Csányi: Rontotta a fizetési morált a moratórium

Jó évet zárt tavaly az OTP, és régiós szinten is kiemelkedően teljesített, mondta a bank pénteki közgyűlésén Csányi Sándor. A cégvezér szerint az OTP külső segítség nélkül 17,5 százalékos tőkemegfelelési mutatóval rendelkezett, míg a bank egyedi mutatója ennél is magasabb volt, 18 százalékot tett ki. A likviditási tartalék 6,5 milliárd euró, ami azt jelenti, hogy figyelembe véve a következő egy évben lejáró hiteleket is 4,2 milliárdot tesz ki.

Csányi szerint a részvény árfolyama még jelenleg is alulértékelt. Az árfolyam mozgása ugyanakkor szorosan összefügg az ország kockázat alakulásával, ami reményei szerint egyre javul majd.

Óvatos osztalék

Az osztalékkal kapcsolatban Csányi elmondta: az óvatosság miatt fizet a bank csak 20 milliárd forint, azaz részvényenként 73 forintot a részvényeseknek. Erre azért van szükség mert jelentősek a kockázatok Európa déli országaiban, illetve a változó szabályozói környezet is sok kockázatot rejt. Előbb-utóbb konszolidáció is lesz a piacon, és az OTP szeretne Romániában, Szlovákiában és Horvátországban, vagy Szerbiában a piaci részesedés növelése érdekében bankot venni.

A bank tervei közül egyedül a kockázati költségek maradtak magasabbak a vártnál, mondta Csányi. A 90 napon túli késedelmes hitelek arányának a növekedése is lassult, a céltartalékkal való lefedetsége pedig 74,4 százalékra nőtt. A gazdasági válság még nem ért mindenhol véget, de ami ennél fontosabb, hogy a helyi devizák erősödésnek indultak. A legfontosabb e szempontból a svájci frank/forint árfolyam: amelynél ha frank a forinttal szemben még 30 százalékot gyengülne, az nagyon jó lenne az OTP-nek, de ennek esélye egyelőre csekély, tette hozzá Csányi.

Káros kilakoltatási moratórium

A bankvezér véleménye szerint a kilakoltatási moratórium igen káros hatást fejtett ki a lakosság hitel-visszafizetési fegyelmére, rossz hatással van a fizetési morálra. A bank a több lépést is tett az adósvédelmi programján belül, hogy az adósok terhei valamelyest csökkenjenek, így futamidő hosszabbításra, és kamatkedvezmények nyújtására is sor került.

Csányi itt egy személyes élményt is megosztott a hallgatósággal. A bankvezér, mint cégtulajdonos az OTP ügyfeleihez hasonlóan szeretne hitelt szerezni cégeinek, ilyenkor rádöbben milyen "borzasztóak a bankok", milyen magas kamatokat számolnak fel, a kimutatások alapján azonban az OTP még magasabbakat alkalmaz, Csányi ilyenkor konfúz helyzetbe kerül.

Hiba volt kis bankokat venni

Csányi elmondta: az elmúlt évek hibája a kis bankok vétele volt. Ezek ugyanis legalább annyi gonddal járnak mint a nagyobbak, a válságban azonban ez még nehezebb volt a helyzetük. Az elsődleges akvizíciós célpont egyébként Románia lehet, a horvát bank esetében pedig idén pozitív eredményre számítanak. A két legnehezebb ország közül az egyik Szerbia, ahol reményei szerint idén már nyereség lesz, míg a másik Montenegró, ahol a könyveket kitisztitották, és új menedzsment állt fel.

Az idén hitel és betét oldalon 5 százalékos növekedést várnak optimista szemléletben. Marzsok tekitetében szintentartás lehet csoportszinten. Oroszországban nőhet, míg Magyarországon csökkenhet. A portfólió romlásának az üteme nehezen becsülhető előre. A költségek növekedését várják, aminek oka, hogy több piacon dinamikus növekedés indult el.

A közgyűlésen a megjelent részvényesk 82 százalékkal igennel szavazott arra, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az OTP igazgatóságának is a tagja legyen. A felügyelő bitzottságba új tagként beválasztotta a közgyűlés Vági Mártont, az FHB korábbi elnökét, aki jelenleg a Magyar Labdarugó szövetség főtitkára.