Diána
10 °C
22 °C

Drágább lesz a cigaretta és a biobenzin

2011. 06. 03. 15:30
| Módosítva: 2011. 07. 04. 15:03
Drágább lesz cigizni és az E85-ös benzin ára is nő, a használt kocsik után viszont csökkenhet a regisztrációs adó a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatcsomagja szerint. A változtatások fő csapásiránya a bürokrácia csökkentése: rugalmasabb lesz a foglalkoztatás és kedvező irányba változik a könyvelőket, könyvvizsgálókat, vendéglátósokat és magánorvosokat érintő szabályozás. A korábbi ígéretnek megfelelően 2012-től 200, 2014-től 300 millió forintra emelkedik a kötelező könyvvizsgálat értékhatára.

A regisztrációs adót, a jövedéki adót, illetve az illetékeket is érinti a nemzetgazdasági miniszter pénteken benyújtott törvénymódosító javaslatcsomagja. A dokumentum összesen hét törvény módosítására tesz javaslatot. Változhat a számviteli, a könyvvizsgálói, a hitelintézeti és a befektetési vállalkozásokról szóló törvény, valamint a foglalkoztatás szabályai is.

Drágul a dohány

Három lépésben, idén nyáron, majd jövő januárban és jövő júliusban emelkedik a cigaretta és a dohánytermékek jövedéki adója – derül ki a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatból. Jelenleg a cigaretta jövedéki adója ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka (ez utóbbi nem változik majd), de legalább ezer szálanként 18 080 forint. A két forintosított tétel még a nyáron (a törvény kihirdetését követő 45. napon) 2,4 százalékkal nő, ezer darabonként 9980 forintra és legalább 18 510 forintra módosul.

Jövő januártól a 10 220 forint és legalább 18 950 forint lesz a két adótétel, ami további 2,4 százalékos emeléseket jelent, majd jövő júliusban újabb 2,4 százalékos emelés jön 10 470 és legalább 19 400 forintra. Három lépésben tehát összességében a mostani 7,4 százalékkal nő a szálankénti, és ugyanennyivel az eladási ár arányában meghatározott minimális jövedéki adó.

Nagyobb adóemelést jelent a vágott dohány jövedéki adójának változtatása: a ráta itt marad a kiskereskedelmi ár 52 százaléka, de 7860 forintról idén nyáron 8320 forintra nő a kilogrammonkénti minimális jövedéki adó – ez 5,8 százalékos emelés –, majd jövő januárban 9080, júliusban 10 060 forintra nő a kilónkénti minimális jövedéki adó. Előbbi 9,1 százalékos, utóbbi 10,8 százalékos emelést, míg a három lépés együtt 28 százalékos növelést jelent. A szivar és a szivarka jövedéki adója változatlan, a kiskereskedelmi ár 28,5 százaléka marad.

Drágul az E85 is

Hiába fogyaszt többet egy átlagos autó az E85-ből, mint benzinből, az üzemanyaggal eddig jobban jártak az autósok, annak ára ugyanis azért is lehetett nagyon olcsó a benzinhez képest, mert nem terhelte jövedéki adó.

A törvényjavaslat értelmében a bioetanol után  azonban ezentúl a benzin adómértékének 10 százalékát kell fizetni. Az utóbbi években az állam számos kritikát kapott, miszerint az adókedvezménnyel túltámogatja az E85-öt. A törvényjavaslat szerint az új szabályozással a két üzemanyagfajta piaci árának különbsége a rosszabb hatásfok miatt indokolt mértékre csökkenne. Ugyanakkor az adóemeléssel csökkenhet az E85 vonzereje.

A jóból is kijut az autósoknak

Változni fog a regisztrációs adó úgynevezett avultatási skálája, ami az autó korától teszi függővé az utána fizetendő adó mértékét. A változás kedvező az autósoknak, mert az eddiginél közelebb kerül egymáshoz az autók valós értékvesztése és a rájuk kirótt adó közötti összefüggés. Az avultatás a mostani 20 évről 15-re csökkenhet.

A javaslat az autókat a forgalomba helyezésük utáni negyedik év végére már csak eredeti értékük 50 százalékán adóztatná, a 15 éves kocsik után fizetendő sarcnál pedig 90 százalékos avultsági szorzóval kellene számolni. Így az új avultatási skála a jelenlegihez képest a 2. évtől a 6. év végéig átlagosan 5-6 százalékponttal magasabb értékcsökkenést, a 7. évtől a 15. év végéig átlagosan 10 százalékponttal magasabb értékcsökkenést tükrözne.

Kedvük szerint okosodhatnak a könyvelők

A törvényjavaslat a vendéglátóknak is kedvezne azzal, hogy adminisztrációs terheiket mérsékelné a havi standolási kötelezettség megszüntetésével.

Az illetékekről szóló törvény változtatása az adóhivatal életét könnyítené meg. A tervezet szerint bizonyos illetékmentes ügyekben megszüntetné az adóhatóság határozathozatali kötelezettségét, a törvényjavaslat általános indoklása szerint ezzel kevesebb lesz az adminisztrációs feladat. A felszabaduló munkaidő többet foglalkozhat az illetékek kiszabásával és a behajtással, ami növelheti a költségvetés bevételeit.

Az illetéktörvényben még egy magánorvosoknak kedvező változást is átvezetnének: a dokumentum szerint eltörlik az önálló orvosi tevékenység működtetésével összefüggő illetékkötelezettséget.

Egyszerűsödhet a könyvelők élete is a számviteli törvény módosításával. A minisztérium tervezete a kötelező továbbképzések rendszerét rugalmasabbá tenné. A dokumentum azt ígéri: a változás után a továbbképzési rendszerben jobban figyelembe veszik a könyvelők egyedi szakmai igényeit, mint eddig.

Ez a gyakorlatban valami olyasmit jelent majd, hogy a továbbképzések órarendjét és tematikáját nem a nemzetgazdasági minisztériumban határozzák meg, hanem ha a továbbképzést folytató szervezetek megküldik a tananyagot a minisztériumba és megkapják rá a szükséges minősítést, akkor oktathatnak szabadon. A könyvelők pedig a minősített programok közül kedvükre kiválaszthatják a legszimpatikusabb tanfolyamot, amire továbbra is kötelező lesz eljárniuk. A javaslat a korábbi ígéretnek megfelelően 2012-től 200, 2014-től 300 millió forintra emeli a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát.

Letisztultabb viszonyok lesznek a bankokban

A könyvvizsgálói törvény szintén a bürokráciacsökkentés irányába módosulhat. Jelenleg az egyéni vállalkozóként dolgozó könyvvizsgálóknak külön kell regisztráltatniuk magukat, ha céges formában is szeretnének működési engedélyt kapni. A kettős regisztráció kétféle eljárási díj megfizetésével jár, ami fölösleges többletköltséget ró az érintettekre. A törvényjavaslat értelmében a könyvvizsgálókat felmentenék a cégként fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetése alól.

A hitelintézeti törvény módosítása arra irányul, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet is végző bankoknál (például, ahol a hitelezés és a befektetési alapkezelés egy intézményen belül párhuzamosan működik), el lehessen választani a hitelintézetekre illetve a befektetési szolgáltatásoka vonatkozó törvények alkalmazását.

Rugalmasabb lesz a foglalkoztatás

A Munka törvénykönyvéhez benyújtott mostani módosításról (ez a törvényjavaslat oldala a parlament honlapján, a tervezet szövege itt olvasható pdf-ben) azt hihetnénk, hogy az áprilisra ígért, végül a kormány által májusban tárgyalt Nemzeti munkaterv törvénybe ágyazása.

Első olvasásra azonban úgy tűnik, mégsem az, inkább csak a foglalkoztatást némileg rugalmasabbá tevő, illetve bizonyos esetekben az uniós jogharmonizációt megvalósító törvényjavaslatról van szó. A törvény több ponton egyszerűsíti a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációt, ami ugyanakkor a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését szolgálhatja.

A törvény elfogadásával Magyarországon is érvényes lesz az EU Kék kártya-irányelve, ami megkönnyíti a munkáltatóknak, hogy nem uniós tagállamokból vegyenek fel dolgozókat (legalább a mindenkori havi minimálbérnek megfelelő fizetésért). Ez a keleti és déli határ mentén jelenthet némi könnyebbséget a vállalkozásoknak, ugyanakkor a pont ezekben a térségekben magas munkanélküliséget tovább növelheti, és várhatóan a hazai foglalkoztatotti ráta emelkedését sem segíti. Szintén uniós jogharmonizáció miatt jelenik meg a magyar szabályozásban az Európai Üzemi Tanács intézménye, illetve a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályait is egy EU-irányelv alapján írják át (a munkáltatónak tájékoztatnia kell a szakszervezetet vagy üzemi tanácsot a munkaerő-kölcsönzésről).

A törvény több apró részletkérdést újraír, így például az üzemi tanácsok mandátuma ezután öt év lesz, változnak egyes felnőttképzéssel és diákmunkával kapcsolatos szabályok is. A próbaidő harminc napra módosul, de ez akár hat hónap is lehet, ha a kollektív szerződés erre felhatalmazást ad. A kollektív szerződéssel kapcsolatos változás, hogy ha egy cégnél ilyen van, akkor azt ezentúl a munkáltató bejelentése nyomán nyilvántartják a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszerében.

Tovább dolgozhatunk többet

A mostani szabályok szerint év végén lejárt volna az a lehetőség, hogy változatlan fizetésekkel 40-ről 44 órára emeljék a heti munkaidőkeretet ott, ahol korábban a gazdasági válság miatt csökkentették a munkaidőt (és változatlan bért fizettek a rövidebb foglalkoztatás idején is). A törvénytervezet ezt a szabályt életben hagyná a következő évekre is, azzal, hogy csak korlátozottan élhet a munkáltató.

Ilyen foglalkoztatásra legfeljebb egy évig van lehetőség, ha ezt túllépik, háromszoros bért kell fizetni a dolgozónak. A munkáltatók mozgásterét növeli az is, hogy a munkavállalók éves szabadságát kettőnél több részletben is kiadhatják, de megmarad az a megkötés, hogy évente legalább egyszer biztosítani kell 14 nap egybefüggő szabadságot.

A vezető beosztásban lévő várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók helyzetét javíthatja, hogy most már őket is megilleti az a védelem, ami eddig csak a beosztott dolgozóknak járt: számukra is biztosítani fogják a felmondási indoklás jogát. A kismamáknak nemcsak kedvez a törvényjavaslat; annak egy másik pontja ugyanis egyről fél évre csökkentené a gyesen, gyeden töltött – jogilag fizetés nélküli szabadságnak számító – időből azt, amennyi után fizetett szabadságra jogosult a gyermeket nevelő szülő, amikor visszatér a munkába (viszont lehetőség lesz ennek a szabadságnak a pénzbeli kiváltására).

A törvény változtatja a munkaügyi bírságok rendszerét is. Ezentúl a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokért nem kell automatikusan pénzbírságot fizetni, a változtatás célja a törvény indoklása szerint az, hogy „a munkáltató ne bírságra fordítsa a rendelkezésére álló pénzeszközöket, hanem elsődlegesen a munkavállalók számára biztosítsa a munkabért és a pótlékokat”. Az egyszerűsítéssel és a foglalkoztatás adminisztrációs terheinek csökkentésével magyarázzák azt a rendelkezést – ami a feketegazdaság terjedését segítheti –, miszerint az alkalmi munkáról szóló írásbeli szerződésben csak a felek megnevezését és a munka tartalmi elemeit kell feltüntetni, „a személyes adatok – így a születési adatok, azonosító számok, lakó- és székhely – rovatok a nap végéig is kitölthetők”.