Harmadszor is megszavazták a 98 százalékos különadót

A 2005 és 2009 között "pofátlan" végkielégítésben részesültek fellélegezhetnek, a tavaly ilyet kapók viszont mégis fizethetnek – az Országgyűlés elfogadta a 98 százalékos különadóról szóló törvény harmadik változatát.

A Fidesz javaslatát Szijjártó Péter ismertette, a nyolcperces szónoklat minden valószínűség szerint a legendásan szűkszavú miniszterelnöki szóvivő életének leghosszabb egybefüggő beszéde volt. Vezérszónoklatát azzal kezdte, hogy az Alkotmánybíróság döntését az ország érdekeivel ellentétesnek nevezte, a beszéd további része kimerült az elmúlt nyolc év bírálatában. Végül azzal érvelt a javaslat mellett, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében a 2010 évben kifizetett végkielégítések megadóztathatóak.

A pénteken az Alkotmánybíróság által másodszor hatályon kívül helyezett jogszabály lényegében a korábbi tartalommal, ám visszaható hatály nélkül él tovább: a 3,5, illetve vezetők esetén a 2 millió forintot elérő, a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kapott összegeket adóztatnák 98 százalékos kulccsal. 2010-re vonatkozóan az AB-döntés meghagyta a visszamenőlegesség lehetőségét, mondván, bevallással le nem zárt adóévről van szó. (Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő véleményét a hétfőn délelőtt benyújtott jogszabályról itt olvashatja.)

Az szja-befizetés határideje ugyanis május 20-a, ezért is sietett alighanem a Fidesz az új szabályozással. Így sem sikerül azonban teljesen tisztán a szabályozás: az államháztartási törvény szerint a hatálybalépésig 45 napot kellene hagyni az adózóknak, folyó vagy elmúlt adóévre pedig a jogbiztonság elve miatt nem lehetne terheket megállapítani – ezzel kapcsolatban azonban az Alkotmánybíróság ősszel megkurtított hatásköre miatt már nem léphet fel. Lázár javaslata amúgy a jövőben is jogbizonytalanságot okoz, hiszen olyanok szerzett jogait is megvonja, akik a jövőben válnának törvényesen jogosulttá 2, illetve 3,5 millió forintot meghaladó végkielégítésre és szabadságmegváltásra.

Lázár János a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló, harmadszor beterjesztett javaslatával együtt a parlament tárgyalta Schiffer Andás, az LMP frakcióvezetőjének javaslatát , aki a Munka Törvénykönyvéhez nyújtott be módosító indítványt. Ez alapján jogszerűtlennek minősült volna minden olyan végkielégítés, amit köztulajdonban álló gazdasági társaságnál, a kollektív szerződésben meghatározottnál magasabb összegben fizettek ki. Amennyiben pedig egy végkielégítést jogszerűtlenül fizettek ki, azt a törvény szerint vissza lehetett volna perelni.

"Ha egy jövedelem a jó erkölcsbe ütközik, annak nem 98 százalékát, hanem száz százalékát kell visszaszerezni" - jelentette ki a javaslat általános vitájában Schiffer.

Ezen túlmenően a javaslat a munkatörvénybe is bevezette volna a polgári jogból ismert, a jó erkölcsbe ütközés tilalmát: ha egy szerződés alapján járó összeg túlzó, jó erkölcsbe ütközik (a leghíresebb ilyen ügy Magyarországon a Tocsik-per volt, ahol erre hivatkozva bizonyult évek után semmisnek a szerződés), a szerződés semmisségét a bíróság kimondhatta volna.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese kérdésünkre elismerte, hogy a javaslat csak egy már meglévő jogi lehetőséget hangsúlyozna, "bátrabb jogalkalmazásra ösztönözne". Kérdésünkre Karácsony a Büntető Törvénykönyv múlt heti módosítására hivatkozott, mely szerinte szintén már meglévő jogszabályi eszközök határozottabb alkalmazásáról szól. Schiffer a jó erkölcsbe ütközés Munka Törvénykönyvébe emelésének újdonságerejét hangsúlyozta, de új elemként értékelhető az is, hogy a javaslat a jövőben is kizárta volna a törvényi előírásokban vagy a kollektív szerződésben foglaltaknál magasabb összegű végkielégítések kifizetését.

A törvénymódosításra szerinte azért volna szükség, mert ugyan a törvénytelen végkielégítéseket jelenleg is vissza lehet perelni, de csak azután, hogy a büntetőjogi felelősséget már - általában hosszadalmas eljárásban - megállapították.

Bár az MSZP és a Jobbik is mellette érvelt, sőt, még kormánypárti képviselők is jónak nevezték, a kormány nem támogatta Schiffer javaslatát, ezzel nagyjából el is dőlt a kérdés, a kormánypártok leszavazták az indítványt. Schiffer javaslata valóban ütötte volna Lázár javaslatát, és a kormánypártok végül saját javaslatuk mellett álltak ki. Schiffer amúgy már tavaly nyáron is benyújtott egy hasonló javaslatot - akkor a Munka Törvénykönyvének a Polgári Törvénykönyv előtti megnyitásával teremtette volna meg a jó erkölcsbe ütközés megállapításának lehetőségét -, ám a kormánypártok akkor még a javaslat napirendre vételét is megakadályozták.

Lázár javaslatát az Országgyűlés végül 276 igen szavazattal, 36 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. A javaslatot a kormánypártok és a Jobbik frakciója támogatták, ugyanők a javaslat sürgősséggel való kihirdetését is megszavazta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!