csomag, tesztelésen

A kormányfő egyfelől vélhetően próbál kimaradni a várhatóan komoly vitákat kiváltó csomag mögül, hogy azt ne Orbán-csomagként emlegessék, annak hivatalos keddi bemutatása is Matolcsy György és Navracsics Tibor feladata lesz. Másfelől viszont, éppen a várható viták, akár a kormánypárti képviselők nemtetszése miatt is, elképzelhető, hogy Orbánra is szükség lesz, hogy a csomagot párton, frakción belül le tudják nyeletni.

Lapunk tudósítójának a fideszes képviselők már korábban azt mondták, a csomagon a viták ellenére már aligha lehet változtatni, ami a frakció elé kerül, az egy végleges javaslat lesz. Így a mostani tájékoztatás elsősorban azt a célt szolgálhatja, hogy az éles bemutatás előtt teszteljék annak fogadtatását.

Nagyobb szigor

A kiszivárgott számok szerint a strukturális reformok a korábban beharangozott területeket érintik (tömegközlekedés, nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, munkanélküliségi ellátórrendszer, gyógyszerkassza), illetve az államadósság jelentős levágását eredményezik. Látszólag úgy tűnik, hogy a kiigazítás nagyobb méretű lesz, mint azt az eddigi kommunikáció alapján sejteni lehetett, ám ennek egy nagy tétel az oka, a nyugdíjvagyonból deficitcsökkentésre felhasznált 530 milliárd forint.

A kormány az államadósságot a GDP 65-70 százalékára óhajtja leszorítani, amire a kasszák vagyonának 63 százalékát szánja. Ha viszont teljes összeget erre fordítaná, megcélozhatná akár a 60 százalékos maastrichti limitet is – írja a HVG. Az egyes ágazati intézkezdések hatása, mint az a táblázatunkból is látszik, három év alatt – legalábbis ha bejönnek a tervek – nagyjából 1800 milliárd forint.

Reform helyett nyugdíjpénz-felélés

Jövőre még nem, de 2013-ban és 2014-ben a legnagyobb tételt az államadósság-csokkentő alap jelenti. Ez viszont nem reformintézkedést jelent, hanem az elvont nyugdíjvagyon felélését, és egyben arra utal, hogy a költségvetés stabilizálásában a reformoknak a vártnál kisebb, a nyugdíjvagyon jelentette egyszeri tételnek a vártnál nagyobb szerepe van.

A kormányzati tervekből kitetszik, hogy az „államadósság-csökkentő alap” – hivatalos nevén Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő alap – 2012-ben 90 milliárd forinttal, de még a következő két évben is 220-220 milliárddal fogja javítani a költségvetést. Az idén 530 milliárdot szív belőle magához az állam, vagyis a későbbi időkre szánt megtakarításokból több mint ezer milliárdot elkölt" – írja a HVG.

Az idei 530 milliárdos elszívás a kormányszóvivő egy múlt heti nyilatkozata alapján azonban kérdésesnek tűnik. Nagy Anna a hétvégi kormányülést megelőzően azt mondta, hogy az idei költségvetésben szereplő 530 milliárd forintnyi előirányzat helyett 434 milliárd forintnyi bevétel kerül az állami nyugdíjrendszerbe a magánnyugdíjpénztáraktól érkező vagyonelemek értékesítéséből. A közel százmilliárdos eltérést azzal magyarázta, hogy a kormány friss számításai szerint idén 900 helyett 800 milliárd forintos lehet a nyugdíjkassza hiánya.

Az eltérés oka lehet, hogy a rokkantnyugdíjazási rendszer mellett a kormány a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét is jelentősen visszaszorítaná. A Hírszerző értesülése szerint a kormányfő a Fidesz frakcióülésén azt mondta, hogy "egy nyugdíjkorhatár van".

A lap fideszes forrásai szerint ez azt jelenti, hogy leszámolnak a korkedvezményes nyugdíjakkal, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt senki ne mehessen nyugdíjba. Ez alól a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezménye lenne az egyetlen kivétel. A legnagyobb felháborodás a rendőröknél, tűzoltóknál lehet, itt a kormányfő is nagy ellenállásra számít – írja a Hírszerző.

Bár a kormányfő korábban nem hozakodott elő a rendőrök kedvezményes nyugdíjazásának szigorításával, a téma már napirendre került a választások óta, igaz, csak szűkebb körben. Pintér Sándor belügyminiszter 2010-ben a rendőrszakszervezetekkel tárgyalva többek között jelezte, hogy 25 évről 30-ra emelkedne a kedvezményes nyugdíj megszerzéséhez szükséges szolgálati évek száma, a kiszivárgott információk alapján azonban lehet, hogy nagyobb szigorításról lesz szó.

Dolgozni kell

A lap úgy tudja, hogy három év alatt 357 milliárddal csökkentenék a nyugdíjcélú kiadásokat. Elképzelhető, hogy a költségvetés kivonul a nyugdíjrendszer finanszírozásából – erre Orbán Viktor már korábban utalt –, vagyis csak a munkavállalók befizetéséből származó nyugdíjjárulékot lehet majd nyugdíjkifizetésre költeni. Ez akár jelentős nyugdíjcsökkenést is okozhat, míg a foglalkoztatás fel nem fut a kormány által tervezett szintre.

A foglalkoztatási reformtól a költségvetési egyenleg robusztus, 621 milliárdos javulását várják. Utóbbi két elemből állna össze: a foglalkoztatás növekedésével emelkedő adóbevételekből, illetve a munkanélküliek támogatásának csökkentéséből. Ennek érdekében, tudomásunk szerint, a kormány ismét csökkenteni tervezi a munkanélküli-ellátás időtartamát – a drasztikusabb javaslat a mostani 270 napot 90 napra faragná le, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás –, míg a Hírszerző úgy tudja, hogy leszállítanák a tankötelezettséget 15 évre.

A nyugdíj- és a foglalkoztatási reform határán mozog a rokkantnyugdíjasok ügye. Ebből a 700 000 emberből nagyjából 350 000 még nincs nyugdíjaskorú, a kormány – korábban napvilágot látott tervek szerint – a támogatások csökkentését, és legalább 100 000 rokkantsági nyugdíjon lévő újbóli munkába állítását tervezi.

Jön a MÁVAUT és a drágább gyógyszer

A csomag szerint 165 milliárddal menne kevesebb tömegközlekedésre, ám ez, annak fényében, hogy a Bajnai-kormánynak nem sikerült érdemi kiadáscsökkentést elérni, illúziónak tűnik. Az e-útdíj bevezetése és a dugódíj hozhat ugyan olyan többletbevételeket, amit a közösségi közlekedésre lehet fordítani, ám ezeknek az intézkedéseknek a pénzügyi hatása egyelőre kérdéses. A kormány átfogó tömegközlekedési holding létrehozására készül, aminek a MÁV, a Volán-társaságok és a BKV is tagja lenne.

A gyógyszerkassza állami támogatását a következő három évben 83-120-120 milliárddal nyesik meg, a felsőoktatásból 12-38-38 milliárdot vonnak el. Ez utóbbi intézkedés feltehetően elsősorban a hallgatók számának csökkentésével valósul meg, míg utóbbit a gyógyszergyártók befizetéseinek növelésével, ami elkerülhetetlenül a gyógyszerek árának emelkedéséhez vezethet. A HVG azt írja: az eddigi 12 százalékos rabbat feltehetően 18 százalékra nő, és az orvoslátogatói „adót” is 50 százalékkal emelik, ami egyenértékű a versenyképes honi gyógyszergyártás legyalulásával.