Hogy lesznek így diplomásaink?

Jelenleg is tart a kormány felsőoktatási koncepciójának kidolgozása, a kiszivárgott tervezetben szó volt többek között a Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetéséről is. Ugyan döntés még nem született az ügyben, az irányt lefektette a Széll Kálmán terv, ez alapján a racionalizálásokon keresztül a következő három évben 88 milliárd forintot kivonnának a szférából. Idén 189 milliárd forintnyi támogatás jut a költségvetésből a felsőoktatásra, amiből már az év elején zároltak 20 milliárdot. Ebben az összegben nincsenek benne a különböző tárcák által kezelt felsőoktatási támogatások (katonai és rendvédelmi, egészségügyi és agrár intézményeknek), ezzel kiegészítve várhatóan 250 milliárd forintot költ a területre idén az állam a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása alapján.

Corvinus Egyetem diákjai a IX. kerületi Fővám téren a főépület előtt

A tervek szerint 2012-ben a jelenlegi költségvetési pályához képest 12, 2013-ban és 2014-ben pedig 38-38 milliárd forintot spórolnának meg, így a felsőoktatás közvetlen költségvetési támogatása az ötödével csökkenne. Egy ilyen mértékű csökkentés példa nélküli a rendszerváltás óta, az elmúlt húsz évben ugyanis nem volt nagy mozgás a felsőoktatásra fordított összegben, ennek aránya a GDP-hez viszonyítva mindig a jelenlegi 1 százalék körül mozgott, 1995-ben valamivel alacsonyabb 0,98 százalék, 2000-ben pedig kicsivel magasabb 1,1 százalék volt.

Ezzel az aránnyal nem is állunk rosszul régiós összehasonlításban, felsőoktatásra minden visegrádi állam a GDP 1 százaléka körüli összeget költ. Egyedül Szlovákia lóg ki egy kicsit a sorból 0,8 százalékos adatával, a csökkentés után nagyjából velük kerülünk egy szintre.

Az uniós átlag sem számottevően magasabb ennél, felsőoktatásra a GDP 1,1 százalékát fordítja a 27 tagállam, amit leginkább a skandináv államok 2 százalékhoz közelítő számai húznak fel. A magyar egyetemek finanszírozásban mégsem versenyképesek a nyugat-európaiakkal. Bár az egy hallgatóra jutó költés az egy főre eső GDP arányában gyakorlatilag megegyezik az európai átlaggal - 35 százalék -, a jövedelmi szint különbsége miatt összegben ez mégis majdnem kétszeres különbséget jelent. Így míg az EU-ban átlagosan 9000 euró jut egy hallgatóra, addig ez az összeg nálunk vásárlóerő-paritáson csak 5000 euró. (Az EU egyetemei pedig még így is lemaradnak az Egyesült Államok és Japán mögött, az egy hallgatóra jutó költés az előbbiben az egy főre jutó GDP 55, utóbbiban pedig majdnem 80 százalékát teszi ki, szemben az uniós 37 százalékos átlaggal.)

Túl sokan vannak?

Európában nem mi vagyunk az egyedüliek, akik a válság hatásait részben a felsőoktatási keret csökkentésével szeretnénk orvosolni: számos országban csökkent a GDP-hez viszonyított ráfordítás, azonban abban egyedülállóak a magyar intézkedések, hogy a hallgatók számának drasztikus csökkenéséhez vezethetnek. Ez pedig veszélyezteti az Európa Bizottság stratégiájában, az Európa 2020-ban elfogadott vállalásunkat, miszerint kilenc év múlva 30 százalék felett lesz a felsőfokú végzettségűek aránya a 30-34 éves korosztály körében. Ez durván 10 százalékpontos emelkedést jelentene a mostani helyzethez képest.

Pedig már az elmúlt években elkezdett csökkenni a gazdasági válság hatására a költségtérítéses hallgatók száma a felsőoktatási intézményekben, a hallgatók által fizetendő összeg tervezett emelése arra a szintre, hogy az egyetemek valóban fedezni tudják belőle a költségeiket, várhatóan tovább erősíti ezt a trendet. Ráadásul az államilag finanszírozott képzésre felvehetők száma a 2011-es 53 450 főről 2014-re 30 ezer körülire csökken a konvergencia-program szerint, így erősen megcsappanhat a következő években az egyetemi képzésben résztvevők száma.

A hatvanas-hetvenes évek óta folyamatosan növekszik a felsőoktatásban résztvevők száma a fejlett országokban. Arra láttunk már példát, hogy egy országban ez a növekedés egy időre megtorpant, de arra nem, hogy visszafordult volna - mondja Setényi János oktatáskutató, az Expanzió Humán Tanácsadó vezetője. Itthon 2008-ban a középiskolai végzősök 65 százalékának megfelelő ember lépett be a felsőoktatásba, ami megfelel a térség átlagának, viszont elmarad a nyugati államok 70 százalékos arányától.

Hányan léptek be a felsőoktatási rendszerbe

Forrás: UNESCO Global Education Digest 2010

A felsőoktatásban résztvevők arányának csökkentése olyan kulturális következményekkel fog járni, amik középtávon már gazdasági hatással is járnak: a globális gazdaságban a munkaerőpiac egyre kiszámíthatatlanabb, a felsőoktatás pedig éppen az alkalmazkodásra, a folyamatos fejlődésre tanítja meg a hallgatókat – mondja Setényi. Emellett csökkenhet az igény bizonyos kulturális termékek és szolgáltatások fogyasztására.

A Széll Kálmán terv szerint a legfőbb probléma a magyar felsőoktatási rendszerrel, hogy nem illeszkedik a munkaerőpiaci elvárásokhoz, így a tervezetben hangsúlyos szerepet kap a természettudományos és mérnöki szakok arányának növelése. Ebben Magyarország valóban nem áll jól, míg itthon a végzettek 13 százaléka rendelkezik ilyen diplomával, addig ez az arány a térségben mindenhol magasabb, Németországban pedig 26 százalék.

Bár a diplomás munkanélküliség folyamatosan növekszik az elmúlt években, és 2010 végén 30 ezer fővel az összes álláskeresőnek már 5,2 százalékát diplomások adták, ha egyszer kapnak munkát, a statisztikák alapján kiugróan több, majdnem két és félszer akkora fizetést kapnak, mint a térség többi államában, ahol ez az arány inkább kétszeres.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!