Most az OECD szólt be a kormánynak

Nem tetszik az OECD-nek az elmúlt egy év két legnagyobb horderejű kormányzati intézkedése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrisebb tanulmányában a kormány bevételnövelő intézkedéseit kifogásolja.

A dokumentum szerint a közelmúltban végrehajtott adócsökkentéseket inkább a kiadások visszaszorításából kellet volna finanszírozni. Az OECD javaslatai szerint az adóbázis kiszélesítése és a magasabb ingatlanadók alkalmazása jobb megoldás lenne, mint az adókivetések.

Az OECD nevesíti is a kifogásokat. A dokumentum megfogalmazása szerint az adócsökkentéseket nem "az egyes szektorokra kivetett egyszeri, torzító hatású adókból, illetve a nyugdíjrendszer második kötelező tőkeedezeti pillérének eltávolítása révén" kellene finanszírozni.

Gurria szerint nem jó egyes ágazatok különadóztatása, mert nem lehet erre következetes adórendszert építeni. A bankadóról elmondta, hogy mérsékli a kritika élét az, hogy be van jelentve az exit-stratégia, tehát nem állandó érvényűek, illetve el kell ismerni azt is, hogy más országok is ebbe az irányba mozdultak el.

A nyugdíjrendszer átalakításáról megfogalmazott kritikákrólt a főtitkár úgy fogalmazott: az önkéntes pillérek nagyon jók, ilyen Magyarorzágon ezen túl is lesz, szóban azonban a nyugdíjállamosítást nem igen kritizálta (a fentebb is idézett élesebb kritákat az újságíróknak átadott háttéranyag tartalmazta).

Gurria szerint a költségvetési szigor és a strukturális reformok az EU-ban is csökkentenék a strukturális hiányokat, amivel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is egyetértett.

Matolcsy az ingatlanadó sürgetésére azzal reagált, hogy az már létezik Magyarországon, azt beszedni azonban az önkormányzatok hatásköre. Matolcsy elismerte: vannak szokatlan, nem ortodox elemei a magyar gazdaságpolitikának, de ilyenek máshol is vannak. A nemzetgazdasági miniszter a nyugdíjüggyel kapcsolatos kritikákra reagálva elmondta: teljes kudarc volt a második nyugdíjpillér, ezért számolták fel. Szerinte a lépéssel közeledtünk az OECD strukturális reformokat sürgető elképzelései felé. Azt azonban, hogy ezt melyik ország miként éri el, már az egyes országokon múlik - tette hozzá.

Hol léphetünk előre

Bár az egy főre jutó GDP közeledett az OECD-átlaghoz, nagy a hátrányunk még most is, amit munkatermelékenység-javítással lehetne csökkenteni.

A tanulmány pozitívumként kiemeli a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését és azt, hogy a kormány visszavesz a bőkezű rokkantsági járadékokból, ugyanakkor a korkedvezmények teljes megszüntetését javasolja.

Az OECD szerint a vállalkozások azzal kell segíteni, hogy mérsékelni kell a kiskereskedelmi szabályozást, egyszerűsíteni kell a piacra való belépést, a hálózati iparágakban pedig csökkenteni kell az árszabályozást. (Ez a javaslat szembemegy a kormány törekvéseivel, például a közüzemi díjak befagyasztásával.)

Egy a recept

Angel Gurria, az OECD főtitkára szerint a tagországoknak rendbe kell tenniük a költségvetéseiket. Javaslata szerint le kell építeni a felső középosztálynak adott fölösleges adókedvezményeket, ezzel párhuzamsan csökkenteni kell a munkát és a cégeket terhelő adókat, a másik oldalon pedig a fogyasztást terhelő adókat kell megemelni. (Nálunk erre nemigen van lehetőség: az általános áfakulcs 25 százalék, ennél magasabb az EU-ban nem lehet, jövedéki adóval pedig csak egy szűkebb termékkör sújtható.)