A sportcsarnok miatt nincs fizetés

2011.03.29. 10:26 Módosítva: 2011.03.29. 14:10
Túlárazottak a ppp-s szerződésekkel megvalósult beruházások, mondja Hegmanné Nemes Sára, a konstrukciókat felülvizsgáló fejlesztési minisztérium államtitkára. Száz építkezést vizsgálnak, ezek évente több mint százmilliárddal, összesen 3000 milliárd forinttal terhelnék a költségvetést. Nem fogják: a következő években a ppp-szerződéseket megszüntetik; hogy mennyiből és milyen ütemezéssel, azt még nem tudni.

Két autópálya - az M5-ös és az M6/M60 Dunaújváros-Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszai -, két börtönépítés - a tiszalöki és a szombathelyi -, valamint felsőoktatási, kulturális és sportcélú beruházások szerepelnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban vizsgált ppp-s konstukciók listáján. Ezek közül sok szerződést szabálytalanul, közbeszerzés, de legalábbis érdemi verseny nélkül kötöttek; hat olyan megállapodás van az oktatási programok közül, amiket tavaly áprilisban, már a választások után kötött meg az akkor leköszönő kormány egyik OKM-es államtitkára, mondta Hegmanné.

A minisztérium számításai szerint ezek a szerződések nagyjából 1000-1050 milliárd forintnyi beruházási értéket jelentenek - ebből 800-850 milliárdot az autópályák -, ám a 15-20, de esetenként 30 évet is elérő futamidő alatt az állami költségvetést összesen 3000 milliárd forinttal terhelik meg. Az államnak ebben az évben 120 milliárdot, a következő négy évben évi 124-128 milliárdot kell kifizetnie ppp-díjként. (Igaz, ezek bruttó összegek, az áfa visszajön a büdzsébe, így a tényleges állami kiadás ennél nagyjából húsz százalékkal kevesebb.)

ppp

A legtöbb ppp-s szerződés túlárazott volt, ráadásul a fejlesztéseknek sok esetben az indoka sem látható, mondta az államtitkára. Példaként említette a bajai főiskolát, aminek a fejlesztése során 2500 fős hallgatói létszámmal kalkuláltak, holott a főiskolára jelenleg 1300-an járnak, és a legjobb évben sem haladta meg a hallgatók száma a 2300-at.

Vannak olyan települések, amik a Sport XXI. program keretében - ennek a programnak a felülvizsgálata haladt el leginkább - úgy építettek tanuszodát, hogy a működésre sincs elég pénzük, van, ahol az iskolájuk fenntartásához alig van gyerek. Sok önkormányzat a ppp-díj rá eső felét nem is tudja fizetni, mások rosszabb helyzetben vannak, mert a vállalkozóknak inkasszójuk van az önkormányzat számlájára. "Néha ahhoz is ügyesen kell sakkozni a pénzekkel, hogy a béreket ki tudják fizetni".

A legnagyobb problémának az M6-os és M60-as autópálya látja a kormány, derült ki az államtitkár szavaiból. Szerintük már a statisztikai, forgalomszámlálási adatok sem indokolják annak a sztrádapárnak az elkészítését (ennek ugyanakkor ellentmondani látszik, hogy a 2007-ben készült forgalombecslésnél a válság ellenére is 20-25 százalékkal nagyobb a sztráda forgalma). Ráadásul pénzügyi gondok is vannak: csak az M5-ös és M6/M60-as autópályák ppp-díja eléri az évi 100 milliárd forintot, miközben az autópálya-matricák értékesítéséből származó árbevétel - nem ezen a két sztrádán, hanem az összesen - mindössze évi 50 milliárd forint.

Az M6-osnak a Dunaújváros és Szekszárd közötti szakaszán komoly műszaki hiányosságokat találtak - a Szekszárd és Pécs közötti szakaszok műszaki, jogi és pénzügyi vizsgálata még most folyik -, tíz helyen vettek mintát az aszfaltból, a mintákból hat nem volt megfelelő, egy "közepesen hibás" besorolást kapott, és csak hármat találtak jónak. Emiatt az út ugyan nem veszélyesebb, de az élettartama rövidül, a vállalkozó pedig tízmilliárdos nagyságrendű nyereséget ért el. Az NFM szerint a kivitelező konzorcium a magyar szabványoktól eltérő műszaki megoldásokat alkalmazott, és megsértette az állammal kötött szerződést, így azt az állam akár fel is mondhatná.

Ez persze nem lesz egyedi eset: a minisztérium tervei szerint ugyanis valamennyi ppp-konstrukciót kiváltják más, kedvezőbb kondíciójú szerződésre. "Néhány vállalkozó ugyan perrel fenyegetőzik, de állunk elébe" - mondta az államtitkár, aki szerint a bírósági eljárás már csak azért is jó, mert akkor független igazságügyi szakértő állapíthatja meg egy-egy beruházás valódi értékét. Szintén szakértők vizsgálják annak az 54 kortárs műalkotásnak a sorsát, amiket közbeszerzés nélkül készíttettek összesen 567 millió forintért a ppp-programok részeként.

Arra a kérdésre, hogy a ppp-szerződéseket milyen ütemezés szerint alakítják át, és erre mennyi pénzt szán az állam, az államtitkár azt mondta: várhatóan az idei második negyedévben kezdődik a szerződések átalakítása. Azt viszont nem tudtuk meg, idén ez mennyibe kerülhet, és mennyit spórolhat a változtatásokkal a költségvetés.