Májustól szabadon mészárolhat Ausztriában

Ausztriában szakácsból, hentesből, kőművesből, ácsból és hegesztőből folyamatos a hiány, Németországban tavaly harmincötezer mérnök hiányzott a munkaerőpiacról, és keresik az orvosokat és egészségügyi dolgozókat, a villanyszerelőket és idősápolókat is. Május elsején a maradék  korlátozások lebontásával megnyílik az út a magyar munkavállalók előtt mindkét ország munkaerőpiacára.

Az osztrák munkaügyi minisztérium adatai alapján jelenleg több mint huszonhatezer magyar dolgozik Ausztriában, de Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki migrációval foglalkozó kutatója szerint ez a szám a be nem jelentett munkavállalókkal megközelíti az ötven-hatvanezret. Nagy részük több mint egy éve dolgozik ott, így már most is korlátlanul vállalhat munkát. Az ingázóegyezmények keretében idén is kihasználtuk a 2880 fős kvótát, becslések szerint azonban ennél jóval többen, nagyjából tízezren dolgoznak a határ menti területeken engedéllyel vagy anélkül.

A kint dolgozók száma stabilan növekszik, míg 2000-ben még csak tízezren dolgoztak Ausztriában, ez a szám 2004-ben már tizenháromezer volt, és 2006-ra meghaladta a tizenötezret.

Németországban Hárs Ágnes szerint ötvenezer magyar dolgozik legálisan, az új tagállamokból érkezők tíz százalékát teszik ki, eltörpülve a hetven százalékot adó lengyelek mellett.

Lassan mobilizálódunk

Bár Ausztriában a külföldi munkavállalók majd negyven százaléka magyar, a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint külföldi munkavállalási hajlandóságunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban: az aktív, munkaképes korú lakosság két, két és fél százaléka, körülbelül százezer ember dolgozhat kint.

Meglepő trend, hogy a válság ellenére lassan, de folyamatosan emelkedik az elvándorlás üteme Magyarországról, miközben a többi új tagállamból jellemzően lelassult vagy visszafordult a munkaerő-kivándorlás. Tőlünk az elvándorlás minden irányba növekszik. A szakmunkások főleg Németországba és Ausztriába mennek, a korábban legnépszerűbb Nagy-Britanniába képzettebb és vegyesebb munkaerő vándorol, és nagyobb köztük a nők és az egyetemisták aránya. Itt a csatlakozási monitoringjelentés alapján 2009-ig összesen mintegy harmincötezer magyar állampolgár vállalt munkát.

A fizetés vonz

A magyar munkavállalók kétharmada hallott már a német és az osztrák munkaerőpiac megnyitásáról, de csak egyharmaduk véli, hogy megvan az ottani elhelyezkedésükhöz szükséges ismeretanyaga, állapította meg a Trenkwalder munkaerő közvetítő cég 1500 fős felmérése. A megkérdezettek 42 százaléka jelentkezne a munkaerőpiacukat most megnyitó országok egyikébe, a legtöbben Ausztriába, elsősorban magasabb fizetés reményében. Az átlagos elvárás 1000 és 1500 euró közé esik.

Ugyan a két ország közül egyiben sincs államilag rögzített minimálbér, arról gondoskodik a szabályozás, hogy a külföldi munkavállalókat ne lehessen olcsóbban foglalkoztatni, mint a helyieket. Így a legálisan munkát vállaló magyarok sem számíthatnak az adott szakmában megszokott béreknél rosszabbakra. Ezt megerősíti, hogy a Trenkwalder osztrák vállalatok körében végzett felmérése szerint mindössze 14 százalékuk remél költségelőnyt a keleti munkavállalók foglalkoztatásától.

Nem árasztjuk el őket

Bár a fizetések vonzóak, szakértők szerint a mostani liberalizáció után se fognak tömegesen nekiindulni a határnak a munkavállalók. A Foglalkoztatási Hivatal szerint a valóban mobil – szakképzett, nyelvet beszélő – munkavállalók már eddig is vállalhattak munkát az államközi – gyakornoki és vendég-munkavállalói, valamint határmenti ingázói – egyezmények keretében. A mobilitásban érintett munkavállalók másik csoportja a szezonális foglalkoztatás keretében szintén már évek óta rendszeresen dolgozik mindkét országban.

Azok a területek, amiket eddig kvótákkal és az engedélyek egyedi elbírálásával szabályoztak a német és osztrák munkaügyi hatóságok, azok jellemzően a szakképzettséget nem igénylő szakmák, de a német nagykövetség tájékoztatása szerint az elmúlt években például az építőipari munkások sem töltötték fel a számukra megszabott éves kvótákat.

Így a hatóságok nem készülnek jelentős rohamra, a német munkaügyi hivatal 100-140 ezer, az osztrák munkaügyi minisztérium pedig 20-25 ezer munkavállalóra számít az új tagállamokból, ami nem okoz zavart a munkaerőpiacon. A várhatóan elenyésző hatás miatt sem magyar, sem német vagy osztrák részről nem terveznek foglalkoztatáspolitikai reakciókat.

Ezeknek a számoknak némileg ellentmond, hogy a kölni IW gazdaságkutató intézet vizsgálata szerint az idén és jövőre összesen nyolcszázezer bevándorló érkezhet a nyolc új uniós tagországból. 2013-ban aztán várhatóan visszaesik az érdeklődés, és 2020-ig csupán feleannyian próbálkozhatnak, mint a nyitás első két évében, így összesen 1,2 millióan mehetnek az úgynevezett E8 csoport államaiból Németországba dolgozni, ami még mindig jóval mérsékeltebb erősségű bevándorlási hullám a kilencvenes évek nagy rohamához képest, amikor nagyjából 3,3 millió kelet-európai migráns érkezett az országba.

Fő az óvatosság

A két állam a végsőkig húzta a nyitást, de most lejár a korlátozások maximális, 2 + 3 + 2 éves időszaka. A többiek nem vártak eddig, a nagyobbak közül Nagy-Britannia már 2004-ben, a déli államok nagy része 2006-ban, Franciaország pedig 2008-ban korlátlanul megnyitotta a munkaerőpiacát.

Németország esetében a késlekedést Nagy Katalin, a Kopint-Tárki kutatója politikai okokkal magyarázza. Egyrészt jelenleg is nagy a külföldi munkavállalók – főleg törökök – aránya a német munkaerőpiacon, hárommillió munkavállaló nem német állampolgár, másrészt sokáig jelentős problémát okozott a nagy munkanélküliség, amit végül a Schröder-kormány intézkedései orvosoltak a kétezres évek elején, az ellátások szigorításával érdekeltebbé téve a munkanélkülieket a munkaerőpiacra való visszatérésben. Azóta az osztrák mellett a német munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ugyanakkor áprilisban rekordszintre emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma a német munkaügyi hivatal szerint.

	Magyarország	Ausztria	Németország
GDP/fő (2010, Euró)	9 800	33 900	30 600
Munkanélküliség (2010, %)	11,2	4,4	6,8
Havi bruttó átlagkereset (2009, Ft)	199 837	642 082	848 070

(Forrás: Statistisches Bundesamt Deutschland, Statistik Austria, Eurostat, KSH)

Már vonzanának

A különböző szakmákban tapasztalható munkaerőhiány és a kivándorlás miatt azonban a politikai hangulat is változni látszik. A Migrációs és Integrációs Alapítvány legutóbbi jelentése szerint immár több személy hagyja el Németországot, mint amennyi érkezik. Sajtóértesülések szerint az elmúlt időszakban a kivándorlók „fölénye” meghaladta a félmilliót, ráadásul a többségük magasan képzett fiatal.

Úgy tűnik a pártok is kezdenek komolyan foglalkozni a kérdéssel, a Bundestagban képviselt pártok szakértői – a Baloldal kivételével – április végén konzultációkat kezdtek a kialakult helyzetről, a hírek szerint egy pártok feletti konszenzus reményében. Korábban a szászországi konzervatív-liberális tartományi kormány is előállt egy bevándorlást ösztönző kezdeményezéssel, amihez csatlakozott Alsó-Szászország konzervatív szociálisügyi minisztere, az első török származású miniszter Németországban.

A kezdeményezés részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a cél ugyanakkor egy „aktív és toborzó jellegű” bevándorlási politika ösztönzése. Aygül Özkan miniszter szerint Németországban egyre nagyobb szakemberhiány fenyeget, ezért nem elegendő az országon belül meglévő pótlólagos munkaerő – a nők, az idősek és a migránsok – mobilizálása, hanem ezzel párhuzamosan a bevándorlás célirányos ösztönzésére is szükség van.

Ki nevet a végén?

A szakértők többsége szerint is kifejezetten jót fog tenni a nyitás a két ország gazdaságának. Andor László uniós munkaügyi biztos szerint az intézkedés évi 0,3 százalékkal dobhatja meg Németország gazdasági növekedésének ütemét, a hátrányok pedig inkább a küldő országokban fognak jelentkezni, ugyanis sok kelet-európai ország már most  orvosokat, illetve más egészségügyi alkalmazottakat veszít, azaz olyan munkaerőt, amelynek kiképzése sok pénzbe került.

Hasonlóan vélekedett Heinrich Alt, a német munkaügyi hivatal  igazgatótanácsának tagja is. Szerinte Franciaország, Nagy-Britannia, Írország és Svédország példája már bebizonyította, hogy mennyire  alaptalanok azok az aggodalmak, hogy az új és olcsó kelet-európai munkaerő a belföldiektől veszi el a munkahelyet. „Egy olyan országnak, ahol csökken a munkaképes korú lakosság száma, nagyon is jól jön az új munkaerő” – mondta a dpa hírügynökségnek.