Sok céget nem érdekel Rogán bérfenyegetése

Változatos képet mutatnak a helyi bértárgyalások: még az állami szektorban is több helyütt arra várnak a dolgozók, hogy munkaadójuk eleget tegyen Orbán Viktor ismételt kívánságának, miszerint júniusra már tényleg senki nem járhat rosszul az új szja-val - írja a Napi.

Akadnak munkahelyek, ahol a konjunktúra lehetővé teszi az elmúlt két év elmaradásainak pótlását is, de a legtöbb munkáltató épp csak az adórendszer miatti korrekciót képes megadni, a reálkereset-vesztést nem tudja ellensúlyozni.

Vonakodva emelnek

A Vasas Szakszervezeti Szövetség 250 munkahelyi szervezetéből 88-nak sikerült eddig megállapodást kötnie a munkáltatókkal, ami 13 ezer dolgozó fizetését érinti - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Balogh Lívia, a szakszervezet alelnöke.

Jellemzően 3-6 százalékos emelést értek el, méghozzá úgy, hogy a munkaadók először többnyire azt deklarálták: nem kívánják kompenzálni a nettó keresetveszteségeket. A helyi alapszervezetek vagy valamilyen fix összegű pluszért, vagy a 300 ezer forint alatti keresetűek számára nagyobb mértékű százalékos emelésért küzdöttek, általában sikerrel.

Ez jelenleg eredménynek számít, de csak a tavalyi nettó fizetések szinten tartásához elég, nem kompenzálja az infláció, illetve a munkavállalói járulék félszázalékos emelése okozta reálkereset-csökkenést. Több munkahelyen januárig visszamenő hatályú emelést értek el - ami egyébként ritkaságszámba megy a magyar munkaerőpiacon -, de olyanok is akadnak, ahol csak az üzleti év májusi zárása után kezdődnek meg a tárgyalások.

Megint akad 13. havi bér

A jelentősebb emeléseket a járműgyártásban és az elektronikai ágazatban érték el - utóbbiban komoly munkaerő-keresletet is tapasztaltak a szakszervezetek, mivel a cégek kezdik visszaállítani a korábbi állományukat -, valamint ott, ahol a válság után lassan helyreáll a régi munkarend a csökkentett munkaidő helyett (ezeknél gyakran pótolják az elmúlt két év elmaradt fizetésemeléseit is).

Egyre több helyen sikerül megállapodni negyedéves év végi juttatásokról, bónuszokról, sőt akadt, ahol 13. havi bérről is - mondta az alelnök, hozzátéve: a tagoknak évi 200-300 ezer forint közötti cafeteriakeretük van, és idén ennek adóterheit is nagyrészt átvállalta a munkaadó. Mivel a Széchenyi pihenőkártyáról csak a napokban született meg a kormányhatározat, ezért azt még nem kínálták fel a munkaadók, és a csúszás miatt várhatóan ebben az évben már inkább maradnak a jól bevált üdülési csekkes megoldás mellett - mondta Balogh Lívia.

Változatos egyezségek

Ahol vannak megállapodások, ott többnyire csak a 300 ezer forint alatti keresetűek tavalyi nettójának szinten tartásáról szóló egyezségek születtek, és széles, 0-11 százalékos sávban szóródnak az emelések - számolt be lapunknak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

Több helyütt is úgy indultak az egyeztetések, hogy a munkaadók  csak elbocsátások mellett vállalták volna a jelentősebb béremelést.

1. A BKV-nál 5,5 százalékkal növelik a 250 ezer alatt keresők bérét, 300 ezerig pedig minimum 3,5 százalékos, az szja-változás függvényében meghatározott béremelésről állapodtak meg a felek, míg 300 ezer fölött nincs idén emelés.

2. A MÁV-csoportnál a 300 ezer alatt keresők fizetését 3,5 százalékkal növelik 2011-ben.

3. A Molnál minden dolgozó fizetése 4 százalékkal emelkedik, ott azonban jóval a másutt megszokott 200-300 ezer forintos éves cafeteriakeret fölött vannak a béren kívüli juttatások.

4. A vegyiparban az ágazati megállapodás 4-6 százalékos emelésről szól, de a helyi tárgyalások, egyezségek változatos képet mutatnak: van, ahol nem lesz bérnövelés, de akad gumigyár, ahol 11 százalékot ajánlott a munkaadó.

5. A szálloda- és vendéglátóiparban sok helyütt még tárgyalnak, ahogyan a teherfuvarozóknál is.

A vidéki városi tömegközlekedési cégek közül Miskolcon - ahol az ügyészség vizsgálja a Miskolci Holdinghoz tartozó cégekkel kapcsolatos ügyeket a polgármester feljelentései alapján - még el sem kezdődtek a tárgyalások, de a többi városban is elhúzódnak az egyezkedések. Borsik szerint a munkaadók sokszor a könnyebb ellenállás felé mozdultak, és inkább a béren kívüli juttatásokkal kompenzálnak.

Ahol a nettó sem szent

Akadnak ágazatok, ahol még a tavalyi nettó szinten tartását sem tudják meglépni a munkaadók. Két meghatározó sörgyárnál például nem lesz idén béremelés - mondta el Hegyi István, az MSZOSZ bérpolitikai szakértője. Az építőiparban többnyire szintén elmarad az emelés, a cafeteria adóját pedig a dolgozók fizetik.

A ruhaiparban többnyire csak a minimálbért növelték, másra nem volt pénz.  Az élelmiszeriparban alágazatonként változó az emelések szintje, 0-7 százalék között szóródik, de a konzerviparban például március és június között kezdődnek csak a tárgyalások.

A hagyományosan rosszul fizetett szociális területen sok cégbe kiszervezett intézménynél még a szakmai minimálbért sem kapják meg a dolgozók, elsőként ennek korrigálását szeretnék elérni. Érdekképviseletük szerint a munkavállalók 40 százalékának csökkent a nettó bére 2011-ben.

Nulla a Volánoknak?

Továbbra sincs megállapodás több Volán-társaságnál sem. A tagszervezetek nem írták alá az alágazati megállapodástervezetet, mivel az kevesebbet ajánlott volna az OÉT-ajánlásban foglaltaknál.

Arra várunk, hogy a munkáltató és a kormány egyértelműen foglaljon állást, be akarja-e tartani a miniszterelnök többször is elismételt kívánságát az OÉT-ajánlás teljesítéséről, illetve arról, hogy senki nem járhat rosszabbul az adóváltozásokkal - mondta a Napi Gazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Szavai szerint a tagszervezetek most levélben próbálják megtudni a kormánytól, hogy kell-e érvényesíteni ezt a kívánságot, vagy sem - a helyi tárgyalásokon a Volán-társaságok vezetői arra a tulajdonos MNV Zrt-.től származó, Fellegi Tamás miniszter által aláírt levélre hivatkoznak, amely nullaszázalékos béremelést ír elő számukra 2011-re. Többször is elhangzott részükről - idézte Palkovics -, hogy ha jön a bérkommandó, majd nekik is megmutatják ezt a levelet.