Kimaradunk a versenyképességi paktumból

Európa legversenyképesebb adórendszerét akarjuk, ehhez független adórendszer kell – indokolta Orbán Viktor miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, Magyarország miért nem csatlakozik a versenyképességi paktumhoz, ahogyan fogalmazott, miért nem adja fel az adórendszere függetlenségét. Az adóharmonizációt az unió nagyobb, viszonylag magas társasági adókulcsot alkalmazó államai szorgalmazzák; elsősorban azok, akik úgynevezett nettó befizetőként finanszírozzák az Európai Uniót.

A magyar kormányfő közölte, stratégiai szempontból sem tartja jó ötletnek az európai adóverseny megszüntetését. A paktum hat pontjából az öt másikkal egyetért, mert azok tartalma abba az irányba mutat, mint a Széll Kálmán terv (ilyen cél a versenyképesség növelése, a foglalkoztatottság emelése, a közpénzügyek fenntarthatóságának javítása és a pénzügyi stabilitás megerősítése). A döntésről a miniszterelnök egyeztetett a parlamenti pártokkal.

Elnökként nem csatlakozunk

A döntésnek legfeljebb a politikai üzenete kellemetlen, hiszen az Európai Unió soros elnöke döntött úgy, hogy nemet mond az idén márciusi eurócsúcson született döntésre, miközben az EU-tagok túlnyomó többsége csatlakozik a megállapodás. Másfelől tény az is, hogy a közép-európai térségből a csehek sem csatlakoznak, és várhatóan kimarad belőle Nagy-Britannia és Svédország is. A júliusban az EU-elnökségben minket váltó lengyelek viszont csatlakoznak, akárcsak Dánia, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia.

A magyar döntés a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn kiadott közleménye fényében cseppet sem meglepő. Abban ugyanis az olvasható: „ma Magyarországnak nem áll érdekében a versenyképességi paktumhoz csatlakozni. Magyarország ugyanis minden olyan lépést megtesz, amely az EU strukturális paktumában szerepel, sőt a Széll Kálmán Terv ennél még ambiciózusabb intézkedéseket tartalmaz, úgy, hogy közben megtartja adórendszere függetlenségét is”. A minisztérium szerint a szakmai érvekből egyértelműen kiderül, hogy a paktum nem illeszkedik Magyarország a társaságiadó-politikájába.

A tervekben szerepel a közös társasági adóalap terve – ez az, amit mi nem szeretnék –, ennek konszolidált és konszolidáció nélküli változatát is elkészítették. Az NGM számításai szerint az úgynevezett közös konszolidált társasági adóalap alkalmazása a magyarországi társaságiadó-bevételek csökkenését eredményezné. A konszolidáció nélküli adóharmonizációs nagyjából 30 százalékos adóalap-emelkedést jelente, ami rontaná az ország versenyképességét. Ráadásul mindkét esetben megszűnne a rendszer rugalmassága, és veszélybe kerülne a helyi iparűzési adó is; maga Brüsszel is úgy számol, hogy 0,2-0,9 százalékkal rontaná a lépés a magyar GDP-t.

A szigor jön

Orbán Viktor azt is bejelentette: elkészültek azok a jogszabálytervek, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Unió szigorúbb ellenőrzés alá vonja a tagállamok gazdálkodását. A stabilitási paktum szigorításának hat jogszabályból álló csomagját pénteken a brüsszeli csúcson terjesztik be. A miniszterelnök azt reméli, hogy júniusban, még a mi elnökségünk alatt megszülethet ezekről a határozat.

A hivatalosan válságkezelő mechanizmusnak hívott program alapja 500 milliárd euró lesz, ez az alap 2013-tól működhet, addig marad a mostani, kisebb költségvetésű program. Orbán kitért arra is: a versenyképességi paktum és e hat jogszabály között átfedések vannak, de a paktumhoz csak lehet csatlakozni, a jogszabályok viszont kötelező érvényűek.