Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A lakáshitelezés élénkítése érdekében a bankadó alapja csökkenthető lenne a lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére és felújítására nyújtott kölcsön-, illetve lízingállománnyal − szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett otthonteremtési stratégiában, írja a Napi Gazdaság. A komplex, vitaanyagnak nevezett dokumentum szerint ismét engedélyeznék az euróalapú lakáshiteleket. Emellett visszahoznák a kamattámogatott jelzáloghitel konstrukciót. A támogatás a korábbi húsz helyett öt évre szólna, és ezen belül is évente csökkenő mértékű lenne. A támogatás nagysága használt lakásnál öt-, újnál pedig tízmillió forintot tehetne ki.
A javaslat kitér a devizaadósokat segítő árfolyamplafonra, a Nemzeti Eszközkezelő (NET) létrehozására. Utóbbi működési szisztémájának lényege: a NET követelésvásárlás útján − e célból kibocsátott speciális államkötvényekért cserébe − megszerzi az eredeti hitelnyújtóktól a meghatározott feltételeknek megfelelő követeléseket és a fedezeti ingatlan zálogjogát. E jogosultságai alapján − az érintett adóssal megkötött megállapodás keretében − végrehajtja a követelés−ingatlan konverziót, így megszünteti az adós fennálló tartozását, cserébe megszerzi a fedezeti ingatlan tulajdonjogát. Az erre jogosultak lakhatásának biztosítására a megvett ingatlanon bérleti, valamint visszavásárlási jogot is enged a korábbi tulajdonosnak.
A következő években évi 5−10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon − rögzítik. A bérleti díj ezeknél bruttó ezer forint lenne négyzetméterenként. Ennek megalapozására mintaprojekt indulna 500−1000 lakás felépítésével, amihez a finanszírozási forrás lehetne az MFB bérlakás-hitelkerete. A nagyobb volumenű bérlakásépítés másik lehetséges forrása a befektetői pénzek. Olyan konstrukciót is elképzelhetőnek tartanak, hogy a fejlesztési adókedvezmény fejében befektető cégek az adókedvezményt kötelezően Magyarországon használják fel. A felhasználás egyik területe lehetne a befektetés a bérlakásépítésbe. A javaslat kitér arra is, hogy létre kellene hozni bérlakásba fektető alapokat is, de uniós pénzek bevonásával is számolnak. Utóbbihoz azonban szükséges az uniós szabályok módosítása.
A korábbi szociálpolitikai támogatás helyett az építések tőketámogatását egységes (munkanevén: KÉK) program keretében képzelnék el. Bizonyos mértékű előtakarékosságot, valamint meghatározott idő óta fennálló bejelentett jövedelmet szabnának a támogatások feltételéül. Ezt a támogatást magyar állampolgárok, önkormányzatok, bérlakásépítő nonprofit cégek kaphatnák. A KÉK valamiféle pontozásos rendszer lenne. A pontokat meghatározná például a minőség, energiahatékonyság, gyermekszám. Az átlagos támogatásra lakásonként hárommillió forinttal kalkulálnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
