További Magyar cikkek
Állami szerepvállalás nélkül nincs energiatudatos megújulás, mondta az Üzleti Konferenciaközpont és a Baumit konferenciáján Margarete Czerny, egy osztrák építőipari szakma szervezet vezetője. Szerinte az építészetet nem lehet a rövid távú politikai célok mentén megvalósítani, csak a hosszútávú stratégia hozhat eredményt.
Ebből a szempontból sokat tanulhatunk Ausztriától, ahol a lakásépítésre elköltött pénzekből kétszer annyi új munkahely születik, mint a legtöbb más ágazatban, a projektek mellé támogatási stratégiát is társítanak, mondván, állami támogatás nélkül semmi sem megy.
Ausztriában a válság kezdetén 2009-ben indították útjára a lakások utólagos hőszigetelését szolgáló konjunktúra programot, felismerve, hogy a gazdasági krízis már rövid távon is szociális válsághoz vezet. A központi és a tartományi kormányokkal egyeztetve, a nyilvánosság teljes bevonásával útjára indított Sanierungsscheck program alapötlete a régi épületek felújítása volt.
Egy százalékkal nőtt a GDP
A 100 milió eurós állami támogatás – közel egy százalékkal növelve a GDP-t – 700 millió eurónyi felújítási beruházást generált és 7000 új munkahelyet teremtett, miközben az ágazat kifehérítéséhez is hozzájárult. A szén-dioxid-kibocsátás 4 millió tonnával csökkent. Az állam az áfából több mint 100 millió euro bevételre tett szert és közel ekkora az a tétel ami a munkanélküli segély és más szociális juttatások megtakarításából ered. Vagyis a 100 milliós befektetés közvetlenül 200 millió eurót hozott vissza az államnak.
A megvalósításban a szakmai szövetségek, az építőipar legfontosabb szereplői, és a lakástakarék pénztárak is részt vettek. A program felügyeletét, a munkák ellenőrzését, a számlák hitelességét egy külön szervezet a Kommunalkredit Austria AG. végezi. Az egyszerű és gyors adminisztrációval zajló Sanierungsscheck program keretében az osztrák állam évi 100 millió eurót adott az ingatlanok utólagos hőszigetelésére, korszerűsítésére. A legalább 20 éves családi házak és társasházak tulajdonosai jelentkezhettek és a feltételek szerint a felújítással legalább 30 százalékos energia megtakarítást kellett elérni.
Egy ingatlan esetében maximum 6500 eurót kaphatott a tulajdonos, utólag, vissza nem térítendő támogatásként. Amennyiben megújuló energiák is szerepet kaptak a tervben, további 1500 euróhoz juthatott az igénylő. A tulajdonosok kétharmada a teljes felújítást választotta, de a támogatást részmunkákra vagy a teljes felújításra is lehetett fordítani. A lakástulajdonosok pedig az energiaszámlán többet spórolnak, mint amennyi a hitel törlesztő részlete. A sikeres program folytatódik: Ausztriában, 2011-15 között ismét évi 100 millió eurót fordítanak a projektre, amelyben már középületek is pályázhatnak.
Margarete Czerny a magyar valóságot elemezve kifejtette: megdöbbenéssel látta, hogy a magyar építési teljesítmény még a hasonló adottságú Csehország teljesítményének kétharmadát sem éri el. Illy Gábor a Baumit Kft. ügyvezetője szerint ezzel kapcsolatban azt tartja fontosnak, hogy Sanierungsscheck hasonló program idehaza is jelentős lendületet adhatna az építőiparnak. Az előbbre lépést azonban a pénzhiány mellett az is megnehezíti, hogy a második legfontosabb ágazatnak tekinthető építésgazdaságot 20 éve nem képviseli önálló minisztérium.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
