Megmondják végre, mi a magyar

Az utóbbi időben a fogyasztók több élelmiszerterméken találkoznak magyar eredetre utaló kifejezéssel, illetve képi megjelenítéssel, ám az alaposabb vizsgálat sokukról kideríti, hogy valójában alapvetően importtermékekről van szó, legfeljebb csomagolásuk történt Magyarországon. E jelenség jelentősen gyengíti a magyar vásárlók – egyébként növekvő – elkötelezettségét a hazai termékek iránt.

Ezért a vidékfejlesztési tárca elérkezettnek látta az időt annak pontos meghatározására, hogy milyen árukon szerepelhet a magyar termék felirat, mi legyen 100 százalékban magyar, és mely termék számít kiválónak, prémiumnak vagy extrának – írja a Gazdaság.hu. A probléma komolyságát jelzi, hogy a jelenleg ilyen vagy ehhez hasonló megnevezéseket viselő termékeknek becslések szerint kevesebb mint fele, talán 15-20 százaléka viselhetne a továbbiakban ilyen tartalmú elnevezést. A VM az eredet kérdésében kialakult kaotikus állapotokat egy magyartermék-rendelettel szabályozná, amit márciusban bocsátottak társadalmi vitára.

A szaktárca a hiteles tájékoztatás érdekében olyan önkéntes jelölési gyakorlatot kíván bevezetni, amellyel a hazai termékek pontosabban azonosíthatók és egyszerűbben felismerhetők. „A tervezet háromféle alternatívát nyújt a Magyarországon készült termékek megjelölésére. Eszerint a magyar termék elnevezést a jövőben csak a 100 százalékban magyar alapanyagokból készült, feldolgozott élelmiszernél használhatják a gyártók, forgalmazók. A fűszerezés és egyéb adalékanyagokkal kapcsolatban öt százalék a megengedett importküszöb” – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára az Élelmiszer szaklap által rendezett Magyar termék reggelin.

A tervezet által meghatározott második kategória a „hazai termék”, amely már nagyobb mozgásteret biztosít a gyártóknak. Ezt az elnevezést azok a feldolgozott élelmiszerek viselhetik majd, amelyekben 51 százalék vagy annál magasabb a magyar alapanyag részaránya. A harmadik elnevezés pedig a „hazai feldolgozású termék”. Ezt a kategóriát azért tették a tervezetbe, mert vannak olyan élelmiszer-alapanyagok – például a kakaó vagy a kávé –, amelyeket természetszerűleg nem termesztenek nálunk, ugyanakkor a teljes feldolgozási folyamat itt zajlik Magyarországon.

„Üdvözöljük a tárca kezdeményezését, és támogatjuk a magyar termékek eredetének pontos meghatározását a nyomon követés – deklarálás – informálás folyamatában” – mondja Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke. A szakember szerint a csomagolt termékek esetében egyértelmű a vásárlók informálása, a tőkehús esetében pedig az említett „csomagfolyamat” szigorú és következetes betartása vezethet eredményre. A tőkehús jellegű termékek nyomon követésének meghatározott rendje alapján az ellenőrző hatóság (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal – MgSzH) deklarálja az eredetiséget, amiről a kiskereskedelmi egységekben félreérthetetlen módon informálják a vásárlókat.

„Érdemes lenne jó megkülönböztetést alkalmazni, mert például a magyar sertés valóban jobb minőségű a legtöbb importterméknél – mondja H. Szabó Attila, a szentantalfai „Zsóka fogadója” mesterszakácsa. Ennek oka a takarmányok minőségében keresendő, éghajlati és talajadottságaink révén ugyanis a magyar takarmányok egészségesebb, finomabb zsírszöveteket hoznak létre a húson belül. Ezek sütés közben hamarabb feloldódnak, és segítenek megőrizni a hús nedvességét, ami végeredményben a disznóvágás utáni friss pecsenye állagához közelítő gasztronómiai élményt nyújt. „Éppen ezért a húsok mellett alkalmazott jelzésnek azt is ki kellene fejeznie, hogy az állat magyar takarmányt kapott” – mondja H. Szabó.

A szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, és csak azokat érinti, amelyek önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. A tervezet tehát nem kötelezi a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel – például a nemzeti színekkel vagy más jelképekkel – szeretné termékét népszerűbbé tenni.

Ha a termék nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az hatósági büntetést vonna maga után. Az ellenőrzést az MGSzH ellenőrző hatósága végzi majd, a mintavétel szúrópróbaszerűen történik. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy jogszerűtlen a megnevezés használata, ugyanakkora büntetés róható ki, mint az egyéb élelmiszer-ellenőrzések során felderített szabálytalanságok esetén. A tervezetből a társadalmi egyeztetés és az EU hivatalos jóváhagyása után, várhatóan az idén ősszel lesz jogszabály.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!