Egészségkárosodási ellátás lesz a rokkantnyugdíjból

Összevonná a kormány a nyugdíjkorhatár előtti, rokkantsággal és egészségkárosodással összefüggésben járó különféle jelenlegi ellátásokat. A juttatások új gyűjtőneve egészségkárosodási ellátás lehet, derül ki a nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából (pdf).

Kényszerből lehetőség

A dokumentumban az áll, hogy „az egészségkárosodáson, illetve a megváltozott munkaképesség vizsgálatán alapuló rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének és egészségkárosodási ellátássá alakulhatnak át.”

Bár a tervet még nem véglegesítették, a dokumentum szerint az átalakítással párhuzamosan egy olyan ellátórendszer jönne létre, ami a mostaninál lényegesen többet tenne azért, hogy az érintettek újból munkát találjanak. A tervek között szerepel egy, az egészségkárosodottak foglalkoztatását segítő – de részleteiben még nem ismert – konstrukció kidolgozása is.

Az NGM szerint az átalakítás következtében 150 ezer fővel bővülhet a munkavállalók száma, amit a tárca lehetőségként tálal. Az érintetteknek viszont ez inkább fenyegetés lehet, a terveknek ugyanis olyan olvasata is van, hogy a jelenlegi kedvezményezetti körből 150 ezren kiszorulnak az egészségkárosodási ellátás bevezetésével párhuzamosan.

Rokkantnyugdíjasok, és még kik?

Az átalakítással a kormány a nyugdíjkorhatár fölöttieket nem piszkálná, az ellátásokat csak a 62 év alatti körben vonná össze, így feltehetően közülük kerülhet ki a 150 ezer új foglalkoztatott.

Mint írtuk, ma 338 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas van Magyarországon. Az átalakítás azonban nem csak őket, hanem a megváltozott munkaképességűeket is érinteni fogja.

Jelenleg mindenki, aki aki átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot illetve rokkantsági járadékot kap, megváltozott munkaképességűnek minősül. Az ONYF adatai szerint a három ellátás valamelyikét 190 ezer kapták idén januárban.

A korhatár előtti rokkantnyugdíjasokat illetve a járadékosok csoportjait összesítve kiderül, hogy az átalakításnak 528 ezer pontenciális érintettje van, közülük kerülhet az NGM becslésében megjelölt 150 ezer új munkavállaló. Ez lényegében azt jelenti, hogy a mai ellátottak közel haramda kell visszatérjen a munkaerőpiacra a következő két és fél évben, 2013 végéig.

A korengedményes és korkedvezményes nyugdíjasokon is spórolna a kabinet, kiváltképp azzal, hogy egy kedden a parlament elé kerülő alkotmánymódosítással a korhatártól messze lévő rendőröket visszaterelné a munkaerőpiacra, azonban arra, hogy a 150 ezer dolgozóból hány kerülne ki közülük, vagy, hogy nélkülük is meglesz-e a célszám, nem tér ki a pénteken benyújtott NGM-es dokumnetum. (Eközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 612 ezren keresnek állást, a KSH pedig 490 ezer regisztrált munkanélkülit tart nyilván.)

Mennyit fog meg az NGM?

Rokkantsági, egészségkárosodási ellátások és megtakarítások, 2011-2013 (forrás: Konvergencia Program, ONYF)
	2011	2012	2013	Összes
Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, milliárd	660	664	698	2022
Megváltozott munkaképességűek járadéka, milliárd	62	62	63	187
Összes, milliárd	722	726	761	2209
Összesből tervezett megtakarítás, milliárd	12	88	117	217
Összesből tervezett megtakarítás, %	1,66%	12,12%	15,37%	9,82%

A táblázatból kiderül: a 2013 végéig a rokkantsági és a megváltozott munkaképességűekre tervezett 2209 milliárd összkiadás közel tizedét takarítaná meg a kormány az átalakítással, összesen - a konvergenciaprogramban is rögzített (pdf, 72. oldal) - 217 milliárd forintot.

Az idei megtakarítás elhanyagolható, csupán 12 milliárd forint, valódi takarékoskodás jövőre és azt követően jön, a spórlás 2013-ban már az akkorra becsült teljes kiadás 15 százalékát is meghaladja.

(A táblázatban az összes rokkantsági nyugdíjkiadást feltüntettük, de a kabinet a tényleges spórolást a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokon érné el. A 62 évnél fiatalabbak ellátásra durván a feltüntetett összegek fele megy el.)

Kiugróan rossz foglalkoztatási mutatók

A rokkantnyugdíjasokkal kapcsolatos problémákat jelzi, hogy idehaza nagyon alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya: míg az EU-ban negyven, addig nálunk 12-15 százalék ez a mutató.

Mindeközben bonyolult rendszerben sok pénz megy támogatásra. A Magyarországhoz az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó egészségügyi kiadás, valamint a születéskor várható egészséges élettartam adatai alapján leginkább hasonlító Szlovákia és Litvánia a GDP-je 1,4-1,6 százalékát költi rokkantsági ellátásra. Nálunk ugyanakkor az ilyen célú magyarországi kiadások a 2008-as adatok szerint elérték a 2,1 százalékot.

A magyar támogatási rendszer nemcsak sokat visz el, hanem rosszul is: egyfelől a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó munkáltató nem tudja, milyen munkakör ideális rehabilitációs szempontból, másfelől a támogatások nem különböztetik meg a teljes és a részleges rehabilitációt. A költségvetésből nyújtott bértámogatás sokszor pazarló, miközben a 338 ezer még nem nyugdíjaskorú rokkantból csak 60-65 ezer dolgozik úgy, hogy utána a munkáltató támogatást kap.